A Jász Múzeum kalandos 145 éve -IV. rész

Bathó Edit – Kókai Magdolna
2019-12-27 10:00

A megyei szervezetből a város kebelébe

(1994-2019)

 

Tóth János nyugdíjba vonulása után, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága1994 júniusában Hortiné dr. Bathó Editet bízta meg, 1995 májusában pedig kinevezte a Jász Múzeum igazgatójának. Bathó Edit 1977 óta, mint múzeumi népművelő, 1983-tól pedig mint néprajzos muzeológus dolgozott az intézményben.

Jelentős épület-felújítások, fenntartó váltás, új gyűjteményi raktárak és komoly szakmai eredmények fémjelzik az azóta eltelt időszakot.

 

Változások az intézmény fenntartásában

Az elmúlt 25 évben jelentős változások történtek az intézmény fenntartását illetően is. 2012-ben a korábbi fenntartó, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat átadta a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Szervezete tagmúzeumainak fenntartását a JNSZ Megyei Intézményfenntartó Központnak.

A Jász Múzeum 2013. január 1-jétől, működésének 139. esztendejében – a múzeumok szervezeti átalakítása következtében – visszakerült az alapítója, Jászberény Város fenntartásába. Ettől kezdve a Jász Múzeum önálló jogi személyként működő, a költségvetési előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság tekintetében teljes jogkörrel és felelősséggel rendelkező költségvetési szerv lett, de gazdasági szervezete nem lévén, így a pénzügyi-gazdasági feladatokat Jászberény Város Polgármesteri Hivatala látja el.

Az új fenntartás rendezettebb anyagi helyzetet, és kedvezőbb működési feltételeket teremtett az intézmény számára.

Az új intézmény 2013. szeptember 25-én kapta meg működési engedélyét. A múzeum munkatársai ekkor készítették el új szakmai programjukat és a múzeum küldetés nyilatkozatát:„A Jász Múzeum alapvető feladatának tartja a jász történelmi múlt, a népélet és a polgári élet dokumentumainak, tárgyainak gyűjtését, utókor számára való megőrzését, a műtárgyállomány tudományos feldolgozását, sokoldalú közzétételét, népszerűsítését. Kiemelt feladatnak tartjuk a gyűjteményben elhelyezett műtárgyak állagának megóvását, gondozását.

Múzeumunk működésében a tudományos munka mellett fontos szerepet szánunk a közművelődési feladatoknak, és komoly figyelmet fordítunk a két feladatkör arányos végzésére.

Ismeretterjesztő és művészeti programjainkkal szeretnénk múzeumunkat minden korosztály számára vonzóvá tenni. E munkában különös figyelmet szánunk az iskolás korosztály szülőföld iránti szeretete és tisztelete erősítésének.

Célunk, hogy a Jász Múzeum a jövőben is a Jászság kulturális életének egyik meghatározó intézménye, a honismeret és a hagyományőrzés bázisa maradjon.

Tevékenységünkkel továbbra is komoly szerepet kívánunk vállalni a jász öntudat fenntartásában, erősítésében.

Felelősséget érzünk az épített és természeti örökség védelme, gondozása iránt, és lehetőségeink szerint részt veszünk az értékőrző munkában.

Tudományos, kulturális és hagyományőrző munkánk során az elkövetkezendő években is együtt kívánunk működni Jászberény és a Jászság oktatási, kulturális intézményeivel, civil szervezeteivel, művészeti csoportjaival, valamint a megyei és az országos társintézményekkel, szakmai szervezetekkel.

Munkatársaink múzeumi tevékenységük során betartják az etikai szabályokat, a törvényi és az ágazati rendelkezéseket. Hangsúlyt fektetünk képzésükre és továbbképzésükre

A Jász Múzeum, mint a nemzeti örökség egyik gondozója, tudományos és hagyományőrző munkáját továbbra is Jászberény és a Jászság szolgálatába kívánja állítani.”

 

Dr. Bathó Edit néprajzos, múzeumigazgató

 

A Jász Múzeum személyi állománya 2019-ben

 

A Jász múzeum évek óta 8 főállású munkatárssal végzi szakmai munkáját.

1 fő etnográfus, múzeumigazgató‒ Hortiné dr. Bathó Edit

1 fő régész muzeológus‒ Gulyás András Zoltán

1 fő történész muzeológus‒ az álláshely meghirdetés alatt áll

1 fő etnográfus muzeológus‒ Kókai Magdolna

1 fő kulturális szervező‒ Bugyi Gábor

1 fő adminisztrátor ‒ Zsámboki Anikó ‒ Papné Varga Bernadett

2 fő közönségkapcsolati munkatárs‒ Sipos Tiborné ‒ Szabó Mária

 

Nagy jelentőséggel bírt 2016-ban egy régész muzeológus alkalmazása. Ennek eredményeként a korábban lezárt régészeti és numizmatikai gyűjtemény megnyitásra került. Azóta a Jász Múzeum is folyamatosan részt vesz a Jászság területének régészeti feltárásában, s az előkerült leletanyag a múzeum gyűjteményét gyarapítja.

