A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület 2023. május 8-án és 9-én rendezte a jubileumi X. Országos és VI. Nemzetközi Múzeumandragógiai Konferenciát Miskolcon Múzeumi tükröződés: Társadalom és környezet címmel. A szakmai program megvalósító partnere volt az EPALE Magyarország Támogató Szolgálat is, A felnőttkori tanulás elektronikus európai platformja projekt megvalósítója.
Az Egyesülettel közös idei munka folytatásaként a felnőttkori tanulás kortárs múzeumi lehetőségeit esettanulmányok, interjúk, jó gyakorlatok révén vizsgálták a múzeumandragógiai szakemberek, többféle témakörben. A közösségi múzeumi működés, a digitális tanulási környezet, a fenntarthatóság, a különböző korosztályok múzeumi megszólítása és az ő ismeretszerzési esélyeiket támogató marketing területén rövid szakmai tanulmányok, konkrét eseteket és példákat bemutató módszertani ajánlások születtek közel egy tucatnyi szerző tollából. A Magyar Múzeumok Online folyóiratban indított tematikus sorozatunkban ezekből az írásokból közlünk válogatott tanulmányokat.
Az ICOM új, 2022-ben elfogadott múzeum definíciója a múzeumok demokratikus társadalomban kifejtett és ideálisnak elgondolt működését állítja a középpontba, és a 21. század konfliktusaira érzékeny, a múzeumok közszolgálati szerepére reflektáló kifejezéseket vonultat fel: „A múzeum …elősegíti a sokszínűséget és a fenntarthatóságot. Etikusan, szakszerűen és a közösségek részvételével működik és kommunikál, változatos tapasztalatot nyújtva az oktatás, a szórakozás, a reflektív gondolkodás és a tudásmegosztás terén.”[1]
Ha egy múzeum valóban ismeri a helyi közösségeket és igényeiket, és ennek tudatában, a közösségek aktív részvételével működik, magas fokú társadalmi beágyazottságot érhet el. A társadalmi hasznossága és kapcsolatai révén nagyban tudja növeli a reziliencia esélyét, a válságos időszakokat is könnyebben vészeli át, szükség esetén bizton számíthat a közössége(i) támogatására. Másrészt a múzeumi tudásátadás ma már nem képzelhető el kizárólag a múzeumból induló egyirányú folyamatként, a múzeum inkább mediátori, mint oktatói szerepet tölt be. Ráadásul külső szervezetek, közösségek, önkéntesek bevonása nélkül közművelődési, oktatási, szakmai programok, pályázati támogatásban részesülő projektek sem valósíthatók meg.
A fentebb leírtakat szem előtt tartva a Szabadtéri Néprajzi Múzeum igazgatóságaként 2006 óta működő Múzeumi Oktatási Módszertani Központ andragógiai tevékenységében évek óta jelentős szerepet kap a közösségi alapú működés ösztönzése és oktatása. A MOKK konzorciumi vezetésével 2016 és 2019 között megvalósult Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás című EFOP-1.3.1-15-2016-00001 projekt a kulturális intézmények, köztük múzeumok társadalmiasított működését támogató módszertani fejlesztéseket dolgozott ki. Mindez azzal a céllal történt, hogy a társadalmiasítás – mint közösségi alapú működtetés – elvét és módszertanát minél több kulturális intézmény alkalmazza, ezáltal a közösségekkel, helyi lakossággal fennálló informális kapcsolatot tudatos mederbe terelje.[2]
Fontos hangsúlyozni, hogy a közösségi múzeumi tevékenység kialakítása és beépítése a muzeális intézmények mindennapi működésébe hosszabb folyamat, amelynek különböző szakaszai vannak. Mit jelentenek ezek a szakaszok, amelyeket valójában szinteknek is nevezünk?
Azok a múzeumok, melyek egy-egy program, projekt kidolgozása kapcsán felmérik a közösség véleményét és visszajelzési lehetőséget biztosítanak a számukra, majd tájékoztatást adnak a visszajelzés hatására született döntésekről, a társadalmiasítás I. szintjén, azaz a konzultáció szintjén állnak, és ezzel a közösségi részvétel minimális szintjét érik el.
