2018 májusában lakossági bejelentésnek köszönhetően a szolnoki Damjanich János Múzeum régészei 7461 darab XVI. századi ezüstpénzt vehettek át. A Kunmadaras határában fekvő gabonasiló tűzivíz-tározójának ásása során került elő tizenegy kilogramm lengyel származású ezüstérme.
A XVI. század különböző évtizedeiből származó leletek egy érmék tárolására használt edény töredékeiben voltak a föld alatt. A leletanyag szinte minden darabja lengyel eredetű.
A Magyarországon teljesen egyedülálló emlékeket Nagy Zsolt Dezső, a Damjanich János Múzeum régész-numizmatája ismertette:
- Nem csak a mai Lengyelország területéről, de az akkori lengyel korona fennhatósága alá tartozó térségekből, például a Brandenburgi-hercegségből és az akkori cseh és lengyel Szilézia területéről maradtak ránk értékes érmedarabok. Az egykor szintén a Lengyel Királyság vonzáskörzetéhez tartozott korabeli állam legészakibb pontjából, Rigából, és a legdélebbi Krakkóból is találhatók veretek a leletben.
Nagy Zsolt Dezső arról is beszámolt, hogy a legidősebb az érmék között az a félgaras, amely IV. Jagelló Kázmér uralkodására, vagyis az 1400-as évek második felére tehető. A legfiatalabb pedig III. Vasa Zsigmond lengyel király hármas garasa 1591-ből. A további garasok évszámai 1527-ben kezdődnek, többsége az 1530-as és a 1540-es évekre tehető. Fellelhetők azonban későbbiek is, mint Báthory István lengyel király és erdélyi fejedelem pénzei 1578-ból.
A leletanyag nagyságát egyébként Brandenburgi Albert porosz herceg és I. (Öreg) Zsigmond lengyel király pénzei teszik ki. Ebben az időben Albert Zsigmond király hűbérese volt.
Az érmék zöme garas, kisebb részük pedig félgaras. A kunmadarasi leletek közül a garasok rendkívül jó minőségű ezüstből készültek, így minden apró részlet könnyen megfigyelhető rajtuk. A félgarasok inkább kopottabbak, feltehetőleg ezek hosszabb ideig voltak használatban. A kunmadarasi ezüstlelet érméinek súlya a garasok esetében egyenként körülbelül kettő gramm, méretük 2-2,4 centiméter között van.
A Kunmadarason talált leletek feldolgozása hosszadalmas folyamat. A restaurálási idő alatt a múzeum régész munkatársai a tudományos kutatómunkát kezdték el. Nagy Zsolt Dezső a krakkói Jagelló Egyetem egy vendégkutatójának segítségével elkészítette azt a tudományos kiadványt, amely a nagyközönség számára is érthető információkat tartalmaz a lengyel pénzekről. Barbara Zajac lengyel régész-numizmata a leletek szimbólumait és a pénzforgalomhoz kötődő részleteket vizsgálta.
Az elkészült kiadvány online szabadon elérhető a Damjanich János Múzeum honlapján.
A ritka leletanyag az elmúlt két év során Lengyelországban szintén ismertté vált. A Lengyel Numizmatikai Társulat elnöke 2018 novemberében a Damjanich János Múzeumba látogatott a Kunmadaras határában talált ezüstérmék miatt. Ezen látogatás alkalmával invitálta Nagy Zsolt Dezsőt a Varsóban tartott „Elveszett kincsek” című konferenciára, ahol a múzeum régész-numizmatája 2018 decemberében előadást tarthatott a különlegességnek számító érmékről. Ezt követően a hatodik Pecunia Omnes Vincit nemzetközi tudományos konferencián számolt be a 11 kilogrammnyi ezüstpénzről Krakkóban.
A téma népszerűségének kapcsán a Pecunia Omnes Vincit hetedeik Nemzetközi Numizmatikai és Gazdaságtörténeti Konferenciáját a szolnoki Damjanich János Múzeumban rendezik 2020 júniusában. Az angol nyelvű szimpóziumon a tudományágak számos területéről, a világ sok pontján előkerült leletanyagáról szóló izgalmas előadások hallgathatók meg.
A lengyel történelem egy korszakának lenyomatai a Damjanich János Múzeum 2020. április 29-én nyíló időszaki kiállításában megtekinthetőek.