Így kerülhetett többek között 2017-ben – egy magánszemély adományaként – a Jász Múzeum régészeti gyűjteményébe az a míves honfoglalás kori süvegcsúcs, amelyből a nagy Magyarország területén mindössze kettő került elő.

 

A szakalkalmazottak tudományos minősítései:

1 fő etnográfus, múzeumigazgató – egyetemi doktor, Ph.D

1 fő régész muzeológus – doktorandusz hallgató

 

Kulturális közfoglalkoztatottak

A múzeum évek óta él a kulturális közfoglalkoztatás lehetőségével. A Magyar Nemzeti Múzeumon keresztül alkalmazott egy-két munkatárs az adminisztrációs, a digitális adatbevitel és a közművelődési munkák végzésében nyújt segítséget.

 

Múzeumi önkéntesek

A Jász Múzeum munkáját 2008 óta minden évben mintegy 45-50 múzeumi önkéntes (aktív dolgozó, nyugdíjas, diák) segíti. Közülük 18 fő a hétvégi ügyeletek ellátásában is közreműködik, míg a többiek a kiállítások, rendezvények előkészítésében, szervezésében, és lebonyolításában (kézműves foglalkozások, szerepjátékok) segédkeznek, illetve megfigyeléseikkel segítik a régész kolléga munkáját.

A felnőtt önkéntesek mellett minden évben számíthat a múzeum 3-4 középiskolás diák munkájára is, akik a kötelező 50 órás önkéntesi munkájukat az intézményben végzik.

 

Épület felújítások

Az 1990-es tulajdonjogi változások jelentős előrelépést eredményeztek a múzeumi épületek felújítása terén is. Jászberény Város Önkormányzata első lépésként 1994 őszén bevezettette a múzeumba a gázfűtést, amely nagymértékben megoldotta az intézmény korábbi fűtésproblémáit. 1994 őszén ugyancsak sor került az erősen megrongálódott és több helyen lyukas múzeumi tetőzet javítására. 1995 tavaszán pedig felújításra került a múzeum külső homlokzata is. Így az intézmény megszépülve várhatta a Jászkun Redemptio 250 éves évfordulója ünnepsége, valamint az I. Jász Világtalálkozó vendégeit.

1996-ban Jászberény Város Önkormányzata élve egy nyertes országos pályázat lehetőségeivel, és jelentős önerőt hozzátéve, mintegy 13,5 millió forintból komoly felújítási munkálatokat végeztetett a Jász Múzeum épület-együttesén. Sor került a teljes tetőzet, valamint részleges födémcserére, belső terek kialakítására és a külső homlokzat teljes felújítására. E nagy horderejű felújítás eredményeként a múzeum visszakapta műemléki státuszához méltó szépségét, s lehetőséget biztosított a szakmai munka megfelelő színteréhez.

A 2010-es évektől napjainkig több alkalommal is sor került kisebb-nagyobb felújításokra (könyvtár, időszaki kiállító termek, irodák, udvari színpad homlokzatának befedése) és a meglévő helyiségek csinosítására.

 

Egyfából faragott méhköpü, Jászapáti, 1770

 

Gyűjteményi raktárak

Elmondható, hogy a Jász Múzeum szinte alapításától kezdve folyamatosan raktározási gondokkal küszködött. Az elmúlt évtizedekben a fenntartók és a múzeum mindenkori vezetése próbált megoldást találni a raktározási problémákra, de csak átmeneti megoldások születtek, s műtárgyak szakszerű tárolására alkalmatlan helyiségekben helyezték el a gyűjteményi anyagot. Az évek óta egyre súlyosbodó raktározási problémákra Jászberény Város Önkormányzata 2019-ben végre megnyugtató megoldást talált. A Jász Múzeum használatába adta a Szent Imre herceg úton üresen álló egykori Kék csillag óvoda épületét. A régóta üresen álló, és elhanyagolt állapotban lévő épület felújítási munkálatai már 2018 tavaszán megkezdődtek és 2019-ben fejeződtek be. 2020-banmegkezdhetik a helyiségek polcokkal, tároló szekrényekkel való berendezését, valamint a múzeumi műtárgy együttesek áttelepítését az új raktárba.

 

Ugyancsak nagy előrelépést jelent majd a Jász Múzeum életében és szakmai munkájában az a Jászberény Városi Önkormányzat által elnyert Széchenyi 2020 EFOP-4. 1.9.16. azonosító számú pályázat, amely révén kialakításra került a Jász Múzeum és a Városháza közös hátsó udvarában egy tanulmányi látványraktár és oktatóterem. A két új gyűjteményi raktárnak köszönhetően a jövőben a raktározási előírásoknak megfelelően, szakszerűen tudják majd elhelyezni és tárolni a múzeum rendkívül gazdag műtárgy-állományát. S mind emellett a látványraktárnak köszönhetően a látogatók bele is pillanthatnak a múzeum gyűjtemény-raktáraiba, és megszemlélhetik a kiállításban nem látható „kincseket”. Az épülő oktatóterem pedig óriási segítséget nyújt majd a múzeumpedagógiai foglalkozások szervezéséhez.

