A 18. Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozat nyitórendezvényét, a 21. Országos Múzeumpedagógiai Évnyitót 2023. szeptember 25-én, hétfőn Budapesten a Magyar Természettudományi Múzeumban rendezi meg a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) a házigazda intézménnyel társszervezésben.
A sajtónyilvános esemény keretében valósul meg az év leginnovatívabb múzeumpedagógiai kezdeményezéseit elismerő Múzeumpedagógiai Nívódíjak átadása, valamint hatodik alkalommal nyerheti el egy arra érdemes szakember a Szabadtéri Néprajzi Múzeum által alapított Múzeumpedagógiai Életműdíjat. Idén negyedik alkalommal a Családbarát Múzeum elismerő címet is átvehetik az eseményen azon muzeális intézmények, melyek a MOKK által kidolgozott minősítési rendszer szerint családbarát szemlélettel működnek.
A konferenciára készülve idén ábécé sorrendben bemutatjuk a pályázókat. Most a Magyar Nemzeti Galéria
Művészeti program magyarul tanuló fiataloknak
programját mutatjuk be.
„Hirtelen kitört a háború. Az állatok nagyon megijedtek és aggódtak Jenőért. Minden nap várták őt az ablaknál. Egy nap Jenő kinyitotta az ablakot és látta, hogy meghaltak a fácánok. Ekkor két galamb jött. Jenő meg akarta etetni a galambokat, de nagyon gyenge volt, nem tudta kidobni a magokat. Végül a két galamb elrepült. A galambok nélkül a világon nem lett béke.”
Részlet magyarul tanuló külföldi hallgatók múzeumi foglalkozáson írt történetéből,
Paizs Goebel Jenő Önarckép galambokkal (Aranykor) című festménye alapján
A program bemutatása
A Nemzeti Galéria programjának alapötlete egy online foglalkozásból származik, amely során a külföldi hallgatók Szinyei Merse Pál Majális című festményét ismerték meg, kifejezetten a nyelvtanulást támogató feladatok segítségével (például a festményhez illő és nem illő jelzők kiválogatása). Az óra sikere hívta életre a folytatás gondolatát. A 2021/2022-es tanévre, a múzeum újranyitását követően, egy több alkalomból álló foglalkozássorozat kidolgozása és megvalósítása mellett döntöttünk. A foglalkozások kidolgozásához nélkülözhetetlen szakmai iránymutatást és segítséget a kezdetektől Ihnatisin Írisz, a Magyar Diplomáciai Akadémia magyar mint idegen nyelv oktatója biztosítja. A kísérleti év (2021/2022) során a hallgatók hat foglalkozáson vettek részt. Négy helyszíni alkalmat két online óra egészített ki. A csoport magja egy nyolcfős osztály volt, akik két másik csoporttal, összesen tizenhét további hallgatóval együtt kezdték, majd a félév második felében kisebb csoportban folytatták a programot. Az online és élő találkozások során alkalmanként 2-3 műalkotással ismerkedtek meg. A műveket egy-egy tematikához kapcsolva ismertük meg, így például az évszakok, az otthon, az ünnep, az egyén vagy a szépség hívószavak kapcsán közelítettünk meg egy-egy alkotást. Az általános témák mellett az adott művésszel, korszakkal, stílussal is foglalkoztunk. A hallgatók munkáját előzetesen azzal segítettük, hogy a tematikához és a műalkotásokhoz kötődő szavakat, vagyis egy-egy foglalkozás szókincsét az oktató előre megkapta, egy szószedettel kiegészített óraterv formájában. Az oktató így az esetlegesen nem ismert kifejezéseket be tudta vezetni a foglalkozás előtt a hallgatóknak, akik ennek köszönhetően többnyire már ismert szókinccsel találkoztak a múzeumi órákon. A műalkotásokkal a hallott szövegértést, az olvasást, az írást, valamint a beszédkészséget fejlesztő gyakorlatok során ismerkedtek a hallgatók. A kísérleti év során szerzett tapasztalatokat beépítve a 2022/2023-as tanévben is folytattuk a programot, tizenhat fő részvételével. A módszertan továbbfejlesztése mellett további hallgatói csoportok, valamint partnerintézmények felé is nyitottunk. A Magyar Nemzeti Múzeummal 2023. április 15-én közös szakmai napot tartottunk, amelynek során bemutattuk a múzeumainkban elérhető, magyarul tanulók számára kidolgozott foglalkozásokat.
