A hatalom túlvilági mása – Agyagkatonák a Szépművészeti Múzeumban
Ritka pillanat, amikor egy kiállítás nem csupán régészeti szenzáció, hanem kulturális és diplomáciai esemény is. A Szépművészeti Múzeum nagyszabású tárlata, az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege ilyen vállalkozás: egyszerre mutat be a világ egyik legismertebb régészeti leletegyütteséből válogatott műtárgyakat, és helyezi reflektorfénybe a kínai államalapítás mitikus és történeti alakját, Qin Shi Huang (Csin Si Huang-ti) személyét. A terrakotta hadsereg régészeti felfedezése 1974-ben alapjaiban formálta át a korai kínai császárkorról alkotott képet. A sírkomplexum monumentális léptéke, a több ezer életnagyságú katona individualizált arcvonásai, a hadrend precíz szervezettsége nem pusztán temetkezési gyakorlatot, hanem politikai állítást is jelent: a túlvilágra vetített birodalmi rendet. A sír nem csupán nyughely, hanem a földi hatalom metafizikai kiterjesztése.
A mostani budapesti kiállítás mintegy 150 műtárgyat mutat be, köztük tíz eredeti terrakotta katonát, valamint számos fegyvert, használati tárgyat és az udvari reprezentáció kellékeit. A válogatás Senhszi tartomány múzeumaiból és régészeti intézményeiből érkezett, s a korai Csin- és Han-dinasztia időszakát öleli fel. A tárlat egyben emlékeztet arra is, hogy Magyarország már 1988-ban fogadott hasonló anyagot, így a mostani bemutató egy korábbi kulturális kapcsolat újragondolásaként is értelmezhető. A kiállítás nem csupán műtárgyakat mutat be, hanem bizalmat is jelképez: az első császár sírkomplexuma Kína egyik legfontosabb nemzeti örökségi helyszíne. Egy ilyen jelentőségű anyag utaztatása diplomáciai gesztus, amely túlmutat a muzeológiai együttműködésen.
"A testtartások, frizurák, arcvonások finom különbségei valóban alátámasztják azt a régészeti megállapítást, mely szerint a hadsereg figurái nem sorozatgyártott sablonok, hanem variált típusok."
forrás: saját fotó
A kiállítótérbe lépve a látogató első benyomása a túlvilági létbe csöppenés. A két első teremrészt követő drámai megvilágításban és emelt pódiumon megjelenő monumentális négylovas nyitott kocsi álló hajtójával lehetőséget ad arra, hogy a néző ne csupán frontálisan, hanem a térben mozogva érzékelje a figurák egyediségét. Ez folytatódik a következő nagyobb térben is, ahol a tíz eredeti agyagkatonát tekinthetjük meg. A testtartások, frizurák, arcvonások finom különbségei valóban alátámasztják azt a régészeti megállapítást, mely szerint a hadsereg figurái nem sorozatgyártott sablonok, hanem variált típusok. A látvány fókuszú sétáló hídról pedig nagyléptékben is megtekinthetjük a nyitott kocsit és hajtóját, a lovakat és a másik oldalon helyet foglaló katonákat.
"... drámai megvilágításban és emelt pódiumon megjelenő monumentális négylovas nyitott kocsi álló hajtójával lehetőséget ad arra, hogy a néző ne csupán frontálisan, hanem a térben mozogva érzékelje a figurák egyediségét"
forrás: saját fotó
A kiállítás erőteljesen épít a látványra, koncentrált, ünnepélyes atmoszférát teremtve. A fény–árnyék hatások, a 3D-s vetítések és a színrekonstrukciók a sír eredeti pompáját idézik meg, emlékeztetve arra, hogy a ma szürkének látott agyagszobrok egykor élénk festéssel borított alakok voltak. A digitális technológia itt valódi értelmezési eszközzé válik: segít áthidalni az időbeli távolságot. A következetesen sötét tónusokra épülő tér ugyan egységes keretet teremt, de a fali térképek, grafikai elemek és magyarázó szövegek olvashatóságát is csökkenti. A kiemelt műtárgyak hangsúlyossága mellett a történeti kontextust biztosító információk kevésbé érvényesülnek, így a befogadás inkább atmoszferikus, mint elemző irányba mozdul el. A vitrinek tükröződése és a fény–árnyék kontraszt erős jelenléte a tárgyak érzékelését is befolyásolja. A minimalista, szürke–vörös színvilág ugyan egységes keretet ad, ugyanakkor kevésbé direkt, inkább időtlen kulturális környezetet hoz létre. Ebben a sötét, minimalista térben a tárgyak értelmezése időnként háttérbe szorul a történeti rétegzettség mélyebb kibontásától. A látvány ereje kétségtelen, ám kérdés, mennyiben szolgálja ez a történeti megértést. A hadsereg lenyűgözi a nézőt, miközben kevésbé válik láthatóvá az a gazdasági és emberi erőforrás, amely létrehozta.
