A Magyar Nemzeti Galéria Az élet művészete. Szecessziós plakátművészet és tárgykultúra Magyarországon (1895–1914) című kiállítása a magyar plakátművészet első aranykorát mutatta be, megidézve a korszak szecessziós tárgykultúráját, könyveket, folyóiratokat, illetve iparművészeti tárgyakat, kerámiákat és bútorokat, összesen több mint kétszáz műtárgyat bemutatva. A kiállítás kurátora Katona Anikó művészettörténész volt.
A szecesszió szakított a historizmussal, színre lépése ahhoz a vágyhoz kötődik, hogy a modern kor életérzése modern formában jelenjen meg. A múlt stílusai helyett inkább a természetből merített, ornamensei az organikus életet fejezték ki. Egyszerre volt dekadens és progresszív, benne volt a romantika és a szimbolizmus antiracionalizmusa és miszticizmusa, valamint a funkcionalizmus és az ipari tervezésben gondolkodás. Összművészetre, azaz a teljes vizuális környezet alakítására törekedett, így az épülettől a szórólapig minden tárgyat a művészi tervezés terepének tekintett. A Magyar Nemzeti Galéria nemrégiben bezárt (2025. április 4. – október 5.) kiállításának látogatói ebbe az ezerarcú, rejtélyes és varázslatos világba nyerhettek betekintést az Élet művészete tárlaton.
"A múlt stílusai helyett inkább a természetből merített, ornamensei az organikus életet fejezték ki."
forrás: saját fotó
A galéria időszaki kiállítóterébe lépve elsőként A sokarcú szecesszióval, az irányzat eredetével és legmeghatározóbb stílusjegyeivel ismerkedhettünk meg, mely egyesíti magában a preraffaelita festészet vörös hajú szépségideálját, az angol Arts&Crafts iparművészeti mozgalom törekvéseit és a misztikus kelet felé vágyódó orientalizmus jellegzetes motívumait és színvilágát. A kiállítás nem csak a kiállított műtárgyakon keresztül mutatta be a szecessziós miliőt, de a belső tér elrendezésével, az egybefüggő terek mellett kisebb, a kíváncsi szemek elől eldugott “titkos zugok” kialakításával, a falak vonalával és színeivel, a feliratokhoz használt betűtípusokkal is hozzájárult ahhoz, hogy mi látogatók is belecsöppenjünk a századforduló meghatározó stílusába.
A századfordulón a szecesszió a megváltozott világra adott válasz volt, és ahogy a problémák, a válaszok is rendkívül sokfélék lehettek. A szecesszió félreismerhetetlen jeleit hordozó első plakátok a színház világához kapcsolódtak, tragikus hősök és hősnők, egyszerre fájdalmas és csillogó, varázslatos világához - gondoljunk csak a morva születésű Alphonse Mucha plakátjaira, melyekkel felejthetetlenné tette Sarah Bernhardt színésznőt is, vagy Henri de Toulouse-Lautrec párizsi mulatókat megelevenítő, összetéveszthetetlen alkotásaira. A gyáripari tömegtermelés, a vasúti hálózat fejlődése és az egyre kevésbé luxusnak számító szabadidős tevékenységek elterjedése következtében szükség lett más típusú reklámokra is, a nagyvárosok kialakulásával pedig megjelent az a köztér, ahol nagy tömegeket lehetett elérni ezekkel az újfajta, figyelemfelkeltő ám mégis esztétikus hirdetésekkel.
Korcsolyapálya és torokcukorka plakátja a francia Jules Chéret-től
forrás: saját fotó
A kiállítás második, élettel teli sárga tere A plakát utat tör címet viseli – ebben a térben nem csak a magyarországi szecesszió történetének legfontosabb eseményei ismerhettük meg egy képes idővonal segítségével, de megismerhettük a plakátművészet, mint műfaj hazai kialakulását, gyökereit is. A tárlaton olyan magyar művészek alkotásai szerepeltek, mint Rippl-Rónai József, Vaszary János vagy Ferenczy Károly, Faragó Géza, Biró Mihály, Helbing Ferenc vagy Tuszkay Márton. A hazai és nemzetközi szecessziós műalkotásokra egyaránt elmondható, hogy számos egyedi, a területhez kötődő kulturális jegyet viselnek magukon, megőrizve, sőt, felkarolva az egyes régiók jellegzetes, népi motívumait. Nem véletlenül, hiszen ez az időszak sok nemzet számára, így a magyarság számára is a nemzeti stílus megteremtésére való törekvés korszaka is volt.
