A múzeumi menedzsment kérdését vitatták az ICME, INTERCOM & ICOM konferencia 3. napján

2021/10/13-15 - a harmadik nap

Bazsó Borka
2021-10-15 20:00

Mindennap jelentkezünk egy rövid összefoglalóval az ICME, INTERCOM & ICOM Azerbaijan Joint Conference előadásairól. Az első napról szóló tudósítás itt olvasható, a második napi tudósítás pedig itt érhető el. A konferencia harmadik napja az ICOM-INTERCOM (International Committee for museum management) napja,témája a múzeum vezetés és múzeumi menedzsment napjainkban (Leadership and Museum Management for Our Times). A harmadik napon a moderátori feladatokat Shirin Melikova, a Bakui Szőnyeg Múzeum igazgatónője , ICOM Azerbaijan elnökasszonya látta el.

 

Az INTERCOM, a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának (ICOM) az a nemzetközi bizottsága, amely legfőbb feladata a múzeum vezetésével és irányításával kapcsolatos ötletek, fejlesztések, továbbképzések népszerűsítése, kutatása és az így kapott eredmények terjesztése. A múzeumi menedzsment legfőbb feladatai közé tartozik, a múzeum irányítása mellett, az intézmény képviselete, anyagi és egyéb források biztosítása, fejlesztések irányítása, végrehajtása, az intézményi működés felmérése és kiértékelése.


A harmadik nap kiemelt előadói (keynote speaker) Carol Ann Scott, ICOM igazgatótanács tagja és Lizzy Moriarty, kulturális tanácsadó voltak, akik bemutatták az ICOM vezetői felmérés eredményeit, melyet az elmúlt évben gyűjtöttek. Az ICOM Leadership Survey projekt keretében online kérdőívek segítségével kérdezték meg a világ múzeumainak vezetőités menedzsereit különböző témákban. A felmérés során kiderültek, melyek azok a nehézségek, amelyekkel a múzeumok vezetőinek meg kell küzdeniük, mint például a pénz, munkaerő és megfelelő infrastruktúra hiánya. A kérdőív kérdései kitértek a pandémia okozta változásokra és nehézségekre is. A felmérés célja, egy átfogó képet alkotni a múzeumi vezetők kihívásairól és hogy ezek ismeretével a későbbiekben megfelelő segítséget nyújthassanak számukra.

 

A projekt folytatásaként, várhatóan decemberben jelenik meg egy összefoglaló dokumentum, és egy online platform, amely témája a vezetői tudás és képesség lesz. A 2022-ben megrendezésre kerülő 26. ICOM általános kongresszus egyik fontos témája a vezetői szerep a múzeumi szférában. Az itt bemutatásra került projekt is ezt hívatott előkészíteni.


Siddhant Shah, független tanácsadó Indiából, a múzeumi inklúzió fontosságáról adott elő. Úgy véli, az inklúzió több szinten kell működjön, és hogy a múzeumoknak inkluzív vezetőségre van szüksége a mai világban. Ez annyit jelent, hogy nem csak a látogatói szinten kell áthidalni a távolságot kultúra és valamilyen „hiányossággal” rendelkező (testi, digitális, intellektuális, szociális stb.) között, hanem a munkatársi szinten is. Egy jó vezetőség tudja és ismeri munkatársai erősségét és ezeket fejleszti, a hangsúlyt a különbözőségre helyezi és így egy erős sokoldalú csapatot kaphat.

 

Siddhant Shah előadása


Agnes Aljas, az Észt Nemzeti Múzeum munkatársa, a látogatói felmérésekről beszélt. Az Észt Nemzeti Múzeum új épülete és állandó kiállítása 5 éve készült el, azóta folyamatosan azon dolgoznak, hogy megtalálják, mi is az, ami bevonzza és ott tartja a látogatókat, mi érdekli a múzeumba érkezőket, mit értenek meg az idelátogatók a múzeum kiállításaiból, vajon átmegy-e az üzenet. Ez egy nagyon fontos kérdés minden múzeum életében. Több látogatói elégedettségi felmérést is végeztek már, mind más és más eszközöket, kérdőíveket használt. Előadásában két nemzetközi projektre tért ki, melyben a múzeum is részt vett: MOI (Museums of Impact) és Me-Mind (Measuring Impact on Local Environment with Data Analytics). Mindkét projekt a látogatók múzeum használatát (mit és mennyi ideig néztek, mit hagytak ki, érthetők-e az üzenetek stb.) mérte fel.