 

 

A műtárgyállomány gyarapodása

A múzeum műtárgyállománya a legrégebbi időktől fogva elsősorban ajándékozás, adományozás révén gyarapodik, 2013 óta van lehetőség műtárgyak vásárlására is. Az elmúlt 25 év alatt a néprajzi gyűjtemény elsősorban jász viselet és hímzés jellegzetes darabjaival, a méhészkedés, a népi és polgári játékok, valamint a népi és polgári háztartások tárgyi anyagával gyarapodott. A helytörténeti gyűjtemény kiemelkedő darabjai, amelyek az elmúlt években kerültek a múzeumba: Bathó Kálmán királyi közjegyző ezüst evőeszköz készlete, a kerekudvari Gosztonyi család relikviái, Varga József jászberényi fafaragó alkotásai, a jászberényi Lehel Filmszínház plakátgyűjteménye az 1960-as 70-es évekből, a jászberényi plébániák papi öltözetei és kellékei, a régi tanyai iskolák berendezése és tárgyi anyaga, valamint a Nagytemplom 2007-ben feltárt 45 kriptafülkéjének leletei.

A képzőművészeti gyűjteményt a jászsági festők alkotásai gazdagították. A Történeti Dokumentációs Tár gazdag anyaga pedig főként a jászsági családok iratait, az egykori kézművesség, polgári élet dokumentumait őrzi.

 

 

Állandó és időszaki kiállítások

A múzeum munkatársai 1997-ben bontották le a korábbi, de már 22 éve fennálló kiállítását és készítették el nagysikerű új állandó kiállítását Élet a jászok földjén címmel. A kiállítás forgatókönyvét dr. Bathó Edit, dr. Selmeczi László és Buschmann Ferenc írta, művészeti kivitelezője pedig Bánkúti Albin kiállítás-rendező iparművész volt. A kiállítás, amely minden tekintetben megfelelt a szakmai követelményeknek, korszerű és látványos volt. Külön érdeme, hogy a magyar nyelvű ismertető szövegen kívül minden információ németül is olvasható, sőt a Lehel-kürt szentélyében még angolul is. A kiállításhoz külön magyar, német és angol nyelvű vezető is készült. A kiállítás elkészítési költsége 3,6 millió forint volt, amelyet a múzeum helyi támogatásokból (Jászberény Város Önkormányzata, Electrolux Lehel Kft, Aprítógépgyár Rt. és számos más vállalat és magánszemély), valamint országos pályázatokon elnyert összegek révén tudott előteremteni. A múzeum példaértékű összefogásnak és segíteni akarásnak volt részese a kiállítás rendezésénél.

A Jász Múzeum, elsősorban az állandó kiállítás megvalósításáért, valamint magas szintű tudományos és közművelődési munkájáért 1999-ben elnyert Az Év Múzeuma 1998megtisztelő címet.

 

A nagy állandó kiállítás mellett a múzeum két kis állandó kiállítással is rendelkezik. 1997-ben került át a múzeumba az egykori Gyermekek Házából A szabadságharc gyermekhősei című egyedülálló gyűjtemény, amely az 1848-49-es szabadságharcban hősiesen helytálló gyermek katonáknak állít emléket. Az anyagot a Magyarország Felfedezői Szövetség gyűjtötte össze. A kiállítás 2019 tavaszán került felújításra.

A másik, 2019 tavaszán elkészült mini állandó tárlat A jászok kaukázusi és iráni rokonai címmel vázlatos áttekintést ad a jászok Kaukázusban élő közvetlen rokonairól, az oszétekről, és szól a jász nyelv indoiráni gyökereiről is.

 

A Városi Könyvtár harmadik emeletén látható a múzeum kihelyezett kiállítása, a 2006-ban készült Székely Mihály emlékszoba, amely bemutatja a híres operaénekes bútorait, személyes tárgyait, nevezetes szerepeinek színpadi kosztümjeit.

 

Az állandó kiállításokon kívül a múzeum minden évben 4-5 időszaki kiállítást is rendez, elsősorban saját, illetve más intézménytől vagy magánszemélytől kapott anyagból. E kiállítások igen közkedveltek és sok látogatót vonzanak a múzeumba.