Idővonal. A kiállított műtárgyak mellett a kiállítási térben is tetten érhető a szecesszió szín- és formavilága.
forrás: saját fotó
A századfordulón felgyorsuló iparosodás és technikai fejlődés nyomán megjelent Az új polgári lakás és vele együtt az igény az emberek hétköznapi tárgyi környezetének reformjára is. Ennek lenyomatát nemcsak a kiállításon bemutatott plakátok őrzik, de számos más típusú műtárgy is, bútorok, könyvek, kisplasztikák és divatcikkek, melyek mind a szecesszió egy-egy másik arcát jelenítik meg. Az életmód változásait nem csak a lakókörnyezet átalakulása, de a Sport és szabadidő elterjedése is követte. A tárlat felvillantja a polgári otthonok világát, a századforduló városi éjszakai életét, a kávéházak hangulatát, a városi nők öltözködését, szokásait, a korban népszerű szabadidős tevékenységeket, a biciklizést, a gyógyfürdők látogatását vagy a csillogó bálokat, miközben finom festői megoldásokkal, dekoratív vonalkultúrájukkal a szecessziós szépségeszményt hirdetik, gyönyörködtetnek, vagy éppen humorukkal igyekeznek megnyerni a korabeli és a mai közönség tetszését egyaránt. A vasúti beruházások révén nagy távolságokat is egyre könnyebben tehettek meg az utazók, ezzel párhuzamosan pedig társadalmilag is egyre fontosabb szerepet kapott az egészség és a higiéné - nem véletlen tehát, hogy a polgárság körében egyre népszerűbbek lettek a gyógy- és hévizes fürdőhelyek, valamint az aktív kikapcsolódást kínáló erdélyi és tátrai gyógyszállók, szanatóriumok és üdülőhelyek.
A századfordulón igen népszerűek voltak a gyógyvizek, mind fogyasztásra, mind fürdőkúrák céljára.
forrás: saját fotó
Az Éjszakai élet a nagyvárosban tér éjszakai égboltot idéző háttere előtt bepillantást nyerhettünk az elit számára elérhető csillogás és luxuscikkek világába és egy röpke pillanat erejéig magával sodorhatott az újdonság varázsával ható mozik, a szivarfüstös kávéházak és a kabarék világa is. A különleges alkoholokkal és szivarokkal kísért görbe este megélését egy rövid, ám kimondottan kacskaringós, a körülöttünk lévő világra való rácsodálkozást előídéző térelrendezési megoldás is segítette.
Italok, szivarok és más luxuscikkek széles kínálata a nagyvárosi éjszakában
forrás: saját fotó
A plakátok egyik legfontosabb motívuma a nő, aki a legkülönbözőbb szerepekben tűnik fel: az öntudatos nagyvilági dámától az éteri múzsáig. Nem véletlen tehát, hogy a kiállítás külön teret szentelt a Lányok, Hölgyek, Dámák egykori életének. A 19. század végén a modern felfogású nők gyakran váltak gúny céltáblájává és a választójog igénylésén túl megosztotta a társadalmat a nők önálló cselekvésének, mozgásának kérdése is. A sajtóban gyakori vitatémát jelentett, mit szabad egy hölgynek tennie és mit nem, például illik-e kerékpároznia vagy éppen dohányoznia. Érdekesség, hogy míg a férfiakat célzó, dohánytermékeket reklámozó plakátokon gyakorta szerepelt egy-egy, a korban kifejezetten erotikusnak ható, a vágy tárgyát képező, dohányzó nő ábrázolása, addig az első sorban hölgyeknek szánt cigaretta reklámok az önálló, nagyvárosi nőt hirdették. A levendulaszín háttér előtt megelevenedő hölgyek a divat egy igen izgalmas korszakát keltik életre, a nagyvárosok kialakulásának és a polgárosodás korát, amikor hazánkban is megjelentek az első divat- és áruházak. A szecessziós jegyek, a keleti kultúrák hatása és a természeti, már-már éteri vonalak a lányok-asszonyok ruhatárában is érzékelhetők voltak, miközben a praktikusság is fokozatosan egyre nagyobb szerepet kapott – ahogyan azt a kerékpározáshoz használatos, kezdetekben sokkal inkább szoknyára hasonlító, bő nadrág is mutatja.
