Mielőtt átépítik a Göcseji Falumúzeumot…

A 21. század tervei és kihívásai

Szényi Krisztina
2019-10-07 18:00

A zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum a közeljövőben kezdődő átépítése apropóján a szabadtéri néprajzi múzeumok szakmai terveiről tartottunk kétnapos konferenciát a skanzenben. Zalaegerszeg város nevében Tolvaj Márta alpolgármester köszöntötte a konferencia résztvevőit. Bevezetőjében kiemelte: a magyar népi hagyomány és a göcseji örökség évszázadokon át csiszolódott és igazi kinccsé vált. Ezért fontos, hogy az utókornak is megőrizzük ezt az értéket.

 

Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója előadásában felhívta a figyelmet a felelősségünkre és egyik fontos feladatunkra: az élményadásra. Abban a világban, ahol órákat ülünk a számítógép előtt, okostelefonunkat a végtelenségig használjuk, a televíziózásról már nem is beszélve, igenis szükség van arra, hogy a természetben megtaláljuk a békét. Jól eső érzés a régi korok házai között lenni, az elődeink által használati tárgyakat megérinteni és megtanulni a használatukat, kecskét etetni vagy a kertből paradicsomot leszakítani és azonnal elfogyasztani. Ma már ez az élmény!

 

Dr. Szabó Sarolta, a Sóstói Múzeumfalu igazgatónője a befejezéshez közeledő fejlesztésükről számolt be. Nyíregyháza az idegenforgalmi kitörést három attrakciótól várja: az állatparktól, a termálfürdőtől és a Sóstói Múzeumfalutól. Ezért is vágott bele a város a TOP-program által biztosított keretösszegből a létesítmény fejlesztésébe. A 7,5 hektáron lévő szabadtéri néprajzi gyűjtemény területén új látogatóközpontot, szabadtéri színpadi lelátót, műtárgyraktár épületet alakítottak ki, parkosítottak, fejlesztették a közműhálózatot és a meglévő játszóteret, ami kitűnő helyszíne néhány múzeumpedagógiai foglalkozásuknak is.

 

Egy másik megvalósult fejlesztésről is hallottunk Prokné Tirner Gyöngyi intézményegység vezetőtől. Zalaegerszegen a Gébárti Kézművesek Háza bővítése nyár végén készült el. A szakmai konferenciáknak, kiállításoknak, kisebb fesztiváloknak, hagyományőrző rendezvényeknek helyet adó épület méltán kedvelt a városlakók körében. Faműves-, fazekas- és kovácsműhelyében sokan elleshették a szakmák fortélyait. A már 28 éve megrendezett GébArt Nemzetközi Művésztelepen pedig 159 művész élvezhette a város kínálta lehetőségeket és a táj adta szépséget, s mindezt több mint 500 képzőművészeti alkotással köszönték meg. A jelenlegi bővítés legnagyobb attrakciója az ún. vezérjurta végső helyének elhelyezése lett. 

 

Szeder-Kummer Mária, a Zalai Falvakért Egyesület programfelelőse egy nemrég elindított határon átnyúló projektről számolt be. A szlovén-magyar együttműködés a tájházak védelmére és megismertetése céljából jött létre. Mindkét országban feltérképezik azokat a néprajzilag fontos épületeket, amelyeket egy csokorba gyűjtve turisztikai csomagként kiajánlhatók a közönségnek. Gondoljunk a kávási, a dötki, a zalaszentgyörgyi, a gyenesdiási tájházakra - igazi gyöngyszemek. A "Houses - tájházak útja" című projektben a szervezők a környékbéli szállodák partnerségét is keresik.

 

Sebastian Szaktilla projektpartner a Göcseji Múzeum és a Deutsche Bundesstiftung Umwelt közös tervéről beszélt. Ez a német alapítvány amúgy számos megvalósult létesítménnyel büszkélkedhet Magyarországon is, ilyen a Fővárosi Állat- és Növénykertben található energiajátszótér&rally vagy az Őrségben elindított Zöld Kis Tudós projekt, melynek keretében a diákok a hazánkban őshonos lepkéket ismerhetik meg. Zalaegerszegen egy mintagazdaság létesítését tervezzük, amely a számtalan fajtájú zalai almát hivatott megismertetni és aminek a helyszíne a Göcseji Falumúzeumban, a nemesi kúria kertjében lesz.

 

Tamara Muhic, a szlovén „Back in the day” projekt koordinátora a konferencia résztvevőinek bemutatta a rakicani (battyánfalvai) várkastély jelenlegi helyzetét, a programjaikat, miközben kitért a Göcseji Falumúzeummal közös projektünkre is, amelynek fő célja a tudásbővítés, a szakmai ismeretátadás és egy közeljövőben épülő égetőkemence létesítése.  Kiss Nóra, a nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzosa az egyik kutatási területébe avatta be a közönséget, a földgázszolgáltatás kezdeti éveiről mesélt érdekességeket. 

 

A Vasi Skanzentől Dr. Horváth Sándor intézményvezetőt köszönthettük a szakmai konferencián, akitől azokat a problémákat hallottuk, amikkel mi is nap mint nap küzdünk. Hiszen egy falumúzeum mindig "éhes": a zsúpolás, a karbantartás, az állatok ellátása, a kertészeti munka mind óriási pénzt emészt fel. Az idén 50 éves Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumot Tóth János igazgató mutatta be a közönségnek. Sok érdekes történetet hallottunk az alapításról, a Zsigmondy-gyűjteményről, Papp Simon újratemetéséről, a türelemüvegekről, a Szent Borbála szobrokról.

 

A konferencia végén Varju András, a Göcseji Múzeum falumúzeumi osztályvezetője ismertette azt a programot, amelyet nemrég a Savaria Múzeummal közösen nyújtottunk be és reményeink szerint a népi kismesterségek megmentését szolgálja. Sok értékes előadás, szakmaszeretet, ötletgazdag megoldások és jövőbeni elképzelések. Ezzel az összegzéssel zártuk a kétnapos konferenciát, s azzal az ígérettel, hogy jövőre egy új és aktuális témával ismét találkozunk.  

 

látogató, múzeumtörténet, programajánló
2017-08-15 08:29
látogató, néprajz, programajánló
2019-03-22 09:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
fénykép, helytörténet, restaurátor, állományvédelem
2019-01-10 16:00