Véget ért a Dubajban tartott COP28 klímakonferencia. Ennek eredményeként december 13-án elfogadták az új globális helyzetfelmérés szövegét, mely első alkalommal fogalmazta meg a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésének és fogyasztásának igazságos és méltányos csökkentését. A dokumentum megfogalmazása nagyon sok kritikát kapott. Az alábbiakban viszont nem ezt, hanem a klímacsúcs kultúrát érintő fejleményeit tekintjük át.
2023. december 8-án a dubaji COP28 klímakonferencia keretében sor került egy egyeztetésre a kultúrán alapuló éghajlatpolitikai intézkedésekről.
A miniszteri találkozón több mint 30 kulturális miniszter és kulturális szervezetek képviselői, köztük a NEMO és az ICOM is, megalapították az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményén (UNFCCC) belül a Kultúraalapú Klímacselekvés Barátainak Csoportját (Group of Friends of Culture-Based Climate Action).
Ezzel a lépéssel elismerték, hogy a kultúra egyedülállóan erős és pozitív erőforrás a hatékonyabb éghajlat-változási politika számára, és amelyet, mint ahogy Margareth Menezes brazil kulturális miniszter hangsúlyozta, „fel kell használni a párizsi megállapodás céljainak eléréséhez”.
A résztvevők elfogadták az Emirátusok Nyilatkozatát a Kultúraalapú Klímacselekvésről, amely a következő klímakonferenciák munkaalapja lesz.
Eszerint a Kultúraalapú Klímacselekvés Barátainak Csoportja azért alakul, hogy szembeszálljon azzal a fenyegetéssel, amelyet az éghajlatváltozás jelent a kulturális helyszínekre, a hagyományok gyakorlására és a tradicionális helyi tudásrendszerekre. Másrészt elő akarja segíteni a nemzetközi konszenzust a kultúra éghajlatváltozási politikába való bevonásáról.
A Csoport koalícióként a COP28-on az éghajlati válság kulturális alapú megoldásai mellett emelt szót. Célja annak felismerésnek elősegítése, hogy nemcsak pénzügyi, műszaki és tudományos kihívással állunk szemben, hanem kulturális kihívással is, valamint a párizsi megállapodás céljainak eléréséhez példátlan inkluzivitásra és együttműködésre lesz szükség minden ágazatban, beleértve a kultúrát is.
Ezek célok már korábban a G20 kulturális miniszteri konferencián is elhangzottak, valamint nemzetközi kulturális szervezetek is megfogalmazták. A Pulszky Társaság és számos múzeum, múzeumi szervezet, köztük a NEMO és az ICOM is kifejezte egyetértését és támogatását a Climate Heritage Network COP28 előtti hetekben elindított nemzetközi felhívása kapcsán, mely arra szólította fel a klímakonferencia szereplőit, hogy a kulturális örökséget, a művészeteket és a kreatív szektorokat helyezzék a klímapolitika középpontjába.
Miután a COP28-on az Egyesült Arab Emírségek és Brazília bejelentette szándékát, hogy elindítja a Kultúraalapú Klímacselekvés Barátainak Csoportját, válaszul a felhívás aláírói és támogatói kiadták a támogató nyilatkozatukat.
A dokumentum szükséges és időszerű lépésnek tartja a Csoport megalakulását, mivel az UNFCCC által szeptemberben kiadott Global Stocktake jelentés megállapította, hogy a világ nem halad jó úton a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljainak teljesítése felé. A globális válasz megerősítése érdekében a kormányoknak támogatniuk kell a „rendszerátalakításokat”, „az egész társadalomra kiterjedő megközelítéseket”, az „integrált, inkluzív politikai döntéshozatalt”, és azonnal meg kell erősíteni a „társadalmi” feltételeket, miközben „kreatív módokat kell találniuk a társadalmi korlátok leküzdésre”.
Az újonnan megalakult Csoport tehát egy nagyon szükséges platformot biztosít a szeptemberi jelentés által javasolt kulcsfontosságú, de még mindig gyakran elhanyagolt társadalmi-kulturális dimenziók kiemeléséhez, írj a nyilatkozat. A Kultúraalapú Klímacselekvés Barátainak Csoportjának céljai eszerint összhangban állnak „a kulturális örökség, a művészetek és a kreatív iparágak, köztük a civil szervezetek, a kulturális és kutatási intézmények, valamint a helyi önkormányzatok több éves klímavédelmi fellépésével és érdekképviseletével.”
Borítókép forrása: hirolvaso.com