Azon múzeumok, melyek a közösségi szereplőket már a tervezés fázisánál is bevonják a megvalósítás folyamatába, és a közösségi vélemények megjelennek a döntések előkészítésében, így befolyásolhatják a döntési folyamatot, már a társadalmiasítás II. szintjén, azaz a bevonás szintjén helyezkednek el.
Amennyiben a múzeum célja egy adott múzeumi projektet illetően a közösségi alapú működés közös megtervezése, partnerség kibontakoztatása valamennyi döntési folyamatban, az intézmény a társadalmiasítás III. szintjére (együttműködés) sorolható!
A legmagasabb fokon társadalmiasított múzeumok esetében, melyek a társadalmiasítás IV. szintjén, a felhatalmazás szintjén állnak, a végső döntés és a projekt megvalósítás az érintettek teljeskörű bevonásával történik, és az intézmény az aktív közösségi cselekvésekkel megvalósítja, végrehajtja a döntést, az intézményi működést meghatározó jogszabályi keretek figyelembevételével és betartásával.
A továbblépés az állandó fejlesztési folyamatok során egyre több eredményt hozhat, s hatékonyabbá teheti a múzeum alapfeladatainak ellátását, ugyanakkor segíti a múzeumok, és a hozzájuk kapcsolódó közösségek kapcsolatrendszerének megerősítését, új területeken való kiteljesedését is.
Együttható! Közösségi Múzeum díjátadó és konferencia, 2023. kreatív: MOKK
Ezt a fejlődési folyamatot kívánja ösztönözni a muzeális intézmények közösségi részvételen alapuló működésének elismerésére alapított Közösségi Múzeum elismerő cím, melyet 2023-ban már ötödik alkalommal ítélt oda a MOKK. Ezt az elismerést azon muzeális intézmények kaphatják meg, amelyek „közösségi alapon” működnek, azaz bevonják munkájukba a helyi lakosságot, civil szervezeteket és egyéb partnereket. A MOKK a Cselekvő Közösségek – aktív közösségi szerepvállalás című európai uniós projekt keretében 2019-ben kezdeményezte a Közösségi Múzeum cím bevezetését, melyet a projekt lezárulását követően is tovább éltet. Az elismerést eddig 39 muzeális intézmény vehette át.[3]
2023-ban az elismerő címek ünnepélyes átadását a Petőfi 200 Emlékévhez is kapcsolódó Közösségek Hete keretében szervezte meg a MOKK. A díjátadónak és az ezt követő EGYÜTTHATÓ! konferenciának a tatai Német Nemzetiségi Múzeum adott otthont, amely anyaintézményével, a Kuny Domokos Múzeummal együtt 2019-ben az elsők között vehette át a Közösségi Múzeum elismerést. A konferencia keretében a 2023. évi díjazott intézmények is bemutatkoztak, majd World Café formában vitattuk meg a résztvevőkkel a közösségi múzeumi működés gyakorlati kérdéseit. Szó esett a közösségi kiállításról és gyűjteménygyarapításról, a részvételiség fokozatairól és kockázatairól, és arról, hogy miként lehet a szemléletváltást ösztönözni intézményen belül, mik lehetnek a kezdő lépések a közösségi múzeumi lét felé. Az előadásokat és prezentációkat online is közvetítettük. A közvetítésről készült felvétel a MOKK Youtube csatornáján az alábbi linken továbbra is megtekinthető:
A Közösségi Múzeum elismerésre egy online önértékelési teszt kitöltésével, nyilatkozat adásával és a nyilatkozatban szereplő állításokat alátámasztó intézményi dokumentumok bemutatásával jelentkezhetnek a múzeumok. A 158 kérdésből álló tesztben a részvételi múzeumi működésnek a felnőttkori tanulást támogató aspektusai több ponton is visszaköszönnek. Ennek igazolására az alábbiakban idézzük az önértékelési teszt kapcsolódó pontjait:
Közösségi Múzeum 2023 díjazottak, 2023, fotó: Milbich Andrea
Természetesen az elismerés önmagában nem képes a hazai múzeumi intézményrendszert átalakítani, nem is lehet ez a célja, és a közösségi szempontok nem ugyanúgy érvényesülhetnek az ország összes muzeális intézményében a felnőttkori tanulás tekintetében sem. A MOKK az elismerő cím odaítélésén túl egyéb módon, például módszertani és szakmai kiadványok révén is előmozdítja a személetváltást a múzeumok körében. A Múzeumi iránytű című kiadványsorozatunk 21. számát Közösségi alapú működés a múzeumokban címmel jelentettük meg, és külön fejezet foglalkozik benne a Közösségi Múzeum elismerő címben részesített múzeumok bemutatkozó anyagainak közreadásával. Képet kaphatunk róla, hogy milyen módon nyilvánul meg egy-egy elismerésben részesített múzeumban a közösségi alapú működés, és mik lehetnek a további tervek az intézmények fejlesztésére és a közösségi alapú működés kiszélesítésére.
