„Magyarnak lenni ma nem állami hovatartozást jelent, hanem az érzésnek és gondolatnak egy specifikusabb módját, ami ezer év értékeiből szűrődik le: kultúrát” – idézi Szerb Antalt az újonnan kialakított stratégia, kijelölve azt az irányt, amely mentén a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ nem csak őrizni és bemutatni, de aktívan formálni is kívánja kulturális örökségünket.
A Demeter Szilárd elnök által összeállított „Legelőből hazát” című dokumentum egy olyan intézményi víziót vázol fel, amely a passzív kultúrafogyasztásból az aktív kultúrahordozás felé kívánja elmozdítani a magyar társadalmat. A stratégia központi eleme a „nehéz magyarság” koncepciója, amely a kulturális örökség élő továbbvitelét és a kulturális diverzitás megőrzését célozza, miközben aktív párbeszédet kezdeményez az egyetemes értékekkel.
Az MNMKK – amely jelenleg több mint 40 tagintézménnyel, 25 millió műtárggyal és közel 1700 főállású munkatárssal rendelkezik – öt kulcsterületen tervez jelentős változtatásokat: az időbeli kiterjesztés, a térbeli komplexitás, a társadalmi inkluzivitás, a diszciplináris integráció és a következményelemzés területén.
A tervek szerint az intézményrendszer átfogó humánerőforrás-fejlesztési programot indít, amely magában foglal egy komplex gyakornoki és ösztöndíjrendszert, többszintű képzési programot, valamint új életpályamodellt. A gazdasági fenntarthatóság érdekében többcsatornás finanszírozási modellt vezetnek be, amely ötvözi az állami támogatást, a saját bevételeket és az innovatív finanszírozási formákat.
Kiemelt figyelmet kap a szakmai fejlesztés négy területe: az állományvédelem, a digitalizáció, a régészet és az informatika. A digitalizáció területén például négyszeresére kívánják növelni az évente készülő digitális felvételek számát, és tervezik a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazását is.
A stratégia külön foglalkozik olyan jelentős tagintézmények jövőképével, mint a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint részletesen tárgyalja a vidéki filiálék regionális tudásközponti szerepét.
Az intézményrendszer fenntarthatóságát öt pillérre építik: a kulturális, társadalmi, környezeti, szervezeti és financiális fenntarthatóságra. A következő években olyan közös jelentős projekteket valósítanak meg, mint a Jókai 200, a Mohács 500 vagy az Attila-projekt.
„Célunk egy olyan kulturális ökoszisztéma létrehozása, amely aktívan bevonja a társadalmat a kultúra megőrzésébe és továbbadásába, miközben erősíti Magyarország nemzetközi kulturális pozícióját” – olvasható a stratégiai dokumentumban.
A közönségkapcsolatok terén jelentős eredményekre építhetnek: évente 4500 múzeumpedagógiai foglalkozásukon 275 ezer gyermek vesz részt. Ezt a tevékenységet továbbfejlesztve különös hangsúlyt helyeznek az inkluzív múzeumi koncepció megvalósítására és a speciális társadalmi csoportok megszólítására.
Az MNMKK nemzetközi ambícióit jelzi, hogy 2030-ra a világ TOP 100 közgyűjteménye közé kíván kerülni. A stratégia hangsúlyos elemét képezi a közép-európai tudásközponti pozíció kialakítása és a Kelet-Nyugat közötti kulturális hídszerep betöltése.
Az MNMKK, amely 2024 júliusában jött létre hat meghatározó közgyűjteményi intézmény integrációjával, jelenleg Magyarország legnagyobb közgyűjteményi intézményrendszere. A 42 tagintézményt magába foglaló szervezet mintegy 24,5 millió műtárgyat és dokumentumot őriz, évi 1,37 millió látogatót fogad, és 1675 főállású munkatársat foglalkoztat.
Az MNMKK évente több mint 4600 pedagógiai foglalkozást tart közel 275 ezer gyermek részvételével, 2300-nál több rendezvényt szervez, és 116 kiadványt jelentet meg. Online elérése 2023-ban meghaladta a 46 millió főt.
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ kiemelt tagintézményei között található a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Természettudományi Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és Semmelweis Orvostörténeti Múzeum.
Az intézményrendszer fontos részét képezik a vidéki filiálék is, melyek a jövőben regionális tudásközpontokként működnek majd. Ezek között olyan jelentős helyszínek találhatók, mint az Esztergomi Vármúzeum, a visegrádi Mátyás Király Múzeum, a sárospataki Rákóczi Múzeum vagy a széphalmi Magyar Nyelv Múzeuma – mindegyikük a Magyar Géniusz kultuszhelyei.
Az MNMKK tudományos munkájában 147 tudományos fokozattal rendelkező szakember vesz részt, az intézmény állományvédelmét 93 restaurátor biztosítja, akik évente 8,2 millió műtárgyat kezelnek. A szervezet éves szinten több mint 300 régészeti feltárást vezet.
