A Magyar Nemzeti Galéria legújabb, 2022. november 25-én nyílt kamarakiállítása Tichy Gyulának, a magyar grafika egyik kiemelkedő jelentőségű mesterének a művészetét mutatja be. A múzeum gyűjteményéből válogatott mintegy 80 művet – metszeteket, grafikákat és festményeket – felsorakoztató tárlat anyagát ritkán vagy most először láthatja a nagyközönség.
A festő és grafikus a századelő egyik legkülönösebb életművét hozta létre rövid élete során. Festészetét és rajzi, grafikai munkásságát az angol és a bécsi szecessziós mesterek, Aubrey Beardsley, Walter Crane, Gustav Klimt művei inspirálták, kifinomult vonalvezetésű, a szimbolizmus témáit dekoratívan megfogalmazó művei hamar sikert arattak. 2020-ban egy adomány révén jelentősen, mintegy ötven rajzzal gazdagodott a múzeumi kollekció, ez szolgáltat alkalmat e különleges életmű eddigi legteljesebb bemutatására.
Tichy Gyula (1878, Rimaszombat – 1920, Rozsnyó) a magyar grafika egyik kiemelkedő jelentőségű mestere volt, életműve azonban csak az utóbbi években keltette fel a szakma és a közönség figyelmét. A Magyar Nemzeti Galéria Grafikai gyűjteményének 2020-ban nyílt lehetősége a művész múzeumi kollekcióját magángyűjteményben lévő darabokkal kiegészíteni. Ez a jelentős gyarapodás – egy ismert magángyűjtő műveinek megvásárlása, illetve a gyűjtő rendkívül nagyvonalú ajándékozása –, valamint Tichy Gyula halálának századik évfordulója kínált alkalmat a magyar szimbolizmus egyik legkülönösebb életművének bemutatására. A pandémia miatt az emlékkiállítás megnyitójának időpontja ez év őszére csúszott.
Endre királyfi Bizáncban (Magyar királyfi Bizáncban), 1910 körül
Olaj, vászon
94,5 × 94,5 cm
Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Plakátterv a KÉVE művész-csoport 2. kiállításához, 1909
Színes linóleummetszet, papír
374 × 252 mm / 592 × 418 mm
Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Tichy festészetét és rajzi, grafikai munkásságát az angol és a bécsi szecessziós mesterek, Beardsley, Walter Crane, Klimt művei inspirálták, kifinomult vonalvezetésű, a szimbolizmus témáit dekoratívan megfogalmazó rajzai, akvarelljei, linóleummetszetei, rézkarcai és temperaképei hamar sikert arattak. 1909-től a KÉVE művészcsoport tagja volt, rendszeresen kiállított Budapesten, illusztrált, albuma jelent meg. Megélhetését biztosítandó 1909-ben rajztanári állást vállalt Rozsnyón, ettől kezdve itt élt, ám kapcsolata a fővárosi művészeti élettel nem szakadt meg.
Az Útvesztő, 1912–1915
Ceruza, kék ceruza, tus, toll, papír
315 × 225 mm
Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Melancholia, 1912 körül
Kék linóleummetszet, papír
200 × 155 mm / 315 × 218 mm
Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Tichy élénken érdeklődött a fizika és a csillagászat, valamint korának technikai eredményei iránt, sőt belekezdett egy tudományos-fantasztikus regénybe is. Egyre romló egészségi állapota miatt figyelme a rajzművészet és grafika felé fordult. 1908 és 1913 között készült linóleummetszetei a magyar századfordulós grafika talán legeredetibb művei, de ugyanilyen sokrétűek és látványosak rézkarcai és akvarelljei is. Életművében a korszak modern eszméi, aktuális kérdései (női szerepek, város és vidék ellentéte, városi tematika, technikai fejlődés) allegorikus formában, a szecesszió lineáris, ornamentális formanyelvén jelentek meg.
A kiállítás kurátora: Földi Eszter művészettörténész (MOME)
Tichy Gyulának életében mindössze egy saját kiállítása nyílt meg öccsével, Kálmánnal közösen, majd az MNG 1979-ben szintén közös tárlaton mutatta be a Tichy-testvérek művészetét. Egy magánygyűjtő adománya szolgáltatott alkalmat arra, hogy Tichy Gyula munkáiból most megnyílhasson az első önálló tárlat.
Királyasszony néném II., 1908
Tempera, karton
96 × 66 cm
Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Gépészmérnöki karon kezdte meg tanulmányait, melyeket szintén betegsége szakított félbe. Gyakori ágyhoz kötöttsége miatt fordult a történelmi festészet helyett a grafika felé, először fa-, majd linóleummetszeteket alkotva. Haldokló tavasz című lapja 1909-ben a Műcsarnok csoportos kiállításán aratott komoly sikert, és ebben az évben jelent meg Egy tusos üveg naplója címmel grafikai albuma is.
A világháború kitörése igen rosszul érintette lelkileg a sokat betegeskedő alkotót, akinek Jóslat című, utolsó rajzciklusa egyfajta, a háború kedvező lezárásáról szóló, tudományos-fantasztikus gondolatkísérlet - jegyezte meg Földi Eszter.
Melancholia, 1915
Rézkarc, papír
175 × 139 mm / 395 × 322 mm
Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Az eredetileg Tichy Gyula halálának centenáriumára időzített, ám a pandémia miatt most megnyílt kiállítás 2023. március 5-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában.