Szintén a MOKK közreműködésével a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás című projekt konzorciumi partnereivel, az NMI Művelődési Intézettel és Országos Széchényi Könyvtárral közös kiadásban jelent meg A kulturális intézmények társadalmiasított működési módja című módszertani útmutatót a közösségi részvételen alapuló működtetéshez. A kötet külön fejezetet szentel a közösségi részvételi működés, a társadalmiasítás lehetőségeinek a muzeális intézményekben azzal a céllal, hogy e módszer bevezetéséhez minél több múzeumi szakember kedvet kapjon.
A nyomtatott és online is elérhető kiadványok mellett a hazai közösségi múzeumokat múzeumandragógiai kezdeményezéseikben jó gyakorlatokkal, módszertanokkal, tanulmányutakkal és egyéb projektek révén is támogatja a MOKK. Ezekről a jelen cikkhez kapcsolódó, azt folytató írás keretében számolok be részletesebben.
Jegyzetek
[1] SÁRI Zsolt 2022
[2] https://mokk.skanzen.hu/20200707a-kozossegi-muzeum-elismeresrol-diohejban
[3] https://mokk.skanzen.hu/20211005kozossegi-muzeum-elismero-cimben-reszesultek
Irodalom
ARAPOVICS Mária, BEKE Márton, DÓRI Éva, TÓTH Máté: (szerk.): A kulturális intézmények társadalmiasított működési módja, 2019.
https://cselekvokozossegek.hu/wp-content/uploads/Tarsadalmasitas-beliv-boritoteritve.pdf
[letöltés ideje: 2023.09.08.]
ARAPOVICS Mária, BERECZKI Ibolya, NAGY Magdolna (szerk.): Közösségi alapú működés a múzeumokban. Múzeumi iránytű 21. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, 2019.
https://mokk.skanzen.hu/admin/data/file/20191122/muzeumi-iranytu-21.pdf
[letöltés ideje: 2023.09.08.]
Közösségi alapú működés a múzeumokban
https://mokk.skanzen.hu/20200707a-kozossegi-muzeum-elismeresrol-diohejban
[letöltés ideje: 2023.09.08.]
Közösségi Múzeum elismerő címben részesültek
https://mokk.skanzen.hu/20211005kozossegi-muzeum-elismero-cimben-reszesultek
[letöltés ideje: 2023.09.08.]
SÁRI Zsolt: Az ICOM új múzeum definíciója: több ezer múzeum, több mint száz ország, egy definíció. 2022.
[letöltés ideje: 2023.09.08.]
ABSTRACT
THE COMMUNITY MUSEUM AS A PLACE FOR ADULT LEARNING:
THE HUNGARIAN ADAPTATION OF COMMUNITY MUSEUM OPERATION
The Museum Education and Methodology Centre (MOKK), which has been functioning as the directorate of the Open-Air Ethnographic Museum since 2006, widely support the domestic museum institution system as an adult education institution with its andragogy activities. These include training courses for cultural experts, the development of the professional community, the organization of events and study trips, the presentation and dissemination of good practices, the continuous knowledge expansion of its museum coordinator network associates and the publication of professional guides and other publications. The encouragement and education of community-based operation has been a significant part of the centre’s activities for years. The aim of this article is to provide an overview on the Hungarian adaptation of community museum operation. This includes the methodological development carried out within the framework of the priority project ‘Acting communities – active community involvement’, the Community Museum recognition system, which was awarded to the centre for the fifth time in 2023 as well as the professional support the MOKK provides to domestic cultural institutions and their associates.
A cikk a Pulszky Társaság és az EPALE Magyarország projekt koordinátora, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal együttműködése révén született.
A szerző marketing, kommunikációs és disszeminációs szakértő a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központban, az EGYÜTTHATÓ! – Közösségi Múzeum díjátadó és konferencia szakmai felelőse.