Az elmúl 25 év legjelentősebb időszaki kiállításai:

 

1994 ‒ A Jász Múzeum 120 éve

1995 ‒ A redemptio hatása a Jászkunságra

1996 ‒ Fotográfia anno…

1997 ‒ A jászsági szűcsminták továbbélése napjaink textíliáin

‒ Babák viseletben ‒ Zorkóczi Miklósné népi iparművész kiállítása

1998 ‒ A sztetoszkóptól a videóendoszkópig

1999 ‒ Divattörténeti barangolások

‒ A Jász Múzeum és a Jászság néprajzi gyűjteményei

2001‒ Adj békét, Uram! ‒ A vallás a jászok életében

2002 ‒ A Jászság népviselete

2005 ‒ A Lehel-kürt és kultusza

2006 ‒A gombok világa

‒A hatvanas évek mozija – mozi-történeti kiállítás

2008 ‒ A terített asztal örömei

2009 ‒ A mesterségek dicsérete

2010 ‒ A nagyszüleink iskolája

2011 ‒ Üzenet a múltból ‒ A jászberényi kriptaleletek

2012 ‒ A jász hímzés a 21. században

2013 ‒ „Kimegyek a doberdói harctérre…” ‒ A jászok az I. világháborúban

2014 ‒ A liliomos zászló a Jászkürt árnyékában ‒ A jászberényi cserkészmozgalom 90 éve

2016 ‒ Míves kézműves örökség: a matyó népművészet

(A miskolci Herman Ottó Múzeum kiállítása)

‒ Utazás jász őseink motívumvilágába – Oszvald Nándor ötvösművész kiállítása

2017‒ Múltunk öröksége ‒ Bővülő történelem

(A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárral közösen)

2018 ‒Százszorszép Herend‒ (A Herendi Kézműves Manufaktúra kiállítása)

‒ A Jászság kapuja – Jászfényszaru. Régészeti leletek, kulturális emlékek

Jászfényszaruról

2019 ‒ A csutkaökörtől a legóvárig ‒ A nagyszülők és az unokák játékai

 

 

A Jász Múzeum tudományos és közművelődési munkájának legfőbb segítője a Jász Múzeumért Kulturális Alapítvány, amellyel 25 éve eredményesen együtt működik.

 

A Jász Múzeumért Kulturális Alapítvány

A Jász Múzeumért Kulturális Alapítványt 1994-ben (A Jász Múzeum120 éves évfordulója évében) alapította öt jászberényi lokálpatrióta múzeumbarát: Bolla János, dr. Boros Dezső, Gergely László, Gulyás Erzsébet, Szentesi Mihály

A civil szervezet működése helye a Jász Múzeum, s működtetője egy5 fős kuratórium: Hortiné dr. Bathó Edit elnök, Bugyi Gábor titkár, Besenyi Vendel, Faragó László, Gulyás Erzsébet kurátorok.

Gazdálkodását háromfős Ellenőrző Bizottság felügyeli: Rácz Valéria elnök, Baráth Károly, Tiborcz Zoltánné tagok.

A közhasznú alapítvány legfőbb működési területe a Jászság, de tevékenysége kiadványai, és főként a Redemptio című honismereti lapja révén kiterjed a történelmi Jászkunság területére (Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Pest és Csongrád megyék) is.

Az alapítvány célja: a Jászság helytörténeti, néprajzi, természettudományi kutatásainak támogatása. A Jászságról, illetve a Jászkunságról szóló tudományos és ismeretterjesztő kiadványok megjelentetése. Múzeumi kiállítások és rendezvények szervezése, támogatása. A Jász Múzeum tudományos, közművelődési és hagyományőrző munkájának segítése.

A kitűzött célokat az öttagú kuratórium irányításával adományok, pályázatok és saját gazdálkodása révén valósítja meg.

 Az alapítvány szinte minden alkalommal segítséget nyújt az állandó és az időszaki kiállítások rendezéséhez. De több jelentős konferencia, emlékünnepség jászberényi megrendezése is az alapítvány és a Jász Múzeum közös munkáját dicséri:

2007 ‒Az ázsiai nomádok. Nemzetközi régészeti konferencia,

a Szegedi Egyetemmel közösen

Nő a Jászkunság társadalmában c. országos konferencia

2013 ‒A termelés és a fogyasztás a Jászkunságban

a JNSZ Megyei Tudományos Egyesülettel közösen

2014 Jászkunsági századok ‒ A Jászkunság kutatása konferencia

2016 ‒ 1956 emlékezete

a Nagy Imre Társaság Jászberényi Szervezetével közösen

 

2017 A felekezeti súrlódásoktól a megbékélésig – Reformáció 500.

A Jászberényi Református Egyházközösséggel közösen

Emlékünnepség gróf Apponyi Albert születésének 170. évfordulója alkalmából

2018 Tudományos konferencia dr. Stanczik Ilona régész emlékére

A szolnoki Damjanich János Múzeummal és Jászdózsa Község

Önkormányzatával közösen

 

A félig nyúzott bakkecske - Népmesék a Jászságból c. könyv borítója

 

Figyelemre méltó és elismert az alapítványkiadói tevékenysége is. Alapításától fogva három kiadványsorozatot jelentet meg rendszeresen (Jászsági Könyvtár, Jászsági Füzetek, Jászság Népművészete).

