Habár a pandémiás helyzet miatt a múzeumok országszerte zárva tartanak, a Göcseji Múzeum elköltözött az online térbe, ahol számos rendezvényt, virtuális kiállítást kínálunk a közönségnek. A színfalak mögött pedig készülünk az újranyitásra, a múzeumi rekonstrukció utáni időszakra. Az Elődeink élete című új állandó kiállításon bemutatjuk majd Önöknek a zalaegerszegi céhesipar termékeit, kiváló mesterembereit és azok életmódját.
Többek között Gothard János csizmadiamesterről is szó lesz, akinek emlékművét a minap költöztette el Farkas Ferenc szobrászművész és a Reneszánsz Kőfaragó műhely csapata a Kálvária temetőből. Az eredeti sírkövet először megvizsgálják, majd megtisztítják, ezután mintát vesznek, hogy Farkas Ferenc az eredetihez kísértetiesen hasonló kópiát tudjon készíteni.
Gothard János és felesége, Simonfy Borbála a belvárosban, a Várkörön éltek takaros házukban. Mélyen vallásos emberek voltak, akik fontosnak érezték a jótékonykodást. Nekik köszönhetünk egy olyan emblematikus műemléket, amelyet mindannyian ismerünk, s nap mint nap elhaladunk mellette, de legalábbis a piacra igyekezve egészen biztosan. Ez a Szentháromság-szobor a Mária Magdolna Plébániatemplom előtt, ami annak idején a templom délnyugati sarkán állt. Felfedezték már, hogy valamennyi szent elegáns csizmát visel? Bizony, ez sem véletlen.
A csizmadiamestert halála után a Kálvária temetőben helyezték végső nyugalomra. Sírköve több szempontból is egyedi és értékes. Szűz Máriát napba öltözve és kígyót tiporva ábrázolja, a kő felső részén három angyalfej, a lábazatnál pedig a halálra utaló koponya látható.
A Farkas Ferenc szobrászművész által készített másolat a múzeum új kiállítótermébe kerül majd várhatóan késő ősszel.
