EN facebook

A Múzeumpedagógiai Nívódíj 2023 pályázói: a Ferenczy Múzeumi Centrum

Beszélő tárgyak, beszédes arcok

2023-09-19 16:00

18. Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozat nyitórendezvényét, a 21. Országos Múzeumpedagógiai Évnyitót 2023. szeptember 25-én, hétfőn Budapesten a Magyar Természettudományi Múzeumban rendezi meg a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) a házigazda intézménnyel társszervezésben.

A sajtónyilvános esemény keretében valósul meg az év leginnovatívabb múzeumpedagógiai kezdeményezéseit elismerő Múzeumpedagógiai Nívódíjak átadása, valamint hatodik alkalommal nyerheti el egy arra érdemes szakember a Szabadtéri Néprajzi Múzeum által alapított Múzeumpedagógiai Életműdíjat. Idén negyedik alkalommal a Családbarát Múzeum elismerő címet is átvehetik az eseményen azon muzeális intézmények, melyek a MOKK által kidolgozott minősítési rendszer szerint családbarát szemlélettel működnek.

 

A konferenciára készülve idén ábécé sorrendben bemutatjuk a pályázókat. Most a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum

 

Beszélő tárgyak, beszédes arcok

 

múzeumpedagógiai foglalkozása mutatkozik be.

 

A Ferenczy Múzeumi Centrum gyűjteményében fontos helyet foglal el Czóbel Béla hagyatéka. A festőművésznek már életében megnyílt a múzeuma Szentendrén a Templomdombon, ahol a mai napig állandó kiállítás mutatja be az európai modern festészet élvonalába tartozó művész munkásságát. 2015 óta egy évente megújuló tárlaton kap a nagyközönség újabb szempontokat, értelmezési lehetőségeket az életmű megismeréséhez, minél teljesebb megértéséhez.

 

A Két paletta. Modok Mária & Czóbel Béla című tárlathoz készítettük a Czóbel Béla portréfestészetét bemutató múzeumpedagógiai foglalkozást.

 

A foglalkozás és a hozzá kapcsolódó kiadvány újszerűsége, új ötletei, tartalmi pillérei:

 

Mindannyian nézünk tükörbe, mindannyian készítünk szelfit, mindannyiunknak fontos, hogyan jelenünk meg, hogyan reprezentáljuk magunkat, milyen képet festünk magunkról a környezetünkben élő embereknek. A foglalkozás és a kiadvány elkészítésekor is ezt az alapvető igényünket tartottuk szem előtt, ami szervesen összekapcsolható az emberábrázolás témájával, az önreprezentáció kérdésével a művészetben. A foglalkozás és a kiadvány is az önmegfigyelés és az önreflexió fejlesztését szolgálja. Figyelembe véve a célcsoport életkori sajátosságait és tanulási igényeit, arra az elhatározásra jutottunk, hogy a kiadványt angol nyelven jelentetjük meg, hogy még jobban felkeltsük a célcsoport képzőművészet és festészet iránti érdeklődését.

 

Ismerkedés a kiadvánnyal; fotó: Deim Balázs

 

Koncepció, pedagógiai cél és fókusz, módszertan:

 

A foglalkozás fókuszában az áll, hogy a résztvevő diákok képet kapjanak a két alkotóról, Czóbel Béláról hangsúlyosabban, megismerjenek olyan stíluselemeket, amelyek alapján az alkotók beazonosíthatóak, és számukra később is felismerhetőek lesznek, valamint elsajátítsanak festészeti alapfogalmakat (pl. festészeti műfajok, komplementer színek stb.). Fontos szempont az is, hogy megértsék, mi a szervezőelve a kiállításnak.

 

Emellett a diákok tudására, élményeire, tapasztalataira építve célunk, hogy összefésüljük, kihangosítsuk gondolataikat a kortárs festészetről, fejlesszük az elvont gondolkodást, bátorítsuk az önálló véleményalkotást, támogassuk a csoportmunkát és nem utolsó sorban erősítsük az élményen alapuló befogadást.

 

A foglalkozáson fontos szerepet játszik a figyelemkoncentráció, az önmegfigyelés, a karaktermegfigyelés és az együttműködés. Ezek előkészítik a közös karakterépítés komplex feladatát. A karaktereket nem lehet elrontani, a foglalkozások fontos eleme ezáltal az oldottság és a humor. 

 

A kreativitást fejlesztő rajzolás és alkotás mellett mozgásos gyakorlatok is színesítik a foglalkozás módszertani palettáját.

