Egy cikksorozat keretében járjuk körbe a Benin-bronzok történetét. Első cikk a kezdeteket, az előzményt mutatja be. A következő cikkek pedig sorra veszik majd a legjelentősebb történéseket a Benin bronzok visszaszolgáltatásával kapcsolatban. Az utolsó cikkben szó esik majd a Humboldt Forum hétvégén nyíló új kiállítási egységében található Benin bronzok helyzetéről, szerepéről a kiállításban és magáról a kiállításról is.
A Benin Bronzok az elmúlt évek média sztárjai, rendszeresen olvashatunk róluk különböző portálokon, főleg vitatott származásuk és restitúciós kérdések kontextusában. A benini bronzok a mai Nigéria területén lévő egykori Benin királyság, az Oba vagyis a király palotájából származnak. A 15-16. századi műkincseket a brit felfedezők és gyarmatosítók hozták Európába a 19. századi expedíciós útjaik során.
Brit katonák a katonai expdíció során gyűjtött zsákmánnyal, melyet a királyi palotában találtak Benin City-ben 1897-ben. Középen Sir Harry Rawson admirális.; forrás: britishmuseum.org
Több, mint 5000 lopott műkincs van jelenleg az európai múzeumok raktáraiban és kiállítótereiben. Nigéria kormánya az elmúlt években írásban fordult több európai országhoz és különböző etnográfiai múzeumaihoz, amelyben az elrabolt műkincsek visszaszolgáltatását kérte.
Habár a népszerűsége azt mutatja, hogy ez egy kortárs probléma, a restitúciós kérelmek nem újdonságok. Az egyik első visszaszolgáltatási kérelem 1935-ben volt, amikor Oba Akenzua II. (vagyis II. Akenzua király) az angol gyarmati hatóságokhoz fordult bizonyos királyi ereklyék és egy trón visszaszolgáltatásának ügyében. Ez a folyamat igen sokáig húzódott, a berlini Museum für Völkerkunde gyűjteményének részét képezte ez a trón, a múzeum eleinte elutasította a kérést, majd egy ellenjavaslattal állt elő: készítenének egy másolatot. Ezt az ajánlatot, 1937-ben a király elfogadta és ki is fizette. Nem sokkal ez után, 1938-ban egy, az 1897-es expedíciós csapat tagjának a fia szolgáltatja vissza Oba Akenzua II. részére Oba Ovonramwen Nogbaisi (1857-1914) korall-ereklyéit. 1949-ben pedig a British Museum beleegyezik, hogy eladja a duplumokat Nigériának, 10 darabot, a 200 darabos dombormű gyűjteményből.
A Benin Bronzok restitúciójának kérdése ezután ismét csak a 70-es években került elő, a Benin City Nemzeti Múzeum megnyitásának vonzataként, de csak rövid ideig. Tényleges változást a diskurzusban és mozdulást a visszaszolgáltatás irányába csak a 2010-es évek hoztak. 2010-ben megalakul a Benin-Dialog csoport, amelynek első találkozóját Bécsben tartották meg. Ezen több európai intézmény vezetőjén kívül a Nigériai kultúra képviselői, a Benin és Oba királyi udvar tagjai is részt vettek. Kezdetét vette egy párbeszéd.
Emmanuel Macron 2017-ben Burkina Fasoban, az Ouagadougou Egyetemen tartott beszédében ígéretet tett az elrabolt benini bronzok visszaszolgáltatására és kijelentette, hogy a restitúció Franciaország elsődleges feladatai közé tartozik.
Ezzel a politikai aktussal felélénkítette a párbeszédet és elindított egy újabb diskurzust. Macron felkérte Bénédicte Savoy művészettörténészt és Felwine Sarr kutatót, hogy készítsenek egy tanulmányt a restitúció témájában, Franciaország viszonylatában. A riport többek között feltárta a francia gyűjteményekben rejlő benin bronzok megszerzésének körülményeit, megvizsgálta a nemzetközi helyzetet és a múltbeli cselekedeteket. Emellett tartalmaz egy restitúciós tervet is.
Ennek a beszámolónak köszönhetően az ellopott műkincsek visszaszolgáltatásáról szóló nemzetközi diskurzus egyre csak erősödött. 2021 novemberében Macron 26 db eddig a Musée de Quai Branly gyűjteményében lévő benini szobrot adott vissza Nigériának. Ami csak a kezdete a visszaszolgáltatási akcióknak.
Borítókép:
„Benin bronz” tábla az Oba és a királyi hatalom szimbólumainak ábrázolásával (16-17. század körül); kép forrása: britishmuseum.org
