A handletól a grand caféig című időszaki vendégkiállítás a dualizmus boldog békeévtizedeinek világába repít, és bemutatja, hogyan járult hozzá a magyar zsidóság hazánk 1867 és 1918 közötti kiemelkedő gazdasági fejlődéséhez. Izgalmas és kiemelkedő karriertörténeteken keresztül vizsgálja a zsidók szerepét a vendéglátásban és a kereskedelemben az emancipációs törvényt megelőző és az azt követő időszakban.
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum a sátoraljaújhelyi PIM-Kazinczy Ferenc Múzeumban megrendezett tárlata nyolc példát hoz arra, hogy a változás hatására a zsidó családok az addig összegyűjtött, felhalmozott vagyonokat hogyan fektették be, és miként építettek nemzetközileg is elismert vállalkozásokat. A téma reprezentálásában a hangsúlyt olyan pályafutások kapják, amelyek valóban rendkívüliek még mai szemmel is. Ilyen portré a „szolid” Mauthner Ödöné, aki professzionális, és nemzetközileg is elismert vetőmagkereskedő volt, vagy a Krúdy művekből jól ismert Somossy Károlyé, aki pedig a magyar szórakoztatóipar origójaként lett ismert. Szintén bemutatásra érdemes sikertörténet Harsányi fivéreké, akik az irodalmárok kedvelt helyét, a kultikus New York Kávéházat üzemeltették, és a Steuer testvérpáré, akik az Abbáziát. Valamint jól illeszkedik a sorba és a múzeumi tematikába a muzsikus lelkűeket hangszerüzletével és gyárával kiszolgáló Sternberg Ármin, és a szatócsból lett vaskereskedő Kohn Ignác. A prominens társaságból pedig nem hiányozhat a Goldberger G. Sámuel-féle sikertörténet a Párisi Nagy Áruház luxusával.
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tárlatát a budapesti bemutató után most először láthatja a közönség vidéken. A Maczó Balázs kurátor által választott és kidolgozott téma a személyes történeteken keresztül a sátoraljaújhelyieknek is segít megismerni a „Fényes Újhely” időszakát, amely a zsidóság által beáramló tőke hatására a város gazdasági fellendülését, mozgalmas kulturális életét hozta. A 19-20. században a lakosság számarányához képest Budapest után Zemplén fővárosában élt a legtöbb zsidó. Közülük kerültek ki azok az ambiciózus és tehetséges kereskedők, iparosok és vendéglátósok, akik a helyi gazdasági élet felhajtói voltak. Ilyen, bemutatásra érdemes pálya Adler József és fia Mikós története, amellyel Dr. Ringer István frissítette és helyhez aktualizálta a tárlat eredeti anyagát. A nemzetközi kereskedelmet folytató sátoraljaújhelyi tejfeldolgozó üzem eredeti dokumentumait és tárgyait a helytörténeti gyűjteményben őrzik, és most először - ebbe a tárlatba illeszkedve - láthatja a nagyközönség.
A Kazinczy Ferenc Múzeum gyűjteményi anyagával és kutatásával kiegészült kiállítás 2020. február 27-től július 31-ig látható Sátoraljaújhelyen.