Qin Shi Huang a történelem egyik legellentmondásosabb uralkodója. Nevéhez fűződik Kína politikai egyesítése, az írás egységesítése, az úthálózat kiépítése és a Nagy Fal korai szakaszainak megépítése az i. e. 3. században. Ugyanakkor uralma a legalista államelmélet radikális alkalmazását is jelentette: könyvégetések, értelmiségiek üldözése, kényszermunka és szigorú büntetőjog jellemezte. A kiállítás bemutatja az államalapító teljesítményt, ám az ambivalencia inkább háttérben marad. A hangsúly a birodalom megszületésén és az öröklét vízióján van, kevésbé a hatalom árnyoldalán. Ez érthető kurátori döntés, hiszen a tárgyi anyag maga is reprezentáció; mégis felmerülhet a gondolat, hogy a történeti komplexitás erőteljesebb hangsúlyozása tovább gazdagíthatta volna a narratívát.
forrás: saját fotó
A terrakotta hadsereg nem pusztán temetkezési sírmelléklet. A sírkomplexum egy alternatív birodalom modellje, amelyben a császár halála után is fenntartja a földi rendet. A túlvilág itt nem transzcendens menedék, hanem a hatalom folytatólagos gyakorlása más eszközökkel. Ebben az értelemben a kiállítás egyik legfontosabb kérdése az, hogy miként értelmezzük ma az öröklét eszméjét. A monumentális sír egyszerre szól a haláltól való félelemről és a politikai kontroll igényéről. A császár halhatatlanságának keresése – akár az alkimista elixírek révén, akár a föld alatti hadsereg formájában – az uralkodói identitás részévé vált.
Érdemes a tárlat megtekintésére időt szánni, a befogadásához lelassítani. A katonák arcainak egyediségét közelről szemlélve válik igazán érzékelhetővé a kézműves munka és a birodalmi szervezettség paradox együttállása. Ugyanakkor a digitális rekonstrukciók és a térbeli installációk nem pusztán látványelemek, hanem interpretációs javaslatok is: azt sugallják, miként képzeljük el az egykori sír pompáját. A kiállítás tehát egyszerre kínál esztétikai élményt és történeti tanulságot. A látogató maga döntheti el számára a tárlat értelmezésének mely része hangsúlyosabb.
"A katonák arcainak egyediségét közelről szemlélve válik igazán érzékelhetővé a kézműves munka ..."
forrás: saját fotó
Az Agyagkatonák kiállítás jelentős vállalkozás: nagyszabású, látványos és nemzetközi léptékű együttműködés eredménye. A Szépművészeti Múzeum ezzel a tárlattal nem csupán régészeti anyagot mutat be, hanem kulturális hidat is épít. A bemutató erőssége a vizuális dramaturgia és a tárgyak közvetlen jelenléte. Kritikai szempontból ugyanakkor felvethető, hogy a monumentalitás mögött hangsúlyosabban is megjelenhetett volna a társadalmi és politikai kontextus mélyebb feltárása. A terrakotta hadsereg nem csupán az öröklét lenyűgöző metaforája, hanem egy centralizált hatalom működésének lenyomata is.
A kiállítás így kettős tapasztalatot kínál: rácsodálkozást és mérlegelést. A látogató egyszerre érezheti a történelem súlyát és a reprezentáció erejét – s talán elgondolkodik azon is, mit jelent ma az emlékezet, a hatalom és az öröklét kapcsolata. A terrakotta hadsereg a hatalom öröklétre irányuló gesztusa. A kérdés ma inkább az: miként közvetítjük ezt a gesztust a 21. századi múzeumi térben – és milyen esztétikai eszközökkel tesszük láthatóvá.
forrás: saját fotó
A Nagy Falon innen és túl – Ázsiai hunok, kelet-ázsiai nomádok és kínaiak ókori bronztárgyai
A szakmai nap második állomása a Nagy Falon innen és túl című kiállítás volt a földszinti Michelangelo-teremben. A tárlat a Kr. e. első évezred nomád népeinek, köztük az ázsiai hunoknak és más kelet-ázsiai csoportoknak az ókori Kína északi határa mentén élt közösségeit mutatja be, bemutatva a Nagy Fal védelmi rendszerét és a régió kulturális összefüggéseit.
Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái kísérő kiállításán közel 300 tárgyat ismerhetünk meg: ruhavereteket, övdíszeket, fegyvereket, használati eszközöket, valamint változatos lószerszám- és kocsidíszeket. Az ordoszi bronzok, amelyek a nomád művészet kiemelkedő emlékei, jól szemléltetik a kínai hatásokat, valamint a tárgyak formavilágát és díszítési stílusát. A magyar gyűjtői és kutatói érdeklődés – Stein Aurél ásatásai és a 20. századi feldolgozások nyomán – különleges hangsúlyt ad az ázsiai hunokhoz kapcsolódó emlékeknek.
A kiállítás lehetőséget teremt, hogy a látogatók a Nagy Fal két oldalán élő népek tárgykultúráját, valamint ezek történeti és művészeti összefüggéseit egyszerre követhessék nyomon. A bemutatott anyag illusztrálja, ahogyan a távoli kultúrák vizuális hagyományai kapcsolódnak a Kárpát-medencei régészeti anyaghoz, miközben Felvinczi Takács Zoltán szavaival élve: „gyökereink mégis Ázsiába nyúlnak”.
forrás: saját fotó
Manierista szemmel – Grafikák Georg Baselitz gyűjteményéből
A szakmai nap harmadik és egyben utolsó állomása a Manierista szemmel – Grafikák Georg Baselitz gyűjteményéből című kiállítás volt, amely a múzeum földszinti grafikai termében látható. A tárlat egyedülálló lehetőség, arra, hogy a világhírű német művész, Georg Baselitz gyűjteményén keresztül ismerjük meg a 16. századi manierista grafikákat, amelyeket több mint hatvan éve gyűjt.
A kiállítás a manierizmus torzított perspektíváira, feszültséggel teli kompozícióira és formai túlzásaira koncentrál, miközben Baselitz gyűjtői nézőpontja egy kortárs művész értelmező gesztusát adja hozzá. Láthatók itáliai, németalföldi és német mesteralkotások – Parmigianino, Andrea Schiavone, Hendrick Goltzius, Lucas Cranach idősebb és Hans Baldung Grien –, valamint Dürer és Ulrich Varnbüler portréi, Jacques Bellange, Giuseppe Arcimboldo és Erasmus Loy ritka rézmetszetei. A tematikusan rendezett tárlat (Párok és ellentétek, Aktok, Magányos alakok, Jelmezek és maskarák, Drapériák, Kreatív és technikai variációk, Színtelen és színes metszetek) lehetővé teszi, hogy a látogatók a magángyűjtemény és a közgyűjtemény kontrasztján keresztül követhessék a 16. századi grafikai innováció kibontakozását. Érdemes figyelmet fordítani a két videóra is, az egyikben a megtekintett műalkotások készítési technikáit, míg a másikban a múzeum grafikai gyűjteményének történetét, korszakait és gyűjteményi filozófiáját ismerhetik meg a kíváncsi műkedvelők.
forrás: saját fotó
A három kiállítás együtt különleges ívet rajzolt le: az agyagkatonák monumentális, birodalmi reprezentációjától, a Nagy Falon innen és túl kulturális és történeti horizontján át, a Manierista szemmel kiállítás formabontó vizuális világáig. A Szépművészeti Múzeum ezzel nem csupán három időszaki tárlatot mutatott be, hanem dialógust teremtett korszakok és eszmék eltérő megjelenítési formái között. A látogató és különösen a szakmai közönség, így nemcsak az egyes kiállításokról, hanem a múzeumi bemutatás lehetőségeiről, interpretációs döntésekről és a vizuális élmény komplexitásáról is átfogó képet kaphatott.
"... közel 300 tárgyat ismerhetünk meg: ruhavereteket, övdíszeket, fegyvereket, használati eszközöket, valamint változatos lószerszám- és kocsidíszeket."
forrás: saját fotó
Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái című kiállítás 2026. május 25-ig látogatható.
A Nagy Falon innen és túl című kiállítás 2026. május 25-ig látogatható.
A Manierista szemmel – Grafikák Georg Baselitz gyűjteményéből című tárlat 2026. március 15-ig, csütörtöktől vasárnapig látogatható.
