A múzeumok gyakran a múlt őrzőiként élnek a köztudatban, de a számok azt mutatják, hogy legalább ennyire a jelen és a jövő gazdasági motorjai is. A berlini székhelyű Múzeumkutató Intézet kutatása most először számszerűsíti, mekkora gazdasági erőt képvisel ez a kulturális szféra – és az eredmények nemcsak a kultúrabarátokat, hanem a gazdasági döntéshozókat is meggyőzhetik: a múzeumok közvetlen és közvetett gazdasági hozzáadott értéke majdnem kétszerese a közfinanszírozásból származó bevételeiknek.
A kultúra és ezen belül a múzeumok előnyeit gazdasági hatásain keresztül is lehet mérni, mely egyre fontosabbá válik a közfinanszírozásról és a múzeumok társadalmi hasznosságáról szóló vitákban. Nincs ez másként Németországban sem, ahol a kultúra finanszírozása szintén nagymértékben közfeladat. Az önfinanszírozás, mely főként értékesítési bevételekből, bérleti/lízingbevételekből származik, a múzeumok összes bevételének mindössze körülbelül 20%-át teszi ki. A fennmaradó bevétel külső hozzájárulások, állami vagy magán szféra általi finanszírozás formájában érkezik a múzeumokhoz.
A Múzeumkutató Intézet és az ICG Integrated Consulting Group közösen egy olyan kutatást végzett, ami a Németországban elsőként mutatja ki a múzeumok „gazdasági lábnyomát” és konkrét mérőszámokkal mutatja be, hogy hogyan térül meg a múzeumokra költött pénz.[1] A tanulmány nemcsak a múzeumok közvetlen működési hozzájárulását méri, hanem a nemzetgazdaság egészére való hatását is, melyen belül megkülönböztet közvetett és indukált hatásokat. A közvetett hozzájárulás abból adódik, hogy a múzeumok egy szélesebb ellátási láncban vásárolnak (árukat és szolgáltatásokat), az indukált hatásokat pedig a múzeumi szektorban kifizetett bérekből származó vásárlóerő adja.
Ezt a megközelítést már egy ideje alkalmazzák különösen az angolszász kulturális szektorban. Az Egyesült Királyságban az Arts Council England 2013 és 2020 között öt tanulmányt is készített a művészet és kultúra brit gazdaságra gyakorolt gazdasági hatásairól.[2] Az Egyesült Államokban 2017 decemberében az Amerikai Múzeumok Szövetsége (AAM) először közölt adatokat a múzeumok amerikai gazdaságra gyakorolt gazdasági hatásairól az Oxford Economics együttműködésével.[3] Német nyelvterületen először az Osztrák Múzeumi Szövetség készített felmérést 2018-ban, melyből a jelen németországi tanulmány közvetlenül is ihletett merített.[4]
A németországi tanulmány alapját az ICG Integrated Consulting Group által 2024 őszén - 2025 telén végezett kérdőíves felmérés adta, mely a 2023-as pénzügyi évre vonatkozó adatokat gyűjtötte, valamint felhasználták a Múzeumkutató Intézet adatbázisát, amely közel 7000 németországi múzeum alapadatait tartalmazza. A tanulmány a legfontosabb számok közlésével már az elején leszögezi:
"A múzeumok az államnak nem kerülnek semmibe"
A tanulmány szerint Németország közel 7000 múzeumának bruttó hazai termékhez (GDP) való hozzájárulása 2023-ban 9,4 milliárd euró volt. Ebből a közvetlen hozzáadott érték körülbelül 4,5 milliárd eurót tett ki, ami a teljes hozzáadott érték közel felét (48%-át) képviseli. A közvetett hatások 1,6 milliárd eurót, az indukált hatások pedig 3,3 milliárd eurót tettek ki. Az összesen 9,4 milliárd euróra becsült hozzáadott értékhatásokat mintegy 5,6 milliárd eurós közkiadások ellensúlyozták, ami azt jelenti, hogy minden egyes, a közszféra által a múzeumokba befektetett 1 euró körülbelül 1,7 euró hozzáadott értéket tett lehetővé 2023-ban.
2023-ban 106 000 állandó munkahelyet teremtettek a múzeumi tevékenységek. Ezek kétharmadát (63%) maguk a múzeumok, 20%-át a múzeumok beszállítói és szolgáltatói, 17%-át pedig azok az üzletek, szolgáltatók és éttermek teremtették, ahol az alkalmazottak pénzt költöttek (fogyasztás által indukált szektor, különböző szektorok/iparágak). A múzeumok által kiváltott vásárlóerő-hatás 2023-ban körülbelül 3,0 milliárd eurót tett ki. 3,7 milliárd euró bérek után fizetett adók és hozzájárulások formájában visszafolyt az állami szektorba, amely a múzeumok fenntartására szánt az 5,6 milliárd eurós kiadásnak a 66%-a.
Hatások tartományok, méret és múzeumtípus szerint
A tanulmány az egyes tartományok hozzáadott értékét is vizsgálta. A legmagasabb hozzáadott értéket 2023-ban Berlin és Bajorország érte el, egyenként körülbelül 1,5 milliárd euróval. Összességében elmondható, hogy a múzeumokra a legtöbbet kiadó tartományok jegyezték fel a legmagasabb hozzáadott értéket is.