A Jászsági Könyvtár c. sorozata még 1937-ben indult, Komáromy József hírlapíró szerkesztésében, aki 1950-től 1951-ig a Jász Múzeum igazgatói teendőit is ellátta. A sorozatnak 1937-1942-ig három kötete jelent meg, ebből kettő a Jász Múzeum évkönyve, majd a háború évei megszakították a szépen induló könyvkiadást, és mintegy 64 éven keresztül nem jelent meg, sőt szinte feledésbe is merült.

2001-ben az alapítvány engedélyt kért az egykori könyvsorozat folytatására, amit meg is kapott. Így 2001-ben már ebben a sorozatban jelentette meg a Jász Múzeum évkönyve (1975-2000) c. könyvet, B/5-ös formátumban, puha kötésben, színes fotókkal, 510 oldalon.

Ezt követően az alapítvány rendszeresen ebben a sorozatában adja ki a több szerzős konferencia köteteket. A Jászsági Könyvtár sorozatban ez idáig nyolc könyv jelent meg, s a hetediktől már kemény borítással.

A Jászsági Füzetek c. sorozatot még 1967-ben Tóth János, a Jász Múzeum korábbi igazgatója indította útjára, s ahogyan az anyagi lehetőségek engedték, időközönként megjelent. 1967-1989-ig 19 kötete látott napvilágot, B/5-ös formátumban, puha kötésben és fekete-fehér fotókkal, 1000 példányban.

A sorozat új időszaka 1994-ben, a Jász Múzeumért Alapítvány létrejöttével kezdődött. Ettől kezdve rendszeresen jelentek meg kötetei (évente egy, de gyakran kettő) a korábbi formátumban és paraméterekkel. 1994-től napjainkig mintegy 36 kötete került kiadásra, ez az elindítástól kezdve 55 kötetet tesz ki. A könyvek 2007-től kemény kötésben jelennek meg, olykor 1500-2000-es példányszámban.

A sorozat az egy szerzős munkáknak ad megjelentetési lehetőséget, illetve a szerző nélküli gyűjteményeknek, mint például népi ételek, népmesék.

A harmadik sorozat az 1998-ban útjára bocsájtott Jászság népművészete, amelynek eddig csak két kötete került kiadásra, s ráadásul ugyanaz a munka csak második kiadásban.

Az alapítványnak mindezeken túl vannak sorozaton kívül megjelentetett kötetei is: kiállítás vezetők, képes albumok, helytörténeti olvasókönyv.

A Jász Múzeumért Alapítvány által gondozott könyvek egyik sajátossága, hogy a kiadás költségeit nemcsak pályázati és egyéb támogatások révén, hanem egyéni előfizetések segítségével teremtik elő.

A könyvek szerzői elsősorban tudományos kutatók (régészek, történészek, néprajzosok), de a helytörténeti kutatók is lehetőséget kapnak a közlésre.

Az alapítvány kiadói tevékenységében jelentős helyet foglal el a Redemptio, a jász és kun települések honismereti lapja, amely azzal a céllal jött létre, hogy lehetőséget biztosítson a Jászkunsággal foglalkozó tudományos kutatók és helytörténészek tudományos, ismertterjesztő írásainak megjelentetésére, hírt adjon a Jászság és a két Kunság fontosabb helytörténeti, kulturális, hagyományőrző és művészeti eseményeiről, évfordulóiról, általa is erősítve a jász és kun öntudat jelenkori továbbélését. Ily módon lett a lapegyfajta újkori összekötő kapocs a Jászkunság – egykor közös közigazgatás alá tartozó – települései között.

A lap szakmai hátterét kezdettől fogva a Jász Múzeum biztosítja.

Az elmúlt 26 év alatt a Redemptio közkedvelt lapjává vált a Jászkunság történelmi múltja, szokásai, valamint a jelenkori hagyományai iránt érdeklődőknek. Sokan olvassák és használják, s az évek folyamán nélkülözhetetlenné vált a Jászkunsággal kapcsolatos témák feldolgozásánál. Erre utalnak a lapra vonatkozó irodalmi hivatkozások is. A lap szakmai elismerését mutatja, hogy a tudományos kutatók is szívesen publikálnak benne, és mindig számíthatunk a helytörténeti kutatók igényes írásaira is.

A lapkezdettől fogva A/4-es formátumban, kéthavonta jelenik meg. Terjedelme a megalapításkor csupán 12 oldal volt, ami később 16-ra, majd 1999-től 20, 2006-tól 24, 2015 áprilisától pedig − a támogatásoknak köszönhetően – 32 oldalra növekedett. Tizenegy éven át csak fekete-fehérben került kiadásra, de 2006-tól már minden száma színesben jelenhetett meg. A kezdeti 600 darabos példányszám 2009-ben 1000 példányra emelkedett, s azóta is így jelenik meg.

A lap az alapítástól 1996 végéig a lajosmizsei Közlöny és Lap Kiadó Kft. Nyomdájában készült, 1997 februárjától 2008 decemberéig a jászberényi Verzál Print Kft. Nyomdája állította elő, 2009 januárjától lapunkat a jászberényi működésű Artander Kft. és Signál Print Kft. Nyomdája készíti.

