A MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait.
Második utunk a Pásztói Múzeumba vezet, ahol először a múzeum történetével és kiállításaival ismerkedünk meg.
A Pásztói Múzeum a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet legfiatalabb intézménye, 1984 októberében indult. Az intézmény megalapítását indokló műemlékek és műtárgy-együttesek egy része már korábban is létezett. A hatvanas-hetvenes években Dr. Valter Ilona vezetésével lezajlott feltárások jelentős középkori műemlék-együttest hoztak felszínre, melyek bemutatóhellyé való kiépítése is megtörtént. Csohány Kálmán kétszeres Munkácsy-díjas grafikus értékes kortárs képzőművészeti gyűjteményt hagyott szülővárosára. Pintér Nándor középiskolai tanár a hetvenes évek során jelentős helytörténet gyűjteményt állított össze. Jelen sorok írója természettudományos muzeológusként került a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezetbe azzal a céllal, hogy a báró Lipthay Béla által összegyűjtött Nógrád Megyei Természettudományi Gyűjteményt átvegye, gondozza és továbbfejlessze.
Kézenfekvő volt, hogy a fenti értékek szakszerű kezelésére egy múzeum a legalkalmasabb. Ennek megalakulásában döntő része volt az akkori Megyei Múzeumi Szervezet vezetőinek és Dr. Kecskeméti Tibor Természettudományi Múzeumi Szakfelügyelőnek, aki több évtizeden át sokoldalúan segítette munkánkat.
A „sült galamb” természetesen nem repült a szánkba. A nyolcvanas, kilencvenes évek „hőskorszakát” az ideiglenességek, és a természettudományi gyűjtemény többszöri kényszerű költöztetése jellemezte. Az intézmény megnyugtató épületi elhelyezésére 1997-ig kellett várni. Ekkor a barokk kolostorépületet teljes egészében megkaptuk, mely máig a múzeum főépülete.
A Pásztói Múzeum sokáig egyszemélyes intézményként működött. 2001-ben nyílt lehetőség egy művészettörténész felvételére. Shah Gabriella érdeme a Csohány gyűjtemény rendezése, a művész életútjának és munkásságának könyv és CD formájában való feldolgozása, valamint a Csohány Galéria berendezése. 2005-ben került második számú természettudományos muzeológus az intézménybe Pászti Andrea személyében. Ő az intézmény uniós pályázatainak levezénylésében és a kolostorépület pincéjében kialakított tanulmányi raktár pályázati- és szervezési munkáival alkotott maradandót. Zentai Evelin alapozta meg azt a múzeumpedagógiai munkát, mely országosan is ismertté vált.
A Pásztói Múzeum állandó kiállításai
A Pásztói oskolamester háza
A múzeum első kiállítóhelye volt. A 15. század elején épült háromosztatú lakóház. Egészen 1968-ig a mindenkori pásztói kántorok laktak benne. Kisméretű kőkeretes ablakai keltették fel a műemléki szakemberek figyelmét. 1978 -79-ben folyt régészeti ásatás során a kamra padlózata alatt található és évszázadokon át lefalazott gabonatároló vermekből a középkori háztartás csaknem teljes kelléktára előkerült, mely ma kiállítás formájában látható. A konyha nevezetessége a helyreállított félig nyitott tüzelőberendezés. A szobában rekonstruált bútorokkal helyreállították a középkori lakásbelsőt. A pincében a Nyugati –Mátra középkori szőlőkultúráját megidéző kiállítást láthatunk. Kertész Erzsi írónő a leletanyag elrejtésének körülményeit dolgozta fel romantikus elemekkel a Sárkány nyomában c. könyvében.
Középkori romkert
1965-től feltárt kora középkori Bencés, később Ciszterci apátság alapjai ma romkert formájában láthatók. 2000-ben került az apátság szentélyébe a Szt. Istvánt és Máriát ábrázoló szoborcsoport. A kolostor egykori ipari tevékenységére a kovácsműhely alapjai emlékeztetnek. Az apátság 1526-ig működött. A hódoltság során jelentős mértékben lepusztult. Az 1690 táján visszatérő ciszterciek nem állították helyre, hanem megépítették a ma is álló barokk kolostorépületet, mely ma a múzeum főépülete.
A kora középkori apátság és melléképületeinek alapjai évszázadokon át rejtve maradtak. 1965 őszén Dr. Valter Ilona bukkant rá, majd több éves munkával feltárta.
Középkori üveghuta
1986-ban került feltárásra ugyancsak Dr. Valter Ilona vezetésével. Az épület belsejében előkerült három kemencealap környékén talált olvadékok laboratóriumi vizsgálata igazolta, hogy itt a 12. század folyamán üveggyártás folyt. A 13. század közepén egy tűzvész következtében pusztult el. A három kemencealap közül kettőt ma betonkoszorú és üvegkupola véd.
A Ciszterci Rend története a középkorban
A barokk kolostorépület földszintjén három teremben berendezett háromnyelvű (magyar –angol –francia) tárlat bemutatja a rend kialakulását és európai elterjedését. A második teremben a magyarországi rendházakkal ismerkedhet meg a látogató, valamint a pásztói kora középkori apátság ásatása során előkerült régészeti anyagot is láthatja. A harmadik teremben a rend gazdasági tevékenységét mutatjuk be. Látható itt a kovácsműhely és az üveghuta ásatása során előkerült régészeti anyag, valamint az az égett gabonalelet, mely a 12. század folyamán egy tűzvész martalékává vált.
Pásztói évszázadok
Egy földszínti teremből és folyosóból álló kiállítás végigvezet a város és környéke történelmén a bronzkortól a 20. századig. A belső teremben a helyi kézműipar emlékeit és dokumentumait állítottuk ki. A tárlat legértékesebb darabja egy restaurált 19. századi céhzászló. A várostörténeti anyagot az 1970-es években Pintér Nándor középiskolai tanár gyűjtötte.
Fűtől fáig
A kolostorépület emeletére felvezető lépcsőház falán színes fotók és rövid szövegek segítségével mutatjuk be a környék természetes vegetációjának néhány illusztris és szép képviselőjét. A fotók a kora tavasztól nyár végéig tartó virágzási sorrendnek megfelelően vannak elhelyezve.
Évmilliók üzenete Nógrádban
A Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet természettudományos állandó kiállítása az emelet Ny-i szárnyának folyosóján és termében fogadja a látogatókat. A tárlat a földtani időrendnek megfelelően mutatja be a nógrádi térség ásványait, kőzeteit, ősmaradványait és környezeti változásait a 250 millió évvel ezelőtti triász kortól a jégkorszak végéig. A tárlat legillusztrisabb tárgyegyüttesei: a Salgótarjáni-medence korai miocén őselefánt leletei, az ipolytarnóci ősnövényi leletanyag, a középő miocén Bádeni-tenger gazdag élővilágának kövületei, vagy a Pannon-tóban és környékén élt állatok maradványai.
Tanulmányi raktár és múzeumpedagógiai oktatótér
A 84 millió Ft. költségvetésű TIOP pályázat során a pásztói ciszterci rendház alatti közel 200 m2 alapterületű pincerendszer teljesen megújult. A Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet természettudományi gyűjteménye itt korszerű elhelyezést nyert, valamint múzeumpedagógiai foglalkozásaink és rendezvényeink részére a modern kor vívmányaival felszerelt, minden igényt kielégítő, az életkori sajátosságokra nagy súlyt fektető tereket alakíthattunk ki. A beruházás évtizedes távlatokra menően gazdagította magát az épületet és az intézmény működését is. A pályázat megírása és a projekt levezénylése Babinszki-Pászti Andrea és Sári-Zentai Evelin kolléganők kemény munkájának eredménye
A Rajeczky emlékszoba
Rajeczky Benjamin városunk jeles személyisége, a pásztói rendház utolsó priorja, a nagyhatású pedagógus és zenetudós, a középkori egyházi zene –a gregoriánum- elismert szakértője és a műveltséget, humánumot sugárzó egyéniség.
A kiállítás első termében életútjának dokumentumai láthatók, a családi háttér, a két világháború közötti időszak tanári munkásságának emlékei, az 1945 és 1949 közötti küzdelmes időszak, majd a tudományos munka termékei: kéziratok, könyvek, általa szerkesztett hanglemezek, valamint kitüntetései. A kiállítás belső termében pásztói lakásának enteriőrje látható az egyszerű bútorzattal, a leírhatatlanul gazdag magánkönyvtárral, a népzenei gyűjtéseknél használt szalagos magnóval és a mechanikus írógéppel, amelyben most is a halála napján befűzött befejezetlen lap látható.
Csohány Kálmán Galéria
A kétszeres Munkácsy díjas grafikusművész városunk jeles szülötte. A galériában a látogató megismerkedhet életútjával, grafikusi és keramikusi munkásságának illusztris darabjaival.
A tárlat első termében a szülővárosához közvetlenül kapcsolódó alkotások láthatók, míg a második terem a grafikai sorozatait mutatja be. A galéria harmadik termében időszaki jelleggel szintén Csohány alkotásokat mutatunk be.
Gaál István emlékszoba
A filmrendező Pásztón töltötte gyermekéveit. Az itt szerzett élmények egész életén át elkísérték. Az első részben budai lakásának nappalija látható bútoraival, könyveivel. Az emlékszoba belső része filmkészítői munkásságának dokumentumait mutatja be: forgatókönyveket, plakátokat, egykori sajtóvisszhangokat.
A kiállításba beépített vetítőrendszer segítségével megnézhetjük a róla készült portréfilmet, valamint fimjeinek néhány jellemző jelenetét. A Csohány Galéria és a Gaál István emlékszoba
megvalósítását Shah Gabriella művészettörténésznek köszönhetjük, aki ma már a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeum igazgatónője.
