1945 – Hogyan tovább? címmel rendezett időszaki kiállítást a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár valamint a 2B Galéria az 1945-ös év történései után 80 évvel. A holokauszt kerek évfordulója kapcsán talán kevesebb szó esik a felszabadulást követő időszakról, amikor Budapesthez hasonlóan a holokausztot túlélő zsidóság is a romjaiból próbált magához térni.
A tárlat egy sokrétű, nehéz folyamatokkal átszőtt időszakot szeretne közelebb hozni a magyar közönséghez: ez idáig kevéssé ismert képzőművészeti alkotások, fotók és levéltári dokumentumok segítségével próbálja érzékeltetni az 1945-ös év lenyomatát – a dermedtség, a veszteség és az újrakezdés mintázatait.
A holokauszt kerek évfordulói – ez esetben a 80. emlékév – kapcsán talán kevés szó esik a felszabadulást követő időszakról, amikor Budapest többi lakójához hasonlóan a túlélő zsidóság is próbált új életet kezdeni. Vagy ahogy Kassák Lajos 1945-ös versében írja, ez az az időszak, amikor „…a semmiből kell összeépítenünk arcunk mását.”
Nehéz átfogóan közelíteni ehhez a törékeny időszakhoz, hiszen rengeteg lelki, emlékezeti és újjáépítési folyamat zajlik, alakul, tör felszínre – ám ugyanakkor el is fojtódik a magyar társadalomban, a megmaradt zsidó közösségekben, családokban, egyénekben. A hazatérés élményének ambivalenciái, a gyászolás nehézsége, az igény a történtek minél gyorsabb feltárására és talán a minél gyorsabb felejtésére, az újjáéledő vallási élet és az emigráció kérdései – akár egy kaleidoszkóp darabjai – kavarognak egyidejűleg ezekben a hónapokban.
A visszavonuló németek által felrobbantott balassagyarmati zsinagóga, fotó, 1945
Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár
Áldor Péter: Az első újság, tus, papír, 1946
BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár (a mostani tárlaton a Kiscelli Múzeum értékes darabjaival kiegészülve) ebből az időszakból rendkívül gazdag tárgyi gyűjteménnyel és iratanyaggal rendelkezik, amely elsősorban a megmaradt zsidóság szemszögét képviseli. A sok egyidejűleg zajló folyamatot, valamint a túlélőkről szóló dokumentumok kavalkádját öt téma köré csoportosítottuk: eszmélés, gyász, számvetés, elégtétel, újrakezdés.
A kiállítás kiindulópontja Zádor István Budapest 1945 című albuma, mely a felszabadulás utáni, romokban heverő Budapestet ábrázolja. A képzőművészek közül nemcsak Zádor István, hanem Áldor Péter is fontos krónikása ennek az időszaknak. Áldor személyesen követte végig a háborús bűnösök népbírósági tárgyalásait, amelyekről a vádlottak portréival illusztrált tudósításokat írt. Zádor István és Áldor Péter eddig ritkán bemutatott, dokumentumértékű alkotásai mellet sok más, magyarországi zsidó és cionista szervezetek felszabadulás utáni tevékenységét őrzi a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteménye.
Zádor István: A Halászbástya romjai
A kiállítás összeállításakor a képzőművészeti, tárgyi, fotó- és levéltári gyűjteményekből igyekeztünk egy szubjektív hangú, a személyes sorsokat a középpontba állító válogatást bemutatni oly módon, hogy az egyes darabok megszólaljanak mind a művészet, mind a történelem nyelvén. Éppen ezért ez a kiállítás nem krónikája az 1945-ös évnek. Inkább egy gyűjtemény darabjaival próbálja meg érzékeltetni a felszabadulás utáni két-három év lenyomatát: a dermedtség, a veszteség és az újrakezdés mintázatait.
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár valamint a 2B Galéria közös kiállítása.
Kölcsönző partnerintézmény: BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár
Helyszín: 2B Galéria, IX. ker. Ráday utca 47.
Megtekinthető: 2025. október 16-ig, hétfőtől péntekig 14 és 18 óra között.
Kurátorok: Csősz László, Farkas Zsófia, Kisantal Tamás, Mezei Hanna
Arculat, grafika: Andorka Tímea
A kiállítás létrejöttében köszönjük a BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtárnak és kollégáinak (Árvai Máriának és Fábián Blankának) a segítségét.