A lap felelős szerkesztője 1994-1996-ig Muhoray György helytörténeti kutató, 1997-2005 decemberéig Kiss Erika újságíró volt. 2006-tól pedig a szerkesztői munkát Hortiné dr. Bathó Edit néprajzkutató, a Jász Múzeum igazgatója végzi.

A lap tartalmi szempontból két fő egységre tagolódik: tudományos és ismeretterjesztő írások, adat- és forrásközlések, valamint tudósítások, híradások, beszámolók kulturális és hagyományőrző rendezvényekről, programokról. 2009 óta gyakran közöl a lap a jász-oszét és kun-kazah közös múltról szóló írásokat is. Gyakori rovatai:Jászkun Archívum, Jász-Kun történelmi arcképcsarnok, Jász-Kun közéleti arcképek, Jászkunsági családfák, Képes riport, Emlékeink sublótjából, Verselő jászok és kunok, Mesélő képek, Egy néprajzos naplójából.

A Redemptio legfőbb értéke a szülőföld szeretetére, és a jász-kun identitás erősítésére irányuló törekvésében rejlik.

Gulyás Erzsébet jászberényi könyvtáros 2014-ben elkészítette a lap 20 éves repertóriumát, amely jelentős mértékben megkönnyíti a korábbi cikkek keresését, s a lap gyakorlati használatát. A repertórium a Jász Múzeum honlapjáról mindenki számára elérhető, letölthető és ingyenesen használható.

 

Redemptio c. honismereti lap 2019. októberi száma

 

2008 óta az alapítvány kebelében működik a Jászsági Hagyományőrző Egylet, amely azzal a céllal alakult, hogy tagjaival megismertesse a Jászság történelmét, régi szokásait, hagyományait elméletben és gyakorlatban egyaránt. A csoport hagyományőrzése sokrétű: énekelnek, táncolnak, szokás és viselet bemutatókat, valamint kézműves foglakozásokat tartanak, történelmi és népi színdarabokat adnak elő.

Rendszeresen fellépnek jászberényi, jászsági rendezvényeken, történelmi emlékünnepségeken, az elszármazott jászok településein, de több alkalommal szerepeltek már Szolnokon, Kapolcson a Művészetek Völgyében és a Hollókői Várjátékokon. Műsorukkal nagy sikert arattak már Franciaországban, Lengyelországban és Gyimesközéplokon is.

A csoport 2015-ben elnyerte Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területi Príma díját.

Az Adácson megrendezett Falusi Színjátszók Országos Bemutatóján 2016-ban az Élet a Morgóban című, 2018-ban pedig az Asszonyok című darabjukat ezüst minősítéssel díjazta a zsűri.

Jászberény Város Önkormányzata 2019 áprilisában Sipos Orbán Kulturális és Művészeti Díjjal ismerte el hagyományőrző munkájukat.

 

 

A Jász Múzeumért Kulturális működése kezdettől fogva eredményes, és kitűnő példáját mutatja egy civil szervezet és egy tudományos intézmény sikeres együttműködésének.

 

Közművelődési tevékenység

A múzeum szakmai munkájában a tudományos kutatások és a muzeológiai munka mellett hangsúlyos szerepet kap a közművelődési, ismeretterjesztő, honismereti és hagyományőrző tevékenység. A múzeumnak jelentős segítséget nyújt a jászsági néptáncok, népdalok, mesék, hímzések, népi ételek összegyűjtéséhez, s nagy szerepe van a régi jász viselet felelevenítésében és népszerűsítésében is. 1995 óta rendszeresen közreműködik a jászok világtalálkozója megszervezésében. A múzeum kezdeményezte a legújabb kori jászkapitány választását, s ma is támogatja a kapitányok hagyományőrző munkáját.

 

A múzeum rendezvényeinek szervezésénél igyekszik minden korosztály érdeklődését figyelembe venni, s arra törekszik, hogy a kínált program vonzó legyen a célközönség számára.

Különösen közkedveltek a nagy múltú rendezvény sorozataik: Múzeumi Esték, Zenés Múzeumi Esték, könyvbemutatók, de a legnagyobb sikere a 2006 óta minden év júniusában megrendezésre kerülő Múzeumok Éjszakája programnak van, amelyen 400-500 fő különböző korosztályú látogató vesz részt. 2014 óta a Jász Múzeum együtt működve a város másik két muzeális intézményével (Hamza Múzeum, Szikra Galéria), egész napos rendezvénnyé fejlesztették a programot Múzeumok, galériák Jászberényben éjjel-nappal címmel. Az eltelt hat év tapasztalatai alapján az összefogás eredményes volt.

 

Gyermekprogramok

A múzeum tevékenységében kiemelt szerepet kapnak a gyermekeknek szánt programok.

Ezek közül kiemelkedik a minden év májusában – a Múzeumi Világnaphoz kapcsolódóan – megrendezésre kerülő, mintegy 500-600 gyermeket vonzó Múltidéző történelmi játszóház, amelyet 2019-ben immár a 20. alkalommal rendeztek meg.