A divat és a luxus a mondern, emancipált nőknek is jár.
forrás: saját fotó
Nem csak az ebben a korban készült és viselt ruhák jellegzetesek finom szépségükről, de a kiegészítők, legyezők és ékszerek is lélegzetelállító műalkotások. Bár jelen kiállítás kereteiben csak kevés ékszer kapott helyet, mégis érdemes megemlíteni, milyen fantasztikus kincseket rejt például az MNMKK Iparművészeti Múzeum szecessziós ékszergyűjteménye. Ezekből a különleges műtárgyakból - függőkből, fésűkből, karkötőkből - egy ékszerdoboznyi válogatást mi is őrzünk MuseuMap portálunk virtuális galériájában, ahol bárhol, bármikor elgyönyörködhetünk ezekben a légies, organikus motívumvilágot képviselő és meglepően nagy méretű ékszerekben.
Jellegzetes szecessziós ékszerek
forrás: saját fotó
A kilállítást lezáró, Az új idők pátosza elnevezésű tér élénk, piros hátterével és egyre komorodó ábrázolásaival egyszerre volt erőtől duzzadó és feszültséggel teli. Tükrözi a banki, ipari, közlekedési és urbanisztikai fejlesztések lendületét, de nem fedi el a belső és külső válságokat, az európai nagyhatalmak között fokozódó ellentéteket sem.
A kiállítás termein áthaladó látogatók előtt egyszerre kibontakozott ki a nemzetközi és hazai plakátművészet útja, születésétől egészen egy új korszak hajnaláig. A kiállítás a plakátműfaj fejlődését és magyarországi kezdeteit nemzetközi kontextusban mutatta be, szerepeltetve a műfaj legnagyobbjai, Alphonse Mucha, Gustav Klimt, Henri de Toulouse-Lautrec, Koloman Moser és mások műveit. Az 1900 után kibontakozó bécsi plakátművészet stílusa a szecesszió legmodernebb iránya lett, az art deco felé vezető geometrikus ornamentikával, jellegzetes színvilágával, melyek jól felismerhetők a szecesszió korszakában készült alkotásokon is.
Juttassatok tejet az éhező kicsikéknek!
forrás: saját fotó
Az art deco korszak plakátjaiból néhány évvel ezelőtt szintén a Magyar Nemzeti Galéria rendezett nagy sikerű, ikonikus kiállítást - a természet és az utazás, valamint a stílus szerelmeseinek jó szívvel ajánlom figyelmébe az Europeana portálon közzétett, Travel with Us! című képgalériánkat, melyhez a MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött plakátokból válogattunk egy csokorra valót.
Bár a Nemzeti Galéria kiállítása mostanra bezárta kapuit, mégsem kell lemondanunk a szecessziós műtárgyak és emlékek nyújtotta élvezetekről, hiszen hazánkban számos múzeum őrzi a “boldog békeidők” tárgyi és építészeti örökségét.
A korban divatosak voltak az úgynevezett gyógytápsörök, amelyeket tápértékük és magas vitamintartalmuk miatt betegeknek, gyerekeknek és szoptatós anyáknak ajánlottak
forrás: saját fotó
A fővárosban, illetve könyékén említhetjük az MNMKK Iparművészeti Múzeum gyűjteményét, a múzeum kiállítóhelyeként szolgáló Ráth György-villát és Nagytétnyi Kastélyt, a MNMKK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumot, Róth Miksa Emlékház és Gyűjteményt, a Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeumnak (PAM) otthont adó Schiffer-villa épületét, vagy éppen a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum Képtárát.
Századfordulós kincseinket nem csak Budapesten, de az ország számos már pontján is megcsodálhatjuk, többek között a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban, a szombathelyi Smidt Múzeumban, Egerben, Kecskeméten és a Göcseji Múzeumban.
A felsorolt intézmények és más hazai partnermúzeumok szecessziós műtárgyainak digitális változatai szerencsénkre gazdagítják MuseuMap aggregációs portálunk adatbázisát is - ezekből a tárgyakból állítottuk össze kedvcsináló, Szecessziós tárgyak között galériánkat, melyet bárhol, bármikor böngészhetünk. A felfedezéshez mindenkinek örömteli pillanatokat kívánunk!
Fritz Dannenberg plakátja a Jugend folyóirat progresszív és provokatív hangnemét tükrözi
forrás: saját fotó
A cikk a kiállítás szövegének felhasználásával készült. A kiállításon készült fényképekből összeállított galériát Múzeum Most közösségi média felületeinken, Facebook és Instagram oldalunkon tesszük közzé.