 

Célcsoport: 

 

Elsődleges célcsoportunk az általános iskola felső tagozatos diákjai és a 9-10 évfolyamon tanuló középiskolás korosztály. A foglalkozás és a kiadvány elkészítésekor figyelembe vettük a nevezett korcsoport életkori sajátosságait, érdeklődését, tanulási és szórakozási igényeit. A 12-16 éves diákok életében a fizikumuk és a személyiségük fejlődése, önmaguk és a világban való helyük keresése központi szerepet játszik. Ezért választottuk a portré témát, amelyhez szervesen kapcsolható az önmegfigyelés aktusa és az önismeret fejlesztése. 

 

fotó: Deim Balázs

 

Időtartam: 90 perc

 

A foglalkozás menete:

  1. Bevezető beszélgetés Czóbel Béláról, Modok Máriáról és a múzeumról (5 perc)
  2. Hogyan képzeled el a ”A MŰVÉSZT”? – milyen sztereotípia él a köztudatban? (15 perc)
  3. Portrék a kiállításban – jellemábrázolás a portrékon, mi mindent olvashatunk le egy arcképről? (15 perc)
  4. Tükörgyakorlatok – a tükör szerepe és tulajdonságai (10 perc)
  5. Páros tükörgyakorlatok rajzolással (10 perc)
  6. Karakterépítés csoportokban – egy új osztálytárs megrajzolása (20 perc)
  7. Befejezés – az elkészült karakterek rövid bemutatása (10 perc)
  8. Elköszönés, lezárás (5 perc)

 

 

 

Karakterépítés; fotó: György Gabriella

 

A kiadvány legfontosabb tartalmi és formai sajátosságai:

 

A kiadvány a portré tematikáján keresztül a kamaszok önvizsgálatához járul hozzá az önmegfigyelés, az önreflexió és az önismeret fejlesztésével.

Tapasztalataink szerint már az általános iskola felső tagozatosai sem szívesen oldanak meg munkafüzet-jellegű feladatokat az iskolában kötelezőkön kívül, és ennek erőltetése a múzeumi élményt is jelentősen csökkentheti. Többek között ezért készítettük angol nyelven: a tinédzserek számára “trendi” angolul beszélni, ezért motiváltabbak az idegennyelvű feladatok megoldásában. 

Így új közönséget is szervezhetünk a múzeumba (nyelvtanárok, idegen nyelvű edukációs programok résztvevői), illetve be tudjuk mutatni azt is, hogy a nyelvtanításban megjelenő témakörökhöz hogyan lehet képzőművészeti alkotásokat kapcsolni. 

Ezért a vizuális képességfejlesztő és a nyelvvizsga-témákat feldolgozó feladatok keverednek a kiadványban.

 

A kiadvány nem csak a konkrét múzeumi kiállításon használható, hanem a múzeumon kívül, formális és informális oktatási környezetben egyaránt. A tantárgyi integrációval hozzájárulunk, hogy a képzőművészet az általános műveltség és a mindennapok része lehessen. 

 

Ki vagyok én? Hol a helyem a világban? Hogyan tudok másokhoz kapcsolódni? 

A tinédzserek számára e kiemelt fontosságú témákat emeltük a füzetbe.

A kiadvány felépítése:

Tükörkép 

Helyem a környezetben 

Ki vagyok én?

Portré és önarckép: önreprezentáció és önkifejezés

Emberi kapcsolatok, barátok

Selfie és portréfotó

Az ábrázolt szociális jellemzői

Fauvizmus

Festők társasága

Az arc arányai 

Érzelmek kifejezése az életben és a rajzban

Színtani ismeretek

Páros portrék

Utazás

Önarckép rajzolása

 

A munkafüzet formátumot azért hangsúlyozzuk például rajzos ikonokkal is, hogy a használók kedvet kapjanak a kitöltéshez, rajzoláshoz, színezéshez. A kiadvány egy tükörfóliával indít, amiben megpillantjuk magunkat, majd egy külön oldalon az arc rajzolásához adunk rövid segédletet, hogy az utolsó oldalra eljutva a használók megrajzolják saját portréjukat. Ez a keretes szerkezet szimbolikusan is meghatározza a kiadvány formai és tartalmi karakterét.

 

A múzeumpedagógiai kezdeményezés adaptálhatósága:

 

A portré és a szelfi a közösségi oldalak népszerűsége miatt a hétköznapok egyik kulcsszereplőjévé vált, körülvesznek minket, hatással vannak ránk. Ezért tartottuk hasznosnak körbejárni a témát, fogódzkodókat nyújtani a vizuális üzenetek dekódolásához. 

 

A foglalkozás és a kiadvány egy lehetséges opció, edukatív és szórakoztató összefoglaló, a prezentált tartalmi elemek és kreatív gyakorlatok teljes mértékben átvehetőek és adaptálhatóak nem csak múzeumi, de iskolai és otthoni közegben is.

 

 

György Gabriella és Sütő Tünde

múzeumpedagógusok

 

 

Borítóképet készítette: Deim Balázs