Igen közkedveltek a különböző tematikájú múzeumpedagógiai foglalkozások is, amelyeket az intézmény muzeológusai, illetve a Jászsági Hagyományőrző Egylet tagjai vezetnek.

A múzeum jó kapcsolatot tart fenn és gyakran együttműködik a város és a Jászság oktatási intézményeivel.

A múzeumban két időszakban is működött gyermek honismereti szakkör:

‒1983-1988-ig Gyermek Honismereti Szakkör

vezető: Hortiné Bathó Edit néprajzos muzeológus

csoport patronáló: Bús Béláné pedagógus

‒2007- 2012-igSipos Orbán Gyermek Honismereti Szakkör

vezetők: Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató, Bugyi Gábor kulturális szervező

csoport patronálók: Némedi Zsolt, Némedi György

A honismereti szakkörökben részvevő általános iskolás korú gyerekek megismerkedtek a Jászság, a jászok történelmével, szokásaival, hagyományaival, valamint Jászberény és a Jászság történelmi és kulturális értékeivel. Néprajzi gyűjtéseket végeztek, a népi építészet még fellelhető emlékeit (régi házak, oromdíszek, ajtók, ablakok, kilincsek,kerítések stb.) lerajzolták, lefotózták, dokumentálták. Nyári honismereti táborokat szerveztek Jászberényben, Jászberény-Öregerdőn, Jászapátin és Jászdózsán. Részt vettek a négyszállási régészeti feltáráson, írásos és makett pályamunkákat készítettek, amelyekkel eredményesen szerepeltek a Város- és Faluvédők Országos Szövetsége által kiírt pályázatokon.

 

 

Járási munka

A Jász Múzeum évtizedek óta végez járási feladatokat, amely elsősorban a régészeti tevékenységben, a Jászságban működő tájházakhoz, helytörténeti gyűjteményekhez, valamint a honismereti szakkörök működéséhez nyújtott szakmai támogatásában nyilvánul meg. Mindemellett jó kapcsolatot ápolnak valamennyi jászsági önkormányzattal, kulturális, oktatási intézménnyel, valamint civil szervezettel. A múzeum különösen sok segítséget nyújt a jászsági hagyományőrző munkához (hímzés, viselet, népdalok, lovas hagyományok, gasztronómia). Rendezvényeiken is minden alkalommal számítanak a jász települések lakóinak részvételére (Múzeumi Esték, Zenés Múzeumi esték, Múltidéző történelmi játszóház, Múzeumok Éjszakája).

 

Együttműködés kirajzott jász településekkel

A Jász Múzeum az 1990-es évek óta kapcsolatot tart a kirajzott jász településekkel (Kocsér, Lajosmizse, Jászszentlászló, Jászkarajenő, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa, Kiskundorozsma, Újireg, Újszász, Kunszentmárton). A kapcsolattartás főként a következőkben nyilvánul meg: segítségnyújtás kutatásokhoz, segítség hagyományőrző rendezvényekhez, kiállítások, civil közösségek hagyományőrző munkájának támogatása (pl. Újszászi Népi Díszítőművészeti Szakkör, Lajosmizse Jász Hímzőkör), egymás rendezvényeinek látogatása.

 

Civil közösségek a múzeumban 2019-ben

A múzeum kebelében hét civil szervezet működik.

‒Városvédő és Szépítő Egyesület‒ 1987-től

‒ Jász Múzeumért Kulturális Alapítvány ‒ 1994-től

‒ Jászsági Hagyományőrző Egylet ‒ 2008-tól

‒ Jász Kapitányok Tanácsa ‒ 2012-től

‒ Jászberényi Települési Értéktár Bizottság ‒ 2014-től

‒ Nagy Imre Társaság Jászberényi Csoportja ‒2015-től

‒ Oszét Klub ‒ 2017-től

‒ Jászsági Pálinka Lovagrend ‒ 2018-tól

 

 

A Jász Múzeum együttműködési kapcsolatai

Pulszky Társaság− Magyar Múzeumi Egyesület (Budapest), Magyar Néprajzi Társaság, MAMUTT, Jászok Egyesülete, Város- és Faluvédők Szövetsége, (Budapest), Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület (Szolnok), Jászsági Önkormányzatok Szövetsége, társmúzeumok, oktatási és kulturális intézmények, civil szervezetek.

Különösen sokat dolgoznak együtt a Polgármesteri Hivatallal, a Jászkerület Nonprofit Kft-vel, a Jászság Népi Együttessel, a Palotásy János Zeneiskolával, a Városvédő és Szépítő Egyesülettel, és a Jásztánc Alapítvánnyal (Jászapáti).

A múzeum aktívan részt vesz Jászberény testvérvárosi kapcsolatainak ápolásában, különös tekintettel a vechtai, a suchabezdkiczkai és a lajosmizsei együttműködésre.

