„Komolyan, tényleg ingyenes?” - teszik fel sokan a kérdést, ha megtudják, hogy a szigetországban szinte minden állami múzeum díjtalan belépést biztosít. Évente mintegy hatmillió látogatót fogad London Trafalgar terén a National Gallery.
A kora reneszánsztól egészen a 20. század elejéig felvonuló többszáz alkotás között Bellini, Raffaello, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Caravaggio, Tiziano, Rubens, Rembrandt, Turner, Van Gogh, Degas művei láthatók. Óriási az érdeklődés a Napraforgók, az Arnolfini házaspár, de a leghíresebb anamorfózist használó festmény (Hans Holbein: A követek) előtt is tömegek állnak. Az intézmény rendkívüli élményt kínál a művészetek szerelmeseinek és az alkalmi látogatóknak.
Habár előzetes időpontfoglalást ajánlanak, ottjártunkkor senki sem nézte a dátumot, a személyzet csak kedvesen köszönt és sok szép élményt kívánt, folyamatos volt a múzeumi beléptetés a Sainsbury szárnyon keresztül. Különös, hogy a múzeumok a hét minden napján látogathatók, mivel Londonban ismeretlen a hétfői szünnap fogalma. Az óriási fogadótérben a termek sorát és a legjelentősebb alkotásokat felvillantó brossúráért két fontot kérnek, amit becsületkasszás megoldásként kínálnak. Az állványok mellett pénztáros nincs, csak bankterminál, valóban a becsületre bízzák a vásárlást. Társalgó „lounge” hangulat érzékelhető az ülőgarnitúrák és a számtalan vendég miatt, valamint a gardrób is itt található.
A galériát 1824-ben alapították mindössze 38 festménnyel, de az idők során az egyik legbővebb gyűjteménnyel dicsekedhet és vannak igazán ikonikus alkotások a falakon. A múzeum időrendi sorrendben mutatja be a képzőművészet alakulását, a kora reneszánsztól az impresszionizmusig.
Ki ne állna meg Rembrandt vagy Vermeer alkotásai előtt gyönyörködve, vagy időzne el egy darabig az impresszionistáknak szentelt termekben? A múzeum weboldala ösztönzi is a látogatót, hogy tervezze meg a látogatása előtt az útvonalat. A honlapon felvonultatják mind a 2.657 alkotást, külön jelezve azokat, amelyek jelenleg nincsenek kiállítva, azokat pedig külön jegyzik, amelyek látogathatók, és segítségül feltüntetik a terem sorszámát.
Kísérőprogramok széles palettáját is megtalálja a múzeumi kínálatban a közönség: életrajzi ismertetők, szakmai és szubjektív tárlatvezetések, koncertek, tematikus túrák, gyermekprogramok, irodalmi és humoros estek, italkóstolók csábítanak minél több idő eltöltésére. Akár a művészettörténeti ismereteket akarja valaki bővíteni, akár csak szórakozni szeretne, a National Gallery kiszolgálja az igényeket.
Szerveznek online tárlatvezetéseket is, amit otthonról a karosszékben ülve lehet követni és ha bármi közbejön vagy mégsem ér haza az érdeklődő, két hét rendelkezésre áll, hogy bepótolja az alkalmat. Nyilván ezzel lehet vitatkozni, sokunk számára a műtárgy közelsége, akár illata ad valami extra varázst személyesen, egy rendezvényen. De ha belegondolunk, hogy a világ bármely pontjáról mondjuk egy egyetemista többlettudásra tehet szert a részvételével, máris más megvilágításba helyezi az ötletet. Ha már tudás: hathetes művészettörténeti kurzust is indít a múzeum, szeptembertől a reneszánsz művészetét járhatja körül mindenki, aki kíváncsi erre a korra vagy már ismeri, de még több érdekességet szeretne megtudni.
A weblapon pedig egy különleges interaktív kisokos várja az érdeklődőket. Az „imaginarium” egy varázslatos képzeletvilágba kalauzolja el az olvasót, ahol nemcsak tanulni lehet, hanem a fantáziánk is elszabadulhat, persze mindezt a képzőművészeti alkotások segítségével. Animációk, versek, hangképek segítenek megérteni, esetenként értelmezni a műveket. A játék segítségével megértjük, hogy a válaszok sokszor bennünk rejlenek, a mi gondolataink és ízlésvilágunk alakítják a képzőművészet iránti fogékonyságunkat, illetve vonzódásunkat egy korszakhoz vagy egy festményhez.
Ebből is látszik, hogy a londoni National Gallery több mint egy múzeum: egy hatalmas élmény, amit átélni a több évszázados művészeti kincsek mellett felejthetetlen utazást jelent.
Borítókép:
