A 18. Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozat nyitórendezvényét, a 21. Országos Múzeumpedagógiai Évnyitót 2023. szeptember 25-én, hétfőn Budapesten a Magyar Természettudományi Múzeumban rendezi meg a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) a házigazda intézménnyel társszervezésben.
A sajtónyilvános esemény keretében valósul meg az év leginnovatívabb múzeumpedagógiai kezdeményezéseit elismerő Múzeumpedagógiai Nívódíjak átadása, valamint hatodik alkalommal nyerheti el egy arra érdemes szakember a Szabadtéri Néprajzi Múzeum által alapított Múzeumpedagógiai Életműdíjat. Idén negyedik alkalommal a Családbarát Múzeum elismerő címet is átvehetik az eseményen azon muzeális intézmények, melyek a MOKK által kidolgozott minősítési rendszer szerint családbarát szemlélettel működnek.
A konferenciára készülve idén ábécé sorrendben bemutatjuk a pályázókat. Most a Tomory Lajos Múzeum
Mi leszel a végén? - Pályaorientációs társasjáték a múzeumban
programjának szakmai anyagában mélyülhetünk el.
Ezt a foglalkozást az általános iskolai pedagógusok igényei hívták életre. A pályaorientációs tematikus projektnap bevezetése óta az elmúlt években több megkeresést kaptunk, hogy a NAT-ban tartalmilag is meghatározott pályaorientációhoz kapcsolt ismeretanyag átadásához nyújtsunk segítséget, s ennek okán szívesen tennének látogatást a múzeumban az osztályfőnökök osztályaikkal.
A helytörténeti kiállításunkon és a főépületünkben lévő látványraktárban több, ma már kevéssé ismert régi mesterség eszközei, szerszámai is megtalálhatók, így kezdetben ezek mentén beszélgettünk az egyes foglalkozásokról. Ezzel az 5-6. évfolyam minimumkövetelményét („Véleményalkotás az egyes szakmákról, munkatevékenységekről NAT 2012”) biztosítani lehetett. Azon túl, hogy fontosnak gondoljuk, hogy a mai gyerekek is megismerjék a régi mesterségeket, szerettük volna az igazán érintett 7-8.évfolyam számára is hasznos pályaorientációs foglalkozást fejleszteni, amely a meghatározott minimumkövetelményhez („A tervezett pálya jellemzői, összevetése a személyes elképzelésekkel, a lehetőségek helyes megítélése, reális önértékelés. NAT2012) illeszkedik.
A foglalkozás koncepciójának kidolgozása során meghatároztuk, hogy mindenképpen a múzeum gyűjteményéhez és a 18. kerület múltjához kapcsolódjon a játékunk úgy, hogy közben teljeskörűen idomuljon a pályaorientációs iskolai követelményekhez, ismeretanyaghoz. Célunk a saját fejlesztésű, óriás társasjátékunkkal, hogy a tanulók játékos formában kapjanak visszajelzést, hogyan viszonyulnak magukhoz és másokhoz, mire tartják magukat alkalmasnak, mi az érdeklődési körük, mely tulajdonságaik, képességeik számítanak erősségnek, miközben kerületi híres, hivatásukban kiemelkedő személyeket, illetve a helytörténeti gyűjteményt is megismerik. Továbbá kiemelt célunk, hogy felismerjék, az önismeret, az élethosszig tartó tanulás és a reziliencia kompetenciájának fejlesztése a 21. századi ember egyik legfontosabb feladata az egyre gyorsabban változó világunkban.
Foglalkozásunk újszerűsége abban rejlik, hogy a gyerekek a helytörténetben fontos személyiségek megismerése közben fedezik fel saját tulajdonságaikat, kompetenciáikat. Élménypedagógiai, drámapedagógiai, kooperatív módszerekkel közvetítünk helytörténeti és kiállításunk tárgyaival kapcsolatos ismereteket, eleget teszünk a NAT -ban leírt pályaorientációs követelményeknek, segítjük az osztályfőnököket a pályaválasztással kapcsolatos munkája során.
A foglalkozást felső tagozatos általános iskolásoknak és középiskolásoknak találtuk ki, a pedagógusok kérésére azonban kibővítettük alsós évfolyamok irányába is. 3-4. évfolyamtól a foglalkozás saját korosztályukhoz igazítása után teljes mértékben érthető, élvezhető és hasznos. A játék tesztelése során pedagógus csoportokat is fogadtunk, véleményeiket és javaslataikat a játék fejlesztése során felhasználtuk.
A foglalkozás frontálisan a múzeum, az épület bemutatásával kezdődik, ahol beszélgetés formában közvetítünk ismereteket a 18. kerület történetéről. Majd egy nagyobb térben (a múzeum üvegezett verandáján) asztalokhoz ülhetnek a játékosok többnyire szabadon szerveződve 4-5 fős csapatokban. Ezután beszélgetünk röviden a pályaorientációról, mit jelent, mi lehet a bevezetésének a célja, mire emlékeznek a korábbi pályaorientációs napok kapcsán. Sort kerítünk a játékszabályok, a játék menetének ismertetésére, hiszen a foglalkozás nem más, mint egy hatalmas játékgyűjtemény, amelyben a játékok bizonyos képességeket, kompetenciákat mérnek. Központi eleme az a nagy játéktábla, amelyen a kerület múltjához kapcsolódó kiemelkedő személyiségek szerepelnek, s akikről játék közben információkat tudnak meg. Mindegyikükhöz 3 képességet, tulajdonságot társítottunk, amelyek minden bizonnyal jellemzőek voltak rájuk. A csapatok felváltva választhatnak a tábláról tulajdonságokat, amelyekhez egy-egy játékos feladatot kapcsoltunk. Ezeket között van olyan, amit egyénileg vagy párosával, vagy csoportosan, együttműködve oldanak meg. A feladatok nagy része kapcsolódik gyűjteményünk és a látványraktár kiállításunk anyagához. A játékok teljesítésével a csapatok tagjai személyiségkártyákat gyűjthetnek.
A személyiségkártyákat a csoportos feladatoknál a gyerekek csapatonként kapják annak függvényében, mennyire sikerült az adott feladatot megoldaniuk, majd a csapattagok elosztják egymás közt az alapján, hogy ki, milyen mértékben vett részt a megoldásban. Ez lehetőséget ad a helyzetek helyes megítélésére, a reális önértékelés erősítésére. Egyéni, páros játéknál sikeres megoldás esetén szintén jár a kártya a játékosnak.
A foglalkozás észrevétlenül fejleszti a kommunikációs, vállalkozói, matematikai, természetismereti, személyközi, kulturális, tanulás tanulása kompetenciákat, a kreativitást, az együttműködést, a problémamegoldást, empátiát.
Lezárásként megvizsgáljuk, ki, melyik karakterből hány kártyát gyűjtött, s a gyerekekkel való beszélgetés közben pályairányokat nevezünk meg, összevetjük a személyes elképzelésükkel a játék eredményét. Segítjük őket helyes önértékelésükben. A játék alkalmat ad társaik jobb megismerésére, ezáltal osztályközösségük alakulására is pozitívan hat a foglalkozás. Az osztályfőnökök visszajelzéseik alapján 100%-osan hasznosnak tartották a látogatást a múzeumban. Nemcsak a játékélmény miatt, hanem a pályaválasztást segítő, ismereteket közlő és értékközvetítő szerepe miatt is. Előfordult, hogy a tanulók örömmel állapították meg, melyik híres, történelmi személyiséggel találtak közös tulajdonságot.
A játékhoz készültek feladatlapok. A programot alacsony költségvetésből, főként újrahasznosított kellékekkel és újrahasznosítható megoldásokkal (pl. „Ami a legjellemzőbb rád” kérdőív laminált változatának használata, kiállítási installáció, mint óriástábla) tettük fenntarthatóvá, költséghatékonnyá és hulladékmentessé.
Az általunk készített kérdőívek lehetőséget adnak a visszajelzésekre (a tanulók önmagukra, osztályfőnök a tanulókra). Véleményünk szerint a játék más intézmények számára adaptálható, a karakterek, híres személyek másokra cserélhetők, a tulajdonságok szintén változtathatók. A saját eszközök, gondos kivitelezésű, de folyamatosan módosítható és reprodukálható kiegészítők.
Kiemeltük a foglalkozás végén, hogy a játék és főleg a játékidő nem ad lehetőséget minden tulajdonság, képesség megmutatására, de elindíthat egy beszélgetést az osztályfőnök és a gyerekek között, példát adhat ahhoz, hogyan ismerhetjük meg magunkat, mire érdemes jobban odafigyelni. Tudatosíthatjuk, hogy már az ő korukban is érdemes olyan önismereti területeket feltérképezni, mint a kompetenciáik, érdeklődési irányuk, a rájuk jellemző munkaértékek. Mivel a játékban mindenki nyer, pozitív megerősítést kapnak az élmény mellett a tanulók. Néhány tanári véleményt idézünk a pedagógusi kérdőívre adott válaszokból: „Nagyon jól érezték magukat. Többen meglepődtek, hogy az iskolaválasztásuk, és a fő jellemkártyájuk egybevágott, vagy azon, hogy én is azt a kártyát választottam, amiből nekik a legtöbb volt.”
Máyer Adél és Jásperné Nagy Melinda múzeumpedagógusok