 

A múzeum külföldi kapcsolatai:

- Zeughaus Múzeum – Vechta, Németország, 1993 óta

- Pontivy Kulturális Egyesület – Pontivy, Bretagne, Franciaország, 1998 óta

- SuchaBezdkiczka– Lengyelország, 2004 óta

- Történeti Múzeum – Vlagyikavkaz, Észak-Oszétia-Alánia Köztársaság,

Dél-Oroszország, 2009 óta

 

A Jász Múzeum ma is fontos feladatának tartja a jász oszét kapcsolatok ápolását és erősítését.

A múzeumban működik az Oszét Klub nevű baráti társaság, amelynek tagjai mindenben segítséget nyújtanak a jász-oszét tudományos és kulturális kapcsolatok működésért.

 

 

 

A Jász Múzeum támogatói

A Jász Múzeum szakmai munkáját a fenntartók (Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Jászberény Város Önkormányzata) és a Jász Múzeumért Kulturális Alapítvány mellett magánszemélyek is segítik. Ezek a mecénások tárgyi és pénzbeli adományokkal, vagy egy-egy feladat (pl. festmények restaurálási költségeinek fedezése) megvalósításának finanszírozásával támogatják a múzeum szakmai előmenetelét, boldogulását.

*

 

A Jász Múzeum meghatározó szerepet játszik Jászberény és a Jászság tudományos, kulturális életében. Múzeuma egy jól körülhatárolható régiónak, amelynek lakosai, mint a múltban úgy most is számos példáját adják múltuk emlékei iránti tiszteletnek, s mindenkor képesek áldozni a múzeum gyarapításáért, fejlesztéséért és célja megvalósításáért.

 

 

Irodalom

 

Banner János

1996 A Lehelkürt szolgálatában. Szolnok

Banner János emlékiratai 1945-ig

1990 Sajtó alá rendezte Jankovich B. Dénes

Bathó Edit

1999a A Jászkürt a néphagyományban. In: Ünnepi kötet Szabó László tiszteletére.

367-378. Debrecen

1999b A Jászkürt a néphagyományban. In: Jászsági Évkönyv 60-75.

Jászberény

1999c A Jász Múzeum története. In: Élet a jászok földjén. Vezető a Jász Múzeum állandó

kiállításához. Jászberény

2001 A Jász Múzeum 125 éve. In: A Jász Múzeum évkönyve 1975-2000. 5-32.

Jászsági Könyvtár 4. Jászberény

Bánkiné Molnár Erzsébet

1995 A Jászkun Kerület igazgatása (1745-1876)

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 51. Szolnok

Járomi József

1995 Vihar a városban. A forradalom és szabadságharc napjai Jászberényben

1956-ban. Jászberény

Korek József

1988 A muzeológia alapjai. Budapest

Németh Péter

1989 Erdész Sándor hatvanéves. In: A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve

XXIV-XXVI. 9-12. Nyíregyháza

Réz Kálmán

1937 A Jászmúzeum története. In: Jászberényi Jászmúzeum évkönyve 1-2.

Jászsági Könyvtár 1. Jászberény

1943 A Jászmúzeum öt évének (1938-1942) története. In: A Jászberényi Jászmúzeum

Évkönyve 1938-1943. 13-18. Budapest

Sugárné Koncsek Aranka

1995 Jász történelmi arcképcsarnok. Jászsági Füzetek 23. Jászberény

Tóth János

1986 A Jászság élete és a Lehel kürtje. Jászsági Füzetek 17. Jászberény

Ujváry Zoltán

1995 Százhúsz éves a Jász Múzeum. In: Miscellanea 1. Folklór és Etnográfia 89. 245-256.

Debrecen

 

Kisebb közlések

 

Bereczki Ibolya: Mozaikok a 125 éves Jász Múzeum történetéből.

Magyar Múzeumok 200/1. 21-22.

Blénessy János: Sipos Orbán, a jászkirály. A Jász Múzeum alapítója (1835-1926)

Jász Hírlap, Jászberény

Kaposvári Gyula: A Jász Múzeum 1956-ban. Beszélgetés Erdész Sándorral, a jászberényi

múzeum egykori vezetőjével

Magyar Múzeumok 1996/3. 29-32.

Selmeczi Kovács Attila: Az ötéves Redemptio köszöntése

Redemptio, 1998. V. évf. 6. sz. 3.

Selmeczi László: A Jászság és a jászok a magyar régészetben

Redemptio, 1999. VI. évf. 6. sz. 12-14.

S.B.: Százéves a Jász Múzeum

Szolnok Megyei Néplap 1975. június 8.

Szabó Géza: 75 éve halt meg Haugh Béla

Redemptio 1995. II. évf. 2. sz.

 

 

 

 

helytörténet, múzeumtörténet, téma
2019-12-25 10:00
helytörténet, múzeumtörténet, téma
2019-12-24 11:00
helytörténet, múzeumtörténet, téma
2019-12-26 10:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
#muzeumozzaszobadbol, felhívás, pályázat, virtuális
2020-04-02 16:00