A következő napon címmel nyílt kortárs kiállítás Irina Annina, Irina Drozd, Ilya Gaponov, Ivan Plusch, Dmitry Shorin, és Olga Tobreluts műveiből a Herman Ottó Múzeum - Miskolci Galéria tagintézményében. A 2021. szeptember 26-ig megtekinthető tárlat a Föld bolygótól való elszakadás és egy új egzisztencia kialakításának lehetőségeit veti fel.
Helyszín: Miskolci Galéria Rákóczi-ház (3530 Miskolc, Rákóczi u. 2.)
A kiállítás arra az alapgondolatra reflektál, hogy mit vihet magával az emberiség, ha elhagyja a Földet és egy másik bolygón alapít új egzisztenciát. Milyen emlékképek, élethelyzetek, érzések és az emberi egzisztenciát érintő transzcendens kérdések azok, amik bennünk élnek akkor is, ha a gravitációt legyőzve elszakadunk az éltető földtől. Milyen kulturális és egzisztenciális nyomok azok, amik predesztinálhatják egy új élettér kialakítását egy másik égitesten. A megélt emberi lét teljessége, elvesztése, majd újraépítése – egy távolinak tűnő vízió, de 60 évvel Gagarin első űrrepülése után és több mint ötven évvel az első Holdra szállást követően, nem lehet tisztán utópiának tekinteni.
A kiállító művészek mindannyian az európai kultúra egyik meghatározó városához, Szentpétervárhoz kötődnek – az utóbbi években azonban párhuzamosan végzik alkotómunkájukat egy kis magyarországi településen, Pacsán, valamint a szintén Balaton közeli Tapsonyban.
Alkotói pályájuk, az általuk használt kifejezési formák erős egyéni karakterrel bírnak, de közös bennük, hogy szemléletükben univerzálisak és egyúttal az európai művészeti, filozófiai és pszichológiai hagyományokra építenek. A hat alkotó munkái felölelik az érzéki, szimbolikus realizmust (Shorin), az expresszív, belső érzelmeket és filozófiai megközelítést is közvetítő tájábrázolást (Annina), a monumentális, egyszerre könnyed és részlet gazdag realizmust, melynek központi témái között találjuk az elhagyatott – az eltűnőben lévő emberi jelenlét nyomaival átitatott – posztindusztriális tereket és tájakat (Gaponov). Megtaláljuk munkáikban a tudatalattit kutató, mágikus, szupernaturalizmussal ötvözött szürrealizmust (Drozd), a tárgyiasságot és a testiséget egyszerre feladó és hangsúlyozó, az álmokra és pszichológiai helyzetekre építő expresszionizmust (Plusch), valamint a hagyományos formákat, klasszikus művészeti elemeket modern vizuális eszközökkel feldolgozó alkotásokat (Tobreluts).
A hat orosz művész munkáiban egyszerre találkozhatunk a modern művészeti nyelv magas szintű használatával, az iránta tanúsított alázattal és a szabad alkotói útkeresésből logikusan következő sajátos kortárs nyelvezettel.
