„Rómát látni és meghalni.” Létezik a mondás, ami azt jelenti, ha már jártál az itáliai fővárosban és megcsodáltad a várost - ami egy köztéri múzeummal is felér -, akkor a legnagyobb célod teljesült, ugyanis annál nagyobb élmény az életben úgysem érhet már. Számomra van még egy főváros, ami mindig elvarázsol, pedig teljesen más stílust képvisel: ez London. Néhány napja egy olyan épületben jártam, ahová eddig nem sokan léphettek be, lévén, hogy csak júniustól látogatható.
A 2012. évi londoni olimpia helyszínén a felépített stadionnak és a rengeteg új építésű háznak új funkciót kerestek. Ahol annak idején sportolók laktak, most albérlők és lakástulajdonosok élnek, irodák és munkahelyek létesültek, a zöldfelületek játszóterekké és pihenősarkokká módosultak. Van a környéken egy látványos raktárbázis, ami egyben munkahely is, és amit idén május 31-én avattak fel és tették látogathatóvá a nagyközönség számára.
A „nagytestvér”, a V&A South Kensington amúgy is számomra az egyik leglátványosabb kulturális intézmény, nemcsak a műkincsek, de az épület is magával ragadó a Hyde Parktól délre. Az óriási képző- és iparművészeti gyűjteményük nem minden darabját tudták eddig a közönségnek megmutatni, ezért gondoltak egy nagyot és a hatalmas anyagjukat 21. századi módon tárták az érdeklődők szeme elé.
A London északkelti részén található bázis egyben a restaurátorok és a gyűjteménykezelők központi helye, ottjártunkkor is folyt a munka. A három szintes épület látványtárába lépve az embernek az az érzése támadt, mintha lebegnének a térben a műtárgyak. Üveg és fém installációkon katonás rendben sorakoztak a kincsek, amelyek az ókortól egészen napjainkig képviselték az európai kultúrtörténetet.
A V&A East Storehouse egy működő raktárbázis, ami ingyenesen látogatható, csak fel kell fedezni az ott látható műtárgyakat. Az épületet eleve úgy tervezték, hogy a vendég a legközelebb kerüljön a gyűjteményi tárgyakhoz és betekintést nyerjen a kulisszák mögé.
Múzeumokban tevékenykedő kollégáknak szívből ajánlott a belépés, élmény látni a professzionálisan csomagolt és biztonságba helyezett tárgyak sorát. A központi 20 méter magas Weston csarnok nyilvános útvonalat biztosít, ami részben rácsozat, részben üvegfelület, s innen fantasztikus a rálátás a földszinti Agora oszlopsorra.
A műtárgyakat nem feliratozták, azonban mindenki a telefonja segítségével beolvashatja a QR-kódot és máris többet megtudhat az adott műkincsről. Örömmel láttam, hogy gondolnak azokra is, akik nem biztosan kezelik a modern kor vívmányait, számukra minden szinten nyomtatott katalógus formájában is elérhető az ismeretanyag. London szinte valamennyi képzőművészeti múzeumában - ezen a helyen is - elérhetők összecsukható kisméretű székek, amelyek akkor is használhatók, ha a látogató elfárad, vagy éppen egy alkotás előtt szeretne több időt eltölteni.
Kutatókat is fogad az intézmény, tőlük csak azt kérik, hogy látogatásuk előtt két héttel jelezzék online az érkezésüket és írják meg kutatásuk tárgyát, így mire az intézménybe érkeznek, a műtárgy(ak) egy külön teremben várják őket,ezen felül tanulmányi központjuk szakavatott munkatársa is segíti a munkájukat.
A kutató az archívumból is kérhet tételeket, beleértve a Nemzeti Előadásvideó-archívum (NVAP) valamint a Nemzeti Művészeti Könyvtár egyes tételeit. Az épületben négy tanulótér is rendelkezésre áll, ide tartozik a David Bowie Központ is, ami majd 2025 szeptemberében nyílik meg, és ahol a közkedvelt művész és ikon ruháit, jelmezeit, de hangját és dalszövegeit is felidézheti a közönség.
Az épület harmadik szintjén üvegezett erkélyen és élő közvetítésen keresztül figyelhető meg a restaurátorok és gyűjteménykezelők munkája. A helyszínen éppen 19. századi öltözékeket rendeztek precízen a csomagolásukba. A földszinten pedig mozgásba hoztak egy targoncát, hogy a tökéletesen rögzített műtárgyat a polcrendszer megfelelő szintjére emeljék.
Naponta többször ingyenes műtárgybemutatót is tartanak, ezek olyan csoportos foglalkozások, amelyeken a látványtár néhány műtárgyát muzeológus mutatja be. Van merítés bőven, 250 ezer műtárgyat őriznek e falak között. De a szokásainkat is felmérik, a gyermekjátékok bemutatórésze mellett felteszik a kérdést, mi otthon milyen céllal raktuk el emlékbe a játékainkat? A válaszok adottak voltak, a zsetonok megfelelő plexitárlókba dobásával reagálhattunk.
Szenzációs élmény volt bejárni a V&A East Storehouse emeleteit. Mit kérnek cserébe a házigazdák? Egyszerűen csak annyit, hogy inspirálódjunk és ha van további ötletünk, osszuk meg velük, örömmel fogadnak minden innovatív megoldást és kívánságot.
Az intézményről bővebben ezen a felületen lehet tájékozódni.
Borítókép:
