Az ókori görög kultúrától kezdve foglalkozik az ember a természet antropomorf jellemével. Az önfenntartáshoz és szaporodáshoz elengedhetetlen együtt dolgozni a természettel és kihasználni annak adottságait. Amióta az ember a Földön jelen van, befolyásolja a környezetének állapotát, működését és átalakítja teljes struktúráját.
A hihetetlen sebességgel fejlődő világunkban, egyre inkább keressük a napjainkat nyugtató pillanatokat, vágyunk a lelassulásra. A képzőművészettel is lehetőség van gyökerekhez, a természeti alapokhoz visszanyúlni. Jelenleg három magyarországi kortárs galériának kiállításai foglalkoznak a természettel és az ember természettel való kapcsolatával, az ArtHab-ban, a MODEM-ben és a Molnár Ani Galériában.
A természeti jelenségek, természeti erők fontos részét képezik számtalan kultúra mitológiájának. A görög mitológia tizenkét olümposzi istene különböző természeti jelenségeket reprezentálják istenségükkel. A görög istenek humán jelleme az általuk megtestesített természeti jelenségeket is antropomorfizálja, emberi tulajdonságokkal illeti. Ahogy az istenek is az emberi társadalmakkal együtt élnek, úgy, ahhoz hasonló módon képezi a mindennapi élet részét a természet, amely az istenekhez hasonlóan hierarchikusan az emberek felett áll.
Monoteista vallásokban is nagy jelentőséggel bír a természet, az Isten teremtő szerepe első és egyik legfontosabb cselekvése a világ számára. Az ember aláveti magát a természetnek, annak törekvései, általa okozott esetleges katasztrófák a sors, ezáltal Isten akaratának a manifesztációja, melybe tilos beleavatkozni. A természet az, ami az életet adja, majd sorsszerűen elveszi tőlünk. Hippokratész rájött arra, hogy ahogyan élünk és amit beviszünk a szervezetünkbe, az hatást gyakorol a fizikai és szellemi jóllétünkre, illetve, hogy a növények gyógyító ereje fontos alapja az orvoslásnak. A felvilágosodás racionális gondolkodói is nagy hangsúlyt fektettek a természet alkotó és romboló erejére. A deizmus irányzata szerint, a teremtés után, a természet saját erőivel működik a világ, Isten beavatkozása nélkül. Rousseau a panteizmus gondolatát képviselte, miszerint az Isten a természettel egy és azonos, mindenhol ott van és körbevesz minket. Rousseau a természettel való kapcsolódást elengedhetetlen tartotta, úgy gondolta, hogy az ember természetből és a természetéből adódóan jó. Ha ezt a természetes állapotot az ember elhagyja és a művi társadalom részévé válik, akkor az egyén velőjében meg fog változni.
A természettel való harmónia és egyensúly az iparosodás hatására kezdett igazán meginogni. A gépiesedés az ember igényeit veszi figyelembe, a természetre gyakorolt hatását teljesen figyelmen kívül hagyva. A kapitalizmus az emberi tényezőt a természetivel együtt semmibe veszi a maximális profit érdekében. A túlfogyasztás terheli a természetet, ezzel együtt pedig az embert is. A gyárak szennyezik a klímánkat, az állandó (túl)fogyasztásra való ösztönzés pedig a soha-el-nem érhető elégedettségi érzetünket fokozza, a mentális egészségünket roncsolva.
Nem véletlen tehát, hogy ezek a témák a képzőművészetben is fontos, feldolgozandó koncepciót jelenthetnek mind a művészek, mind a befogadók számára.
Forrás: Hungarian Art & Business Facebook
A Hungarian Art & Business (HAB) a Kert. Az élet lehetőségével foglalkozik új csoportos kiállításában. A Felhő kiállítótérben a „kert” különböző aspektusaihoz kapcsolódnak festmények, szobrok, installációk. A lépcsőn felérve már észrevesszük a plafonról lógó, ultrakortárs Napot. Az installáció középpontját adó mini diszkógömb az apró tükreivel falra vetíti a Nap piros plexi sugarait, ezzel uralva a teret. A Nap-motívum a kezdetektől része az emberiség kultúrájának, a melegséget és életet adó égitest ereje a mai napig inspirációval szolgál a művészetekben.
Az Anyaistennő az ókori ázsiai és európai kultúrában is jelen van. A női és anyai alak a természetet képviseli, a teremtést, termékenységet, az életet és halált szimbolizálja. Tereza Tomanová, festményei és hímzett textíliái is a természet feminintására és maternális minőségére reflektálnak. Anyagait és festékeit tudatosan választja, hogy azok a természetet ne terheljék. A színes, absztrakt festményekben női formák fedezhetők fel, amelyek a természetben jelenlévő nőiségre reflektál.
A természetnek pusztító és önpusztító képessége van, erre emlékeztetik az embert a groteszk, a valódi állathoz hasonlóan nyálkás kinézetű Sztefanu Marina és Fülöp Gergő művészpáros kerámiameztelencsigái, amelyek inváziószerűen támadják a zöldségeskertet elkerítő fakerítést. Ez a jelenet az ember számára taszító lehet, de mégis arra a gondolatra ébreszthet minket, hogy az emberiség milyen módokon avatkozik a természet folyamataiba, hogyan manipulálja azokat, mégis undorodunk a környezetünk természetes jelenségeitől.
Körei Sándor a virágokat egy sejtelmes üvegburokba zárja. Az üveg homályosan láttatja csak, mit vesz körül, a külvilágtól izolálja és védi a növényt. Az opálos üveg mintha arra is szolgálna, hogy megakadályozza, hogy az ember a virágot teljes valójában lássa, hiszen akkor, magához hűen, csak a saját érdekeit figyelembe véve, tönkre tenné azt.
Fotó: Hegyháti Réka, forrás: Molnár Ani Galéria Facebook
A Molnár Ani Galéria Longing for Gaia című kiállításában Ernszt András és Körei Sándor alkotásai a modernizált, a természeteshez viszonyítva absztrahált világunkból nyúlnak vissza az ősi anyatermészethez.
Ernszt festményeiben élénk színek és alakzatok rétegezésével csak sejteti a növényi formákat, Körei virágszobrai szintén misztikusan viszonyulnak a természethez. A sok szín, formák sokasága és az opálos üveg határt szab és nem engedi a külső megfigyelőt túl közel az ősi, természetes vadonhoz, így a vágyódás Gaia iránt, nosztalgikus és be nem teljesült marad.
A MODEM az ember természettel való együttélését vizsgálja, Debrecen botanikai történetét és hagyományát alapul véve.
A Hortobágyi Nemzeti Park 1999 óta az UNESCO Világörökség része, a pusztai tájban mai napig felfedezhető a pásztortársadalmak nyoma, a mára idealizáltnak tűnő harmonikus ember és természet közti viszony.
A Debreceni Egyetem Botanikus kertje évszázadokra visszanyúló természeti kincseket őriz, melyek máig számtalan kutatás helyszínéül szolgálnak.
A Tanulni a természettől? – Botanika című kiállítás hommage a természetnek. Kortárs nemzetközi és magyar művészek a hagyományos szimbolikarendszert újragondolva bemutatják Debrecen természeti kincseit, illetve a természettel és botanikával való kapcsolódási pontjaikat.
A Kert. Az élet lehetősége című kiállítás február 16-ig látogatható az ArtHab-ban.
A Longing for Gaia című kiállítás február 1-ig látogatható a Molnár Ani Galériában.
A Tanulni a természettől? – Botanika című kiállítás március 9-ig látogatható a MODEM-ben.
Forrás:
https://bharata.hu/hires-vegetarianusok/jean-jacques-rousseau/
https://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/turizmus/vilagorokseg
Borítókép: Forrás: MODEM Facebook