Az azerbajdzsáni művészettörténész és muzeológus, Elfira Gurbanova-Melikova az egyetemi muzeológus képzési rendszert taglalta. Kiemelte az egyetemek és múzeumok közötti együttműködés szükségességét, azaz, hogy az elméleti és gyakorlati oktatás elkerülhetetlenül fontos ahhoz, hogy megfelelő múzeumi szakembereket képezhessünk.


Dr. Dilek Karaaziz Sener, török művészettörténész előadásában elénk tárta Törökország múzeumi palettáját. Egy rövid történelmi áttekintést követően, bepillantást nyertünk az éppen zajló múzeumi változásokba, hogyan váltak (vagy épp válnak) modern múzeumi intézményekké, olyanokká, akik képesek reflektálni a jelen problémákra, azok a múltbeni nagymúltú intézmények, akiket a bevezetőben megismerhettünk. Milyen nehézségekkel kell szembenézniük az átalakulás időszakában, milyen vezetői tulajdonságokkal, helyzetekkel találkozhatunk. Beszélt a múzeumok privatizációjának kérdéséről és megemlítette az új digitális térhasználat sokszínű lehetőségeit.


Serajul Islam, az ICOM Bangladesh tagjának, tolmácsolásában megismerkedhettünk a bagladeshi múzeumok helyzetével az elmúlt pandémiás időszakban és azokkal a szabályokkal, amelyek hatással vannak a múzeumok működési rendjére. Bemutatta azt az új menedzsment stratégiát, mely APA (Annual Performance Agreement) nevet kapta és ami tulajdonképpen egy évente egyszer megtartott találkozó a felső vezetők és beosztottjaik, mint ahogy a kulturális minisztérium és nagy múzeumok vezetői között.

 

Erilda Selaj, az albán Studio House Kadare kurátora, ehhez hasonlóan mutatta be Albánia múzeumainak a vírus alatti sorsát. Egy felmérés kimutatta, hogy az albán múzeumok helyzete igen kritikus volt a pandémiás lockdown alatt. A legtöbb kis helyi múzeum alig rendelkezik munkatárssal, az albán múzeumok több mint felében 1 és 5 közötti állandó, teljes munkaidős munkatárs dolgozik. Ez ahhoz vezetett, hogy a bezárt intézmények védelme és fenntartása szinte lehetetlenné vált, voltak olyan múzeumok, amelyek vandalizmus áldozatai lettek. Nehézséget jelentett még az otthoni munkavégzés megoldása is, csak két olyan múzeum van, amely rendelkezik saját rendszergazdával és megfelelő eszköztárral. A többi múzeumban dolgozók műszakváltásban tudtak csak dolgozni. A sok nehézséget félretéve, Erilda Selaj is úgy véli, hogy a Covid-19 sok pozitív változást is hozott a múzeumi gondolkodásmódba. Ilyen például a növekvő online jelenlét, a látogatók és főleg a helyiek aktívabb bevonása.

 

Erilda Selaj előadása


A tartalmas és érdekes három napos konferenciát Myriam Proulx, program menedzser, Canada Council of the Arts munkatársa, zárta. Az Oxford Cultural Leaders Program alatt szerzett tapasztalatait osztotta meg. Ez egy egyhetes továbbképzés, kulturális szakembereknek, menedzsereknek, vezetőknek. Az egy hét intenzív tanulás és beszélgetés, tapasztalat csere alatt, a résztvevők megtanulják, mik azok a vezetői képességek, tulajdonságok, amelyek fontosak egy jül működő kulturális intézményben: az aktív hallgatás, az adaptáció és reziliencia készség. Számára a legfontosabb tapasztalat az volt, hogy mennyire fontos, hogy vezetőként, nem csak a különböző vezetői stratégiák elsajátítása a fontos, hanem az is, hogy ismerje saját magát, erősségeit és gyengeségeit, és hogy ahhoz, hogy irányítani tudjon egy csapatot, elsőnek magával kell tisztában lennie. Ez az, ami segíteni tudja a vezetőket azokban a helyzetekben, ahol kulturális, szociális vagy egyéb különbségek lépnek fel és ahol egy ilyen helyzetben kell gyorsan és felelősségteljesen reagálni.


A konferencia zárásaként a három rendező bizottság elnöke, Shirin Melikova, Goranka Horjan és Ralf Ceplak Mencin megköszönte mindenki munkáját és a részvételt. Úgy vélik mindhárman, hogy ez egy nagyon eredményes három nap volt, és alig várják a folytatást.

 

 

gyűjtemény, ICOM, muzeológia, múzeumandragógia, műhely, természet
2021-10-13 20:00
állományvédelem, ICOM, muzeológia, múzeumandragógia, #muzeumokajovoert, műhely, természet
2021-10-14 20:00