„Az egész múzeum csodálatos, izgalmas, jóképű férfivé vált a szememben. Hát,…ő a miénk!” – jelenti ki Lenár Györgyné a Kazinczy Ferenc Múzeum A Múzeum mi vagyunk! című videósorozatában. Melyik gyűjtemény ne szeretne sármőrnek látszani a látogatói szemében! Mércévé válni. A külső és belső értékei alapján vonzóvá, példaképpé lenni. Lehet, hogy minden gyűjtemény egy ilyen látogatói múzeumdefiníciót kívánna magának?
Az elmúlt években jelentős szakmai sikereket elért, 2017-ben Az Év Múzeuma címmel is büszkélkedő zempléni múzeum úgy döntött, hogy a tudományos kutatói és gyűjteményi érdemein túl fókuszba helyezi közintézményi szerepét is. Belevágott hát, hogy saját közösséget építsen: egy múzeumi baráti kört. Olyan tagokkal, akik ebben a témában influenszerek lehetnek a helyi és a saját közösségeikben; és ezáltal segíthetik a látogatószám-növelést vagy éppen a gyűjteménygyarapodást. (Előbbi megsokszorozódott, utóbbi pedig egy új, és méltán népszerű kiállítást eredményezett.)
Kilépve a múzeum falai közül
Kezdetben talán még nem is volt ez az építkezés annyira tudatos. A múzeum adni akart, és nem is gondolta, hogy ekkora viszonzást kap az újhelyi és zempléni emberektől; vagy, hovatovább, ilyen mértékű visszajelzést kap az ország egészéből. De az biztos, hogy akkor indulhatott el ez a kölcsönös bizalomra épülő kapcsolat a múzeum és közönsége között, amikor néhány éve először az intézmény megrendezte a Márciusi ifjak sétáját, egy korhű kosztümös, interaktív múltidézést a város utcáin. De az elmúlt esztendők nagy élménye a múzeumi erdei túra is, ami maga a felfedezés: ahogy a muzeológus-biológus Hegyessy Gábor a családokkal együtt keresi a különleges rovarokat, gyíkokat, zuzmókat a terepen, az avarban, a köveken, a korhadékokon.
Nagy lökést adott a népszerűségnek, amikor a múzeum vezetőjeként Ringer István leforgatta a Régészkarrierem romokban hever vlog első néhány részét, és azokat is felcsalta kíváncsiságuknál vezetve a több száz fokos lépcsősoron a hegytetőre, akik addig nem érdeklődtek a várfeltárás iránt.
Várfeltárás
Szinte ezzel egy időben megindult a közösségépítés az online térben: az új honlap és a közösségi oldalra feltöltött izgalmas posztok vonzották az egyre dagadó rajongótábort. Nem véletlen a szóhasználat. Ugyanis az idén szeptemberben induló A múzeum mi vagyunk! videósorozat valamennyi szereplőjének ott csillog a rajongás a szemében, amikor a gyűjteményekről, a rájuk épülő rendezvényekről és az intézmény kollektívájáról beszélnek.
Helyi influenszerek a kultúráért
„A szemünk láttára válik egyre interaktívabbá, telik meg élő tartalommal, válik a közönség számára egyre elérhetőbbé.” – vall a videóban múzeumi élményeiről Urbán-Szilva Gizella, aki arról is mesél, hogyan kezdődött az ő személyes kötődése az intézményhez: gimnazista kamasz gyermeke lepte meg az első páros belépőjeggyel a Kávéházi délután programra, hogy egy tartalmas és kellemes anya-lánya programon vegyenek részt közösen. Azóta is ragaszkodnak a kedd délutáni előadásokhoz, csak már az asztaltársaságában a gyermeke és férje mellett megfordulnak barátnők és kollégák is. Mint mondja: az Újhely és a Nagy Háború kiállítás egyik enteriőrjében, a 19. századi kávéházban megrendezett előadássorozat törzsközönségével ismerősök lettek, és a közös érdeklődés révén, kimondva is kialakult az ő különös kis szövetségük. Egy kis sziget ez, a mai kor kulturális értékválsága közepén. (A videót: készítette: Jászter Beáta és Szoboszlay Marcell)
Múzeumi kávéház
És ez a kis sziget egyre jobban benépesedik. A múzeum kuriozitásai csalják oda az újabb és újabb elhivatott múzeumbarátokat. A vendéglátásban dolgozó és a marketingben járatos Gánóczi Gábor bár nem kedvenc műfajában rappeli el véleményét a kisfilmben, de sok városi fiatal és kisgyermekes család azonosulni tud meglátásával: „Nem telik el nap úgy, ha itt sétálunk el a Dózsa György utcán, hogy a kislányom ne húzna be ide, a múzeumba. Mert léteznek itt olyan kiállítások, mint pl. a zempléni hegység kitömött állatai. A gyerekek ájulnak el tőle. Az én kislányom egy varázsban él, amikor meglátja a szarvast.”