A múzeumok mérete és látogatószáma szerint is differenciált a tanulmány. Látogatószám alapján négy kategóriát határoztak meg. A múzeumok mindössze négy százaléka 100 000-nél több látogatást bonyolított le 2023-ban és ezzel a teljes múzeumi szektor hozzáadott értékének 60%-át (5,6 milliárd euró) termelte. Ezzel szemben a múzeumok 72%-a, mely 10 000-nél kevesebb látogatószámmal rendelkezik, a szektor hozzáadott értékének körülbelül 11%-át (1,1 milliárd euró) tette ki.
De sokkal beszédesebb, hogy hogyan térült meg a befektetett pénz a nagy és a kis múzeumok esetében. A nagy, 100 000-nél nagyobb látogatószámot generáló múzeumok minden egyes euró közpénzből 1,76 euró hozzáadott értéket termeltek. A legkisebb, 10 000-nél kevesebb látogatást bonyolító múzeumok egy euró kiadásra eső hozamát 1,58 euróra becsülik.
A múzeumtípusokat összehasonlítva a kultúrára, a régészetre és a történelemre összpontosító múzeumok érték el a legmagasabb hozzáadott értéket, 3,5 milliárd eurót 2023-ban. A közkiadások tekintetében a művészeti múzeumok (1,9 euró) és a nagy múzeumi komplexumok (1,8 euró) generálták a legmagasabb hozzáadott értéket eurónként.
A kisebb helytörténeti és helyi hagyományokra koncentráló múzeumok, melyek nagyrészt önkéntes munkával tartanak fent, a németországi múzeumok 42.7%-át teszik ki. Itt folyik be a legkevesebb állami támogatás, de ennek jelentős hányada, 59%-a itt is visszafolyik az állami kasszába. Minden egyes múzeumokra fordított euró legalább 1,53 euró értéket teremtett a legkisebb intézményekben is. A múzeumokra költött közpénz tehát minden méret és típus esetén bőven megtérül.
A múzeumlátogatók turisztikai költéseinek hatásai
Ha mindehhez hozzáadjuk a 2023-as becslések szerint 167 millió múzeumlátogatással járó egyéb turisztikai költések hatásait, akkor a hozzáadott érték ugrásszerűen megnő. A tanulmány szerint a közszféra által múzeumokba 2023-ban befektetett minden euró 2,40 euró hozzáadott értéket teremtett a kiállításlátogatásokkal kapcsolatos turisztikai kiadásokon keresztül. Ezeket a kiadásokat a közlekedés, a gasztronómia, a szállás, a kiskereskedelem, a szolgáltatások és az egyéb kulturális és szabadidős létesítmények használata területén rögzítették: A hozzáadott értékre gyakorolt hatások körülbelül 13,8 milliárd eurót, a jövedelmi hatások 10,4 milliárd eurót, a vásárlóerőre gyakorolt hatások 3,9 milliárd eurót, a költségvetési hatások pedig 5,7 milliárd eurót tettek ki.
A vonzó múzeumi kínálat által nyújtott turisztikai ösztönző hatásnak köszönhetően az állami költségvetések 2023-ban 5,7 milliárd euró adó- és társadalombiztosítási járulékbevételt könyvelhettek el. Ez nagyjából megegyezik a közszféra által múzeumokba befektetett összeggel.
A kutatás egyértelmű üzenete, hogy a múzeumok támogatása nem luxus, hanem stratégiai döntés: egyszerre építi a gazdaságot, a közösséget és a jövő nemzedékeinek kulturális örökségét.
[1] Teljes tanulmány: Patricia Rahemipour, Kathrin Grotz: Der ökonomische Fußabdruck von Museen. Das sichtbare Kapital. Studie des Instituts für Museumsforschung, Stiftung Preußischer Kulturbesitz, Berlin zu den ökonomischen Wirkungen der Museumslandschaft in Deutschland, Berlin, Zenodo, 2025.
[2] Contribution of the arts and culture industry to the UK economy. A Cebr report for Arts Council England May 2020. https://www.artscouncil.org.uk/sites/default/files/download-file/CEBR%20Main%20Report%20Contribution%20of%20the%20arts%20and%20culture%20industry%20to%20the%20UK%20economy_0.pdf
[3] Museums and Economic Engines. A National Report. An Economic Impact Study for the American Alliance of Museums December 2017. https://www.aam-us.org/wp-content/uploads/2018/04/American-Alliance-of-Museums-web.pdf
[4] Zur Lage der österreischen Museen. Eine Bestandsaufnahme, Hrsg. von Wolfgang Muchitsch, Günter Kradischnig, Museumsbund Österreich, Graz 2018. https://museen-in-oesterreich.at/wp-content/uploads/2023/10/Museumsbund_Oesterreich_Zur_Lage_der_oesterreichischen_Museen.pdf
Borítókép: Carlos Pernalete Tua (pexels.com)