A célcsoport
A program célcsoportja a magyarul tanuló külföldi fiatalok, akik állami ösztöndíjasként egy vagy két évet töltenek el Magyarországon, ahol intenzív nyelvi képzésben vesznek részt. A csoportok összetétele több szempontból is vegyes. Egyrészt a különböző kulturális háttér miatt (a fiatalok főként Ázsia, Európa, Dél-Amerika, Észak-Afrika országaiból érkeznek), ebből fakadóan nemcsak a tapasztalataik, az élményeik, hanem a kultúrához fűződő viszonyuk is eltérő. Különbségek adódnak továbbá a magyar nyelvtudás szintjében, a nyelvi előképzettségben, illetve a hallgatók életkorában is. A sokszínű csoportokat azonban összekapcsolja, hogy a jövő munkavállalóiként a mindennapi életben jól kamatoztatható ismeretek birtokába szeretnének jutni, amelynek fontos része a nyelvtudás, valamint a kultúra mélyebb megismerése, megértése is.
A helyszín: miért a múzeum?
A 21. században az oktatási tér tágulásával és az iskolán kívüli tanulás felértékelődésével a múzeum az informális tanulás egyik legfőbb színterévé vált (Kárpáti, 2009: 75). A múzeumi látogatást a más tanulási környezetben szerzett élménytől leginkább a tárgyak, műalkotások jelenléte különbözteti meg (Weil, 2002: 72.), ami támogatja a látogatók aktív tanulását, a többszörös intelligencia (Gardner, 1993) és érzékek bevonásával. Az eredeti műalkotásokkal való személyes találkozás a művészeti és kulturális ismeretek megszerzéséhez kiváló terepet biztosít. Az életszerű, élményekben gazdag ismeretközvetítésen túl a múzeumi környezet különféle készségek fejlesztésének is teret adhat. Számos kutatás kimutatta, hogy a vizuális ingerek ösztönzően hatnak a nyelvtanulásra, a nyelvi fejlődésre (Ruanglertbutr, 2016: 4). Emellett a múzeumi tárgyak lehetővé teszik a látogatók számára, hogy tantárgyközi kapcsolatokat alakítsanak ki (Hooper-Greenhill, 1994: 232.), az így megerősödött tudás pedig a látogatás után sokáig megmarad. A múzeumi program célja tehát, hogy a résztvevők ingerdús, autentikus, ösztönző környezetben gyakorolhassák az idegen nyelvi készségeket, miközben a tudásukat is fejleszthetik, akár a művészetek, a történelem vagy egyéb diszciplínák területén.
Módszerek, munkaformák
A múzeumi foglalkozások során a diákok többféle tanulási módszer segítségével, páros és csoportmunkával, illetve frontális módszerrel dolgoztak. A feladatokat (például a szavak gyűjtését, a történetek írását, egy-egy megfigyelési szempont megbeszélését) többnyire párokban vagy csoportokban oldották meg. A festményekkel kapcsolatos információkat a múzeumpedagógus magyarázatából, kérdések segítségével kifejtve, frontális módszerrel, de interaktív módon ismerték meg. A hallgatókat gyakran kértük arra, hogy egy-egy képpel, történettel készüljenek a foglalkozásokra. A csendélet témájához kapcsolódóan például a saját kultúrájukra jellemző, ünnepi ételeket és italokat ábrázoló fotókkal készültek, amelyeket kartonra ragasztva közös „asztalokat” hoztak létre és be is mutatták ezeket egymásnak. Munkácsy Mihály Poros út I. című, alföldi tájat ábrázoló festményét (a 19. századi magyar művészetben a hazai táj legjellemzőbb típusa) úgy közelítettük meg, hogy minden hallgató hozott magával egy tájképet, amelyet a saját hazájában tipikusnak tartanak. A hallgatók magyarul meséltek egymásnak a képekről, majd kapcsolatokat kerestünk az ábrázolások között, beleértve Munkácsy alkotását is. A történelmi festményeket hasonló módon, a kínai, a japán vagy éppen a francia történelem jelentős mozzanatait ábrázoló művekkel kapcsoltuk össze. Közös munkánkat mindkét tanév utolsó foglalkozásán alkotótevékenység zárta, a Nemzeti Galéria képzőművész-múzeumpedagógusa, Hegedűs Alexandra közreműködésével. A műhelymunka során egy különleges képzőművészeti technikát ismertek meg a hallgatók. Alapozott vászonra, akrilfesték és tempera felhasználásával absztrakt képeket festettek egy speciális technikával, amelynek lényege, hogy az előzetesen ecsettel felvitt színeken további rétegeket hoztak létre, festőkés segítségével. Az alkotás nemcsak azért fontos része a programnak, mert a hallgatók így maguk is létrehozhatnak egy-egy művet (amelyet maradandó emlékként magukkal vihetnek), de az anyagok, technikák jobb megismerésében is segíti a csoportot. Nem utolsósorban egy jó hangulatú műhelyfoglalkozás a kötetlen beszélgetésre és az informális visszajelzések begyűjtésére is alkalmat ad.