Erőt kovácsolni a devianciából
Pedig, valljuk be, hogy 2013-ban, amikor a Zemplén flóráját és faunáját feldolgozó hatalmas gyűjteménnyel és helytörténeti tárgyi anyaggal bíró új sátoraljaújhelyi filiálét a minisztérium a Petőfi Irodalmi Múzeum alá rendelte, és egyben fel is adta a leckét a merőben más tematikájú országos intézménynek. De a különös házasságban megtalálta az útját a pár vidéki tagja: önálló kiállításokat rendez, díjakat és okleveleket nyer, közösségépítő munkájával pedig „értékeket közvetít és szeretet kap” – ahogy dr. Ringer István múzeumigazgató fogalmaz.
„Szeretem azt is, ahogy kinéz ez az épület, a 19 századi múltjával, hangulatával, szagával, illatával, és ezzel a kerttel” - Hörcsikné Balla Katalin magyar szakos tanár videójában többek között éppen azt az érvet hozza fel a Kazinczy Ferenc Múzeum mellett, ami a PIM-et is azonnal megragadta a vidéki intézményében tett első látogatása alkalmával. De nemcsak az egykor kaszinóként vagy városházaként működő klasszicista épület ejti rabul a szíveket, hanem az idén októberben átadott hátsó kert is. A dúsan termő dió- és birsalmafa, valamint fügebokor otthona hangulatos zenei és közösségi rendezvények helyszíne lett.
Koncert az udvarban
Közösségi kiállítás
A nagy lendületet a közösségi múzeum megélésében az Újhely és a Nagy Háború című tárlat megrendezése adta. A kiállított anyag 80 százaléka a lakosságtól érkezett tartós letét, vagy ajándékozás formájában. Sokan behozták családjuk személyes tárgyait és történeteit, hogy összeálljon a nagy egész. A megvalósításból a helyi mecenatúra is kivette a részét, hogy ez az újhelyiekről és újhelyiekért szóló kiállítás valóban különleges legyen. Olyan, amit szélesebb körben, a város határain túl is megbecsülnek. Aminek nemcsak az anyagáról zengedeznek majd, akik látogatást tettek benne, hanem az őt körülvevő közösségi összefogásról is, amely példaértékű lehet más közgyűjtemények számára is.
Koncert a kertben
Amelyik lakossági tárgyi felajánlás nem került be a kiállítások egyikébe, annak digitalizálva helye van az interneten. A múzeum közösségi felületén „Térjünk a tárgyra” címmel sorra veszi a gyűjteménye különlegességeit. Ezeket a világhálón terjedő bejegyzéseket a helyiek nagy érdeklődéssel keresik: „elsősorban azokat a posztjaikat, amikor a város múltjáról tesznek fel képeket. Ezzel nem lehetett mellé lőni, hiszen mindenki imádja Újhely múltját. Az emberek mentegetik le ezeket a fotókat. És itt nem azokról a fotókról beszélek, amik hál’ Istennek óriási számban fellelhetők az interneten Sátoraljaújhelyről, hanem különböző családi hagyatékokról.” – meséli Gánóczi Gábor A Múzeum mi vagyunk filmben.
Múzeumi barátok az online térben
A Kazinczy Ferenc Múzeumnak több mint 9000 fős közösségi oldala van, így felületük az egyik legaktívabb múzeumi médiafelület az országban. Az itt megjelenő videók több ezres nézettséggel hajtják fel az újabb és újabb KFM-rajongókat akár messze földről is, akik képesek iskolai szünet alkalmával akár az ország másik végéből is ellátogatni a Zemplénbe és a Petőfi Irodalmi Múzeum filiáléjába. A múzeumnak pedig nagy tervei vannak: hamarosan blogot indít az olvasás szerelmeseinek, vlogot gyűjteménye bemutatására, télen pedig egy új, online térhez kötődő múzeumpedagógiai kiadvánnyal jelenik meg.
Kutyabarát múzeum
A KFM figyel és kielégíti a közönsége igényeit a tárgyi anyagára vagy tudományos kutatásaira alapozva. Együtt gondolkozik azokkal, akik látogatóként megfordulnak nála.
Így alakítjuk együtt Zemplén múzeumát MI, a közönség és a szakmai munkatársak. Mert… a múzeum mi vagyunk!
Képek: Szoboszlay Marcell