A foglalkozások kidolgozása a Magyar Diplomáciai Akadémia magyar mint idegen nyelv oktatójának szakmai támogatásával, a két intézmény szoros együttműködésében jött létre. A programot mindkét tanévben kérdőív kitöltése zárta, amelynek célja elsősorban a hallgatói benyomások, vélemények megismerése. A csoportok többsége kifejezetten hasznosnak tartotta a múzeumi foglalkozásokat, és minden hallgató érdekesnek ítélte meg az órákat. Kiemelték, hogy az órákon sok új információt szereztek a magyar történelemmel és művészettel kapcsolatban, és különösen a történelmi festményeket kedvelték, mivel számukra ezek az alkotások segítik leginkább a magyar kultúrában való eligazodást. Válaszaik alapján a hallgatók a jelenléti órákat preferálták, az online órák kapcsán többen megjegyezték, hogy a vetített képek kevésbé keltették fel az érdeklődésüket, valamint hogy a szállásukon nem volt megfelelő internetkapcsolat. Az időnként akadozó hang megnehezítette a kommunikációt, ezáltal az aktív bevonódást a virtuális foglalkozásokba. Végezetül a hallgatók javaslatokat tettek arra, hogy hogyan lehetne még érdekesebbé és hasznosabbá tenni programot. Válaszaik alapján a hallgatók előnyösnek tartanák, ha a múzeumi látogatások szorosabban kapcsolódnának a tanmenethez (a történelemórák és a múzeumi foglalkozások szorosabb összekapcsolása), több alkotómunkát szeretnének, illetve más gyűjteményeket is szívesen megismernének.
Célok, adaptálhatóság
A kísérleti év során a nyelvtanulás és a kulturális ismeretszerzés mellett fontos cél volt egy olyan közösség megteremtése, ahol a nyitottság, a tolerancia, a kíváncsiság és az egymástól, egymásról való tanulás ugyanolyan fontos érték, mint a műalkotások befogadásán keresztül megszerzett tudás.
A program hasonló célokkal, de teljesen eltérő tartalmi fókusszal adaptálható más intézményekben is. Számos országban növekszik azoknak a programoknak a száma, amelyek múzeumi környezetben biztosítanak nyelvtanulási lehetőséget. A fővárosi múzeumok közül a Magyar Nemzeti Múzeum évek óta kínál színvonalas programokat magyarul tanulóknak. A képzőművészeti múzeumok mellett az iparművészeti, a régészeti, történeti műtárgyanyag, valamint az irodalmi, nyelvi, és néprajzi múzeumok, skanzenek is izgalmas, tartalmas kiindulópontot jelenthetnek a kultúra mélyebb megismeréséhez, a kultúrák közötti párbeszédhez és a nyelvtanuláshoz egyaránt.
Irodalom:
Gardner, Howard (1993): Frames of Mind: the Theory of Multiple Intelligences. Fontana, London.
Hooper-Greenhill Eilean (1994): The Educational Role of the Museum. Routledge, London.
Kárpáti Andrea (2009): Tanuláselméletek és múzeumi tanulás. In Vásárhelyi Tamás, Kárpáti Andrea (szerk.): A múzeumi tanulás kézikönyve. Továbbképző tanfolyami jegyzet. Magyar Természettudományi Múzeum, ELTE TTK Multimédiapedagógiai és Információtechnológiai Központ, Budapest. 75–80.
Ruanglertbutr, Purnima (2016): Utilising art museums as learning and teaching resources for adult English language learners: The strategies and benefits. English Australia Journal: The Australian journal of English language teaching 31. 3-29.
Weil, Stephen (2002): Making Museums Matter. Smithsonian Institution Press, Washington.
Király Zsuzsanna
múzeumpedagógus
