Két hónap múlva kezdődnek meg az Ybl Miklós tervei alapján 1875 és 1879 között épült szabadkígyósi főúri épület felújítási munkálatai. A turisztikai célú fejlesztés másfél milliárd forint európai uniós támogatásból valósul meg, amit a kormány 571,5 millió forint hazai forrással egészít ki. A beruházással a Békés megyei község látványosságát egy idegenforgalmi útvonalba kapcsolják be, amely egyelőre négy Wenckheim-kastélyt érint: a két éve restaurált gyulait, a gerlait, a már csak romjaiban látható póstelekit és a kígyósit. Egy másik terv keretében a rezidenciákat egy 20 kilométeres kerékpárúttal is összekötik. A beruházásoktól azt remélik, hogy jelentősen meg fogják növelni az említett helyszínek látogatottságát. A kígyósit kopott formájában is 18 ezren nézték meg tavaly, a gyulait százezernél is többen.
Az új koncepció a legmodernebb trendekhez illeszkedik, és arra épít, hogy a Wenckheimek a vendégszeretetükről voltak híresek. A készülő állandó kiállítás ezért a Vendégségben Wenckheimeknél munkacímet kapta, s várhatóan a célközönséget is ezzel fogják megszólítani nyitás után. Az alapgondolatról annyit már tudni, hogy a hangsúlyt az egykoron aktív társasági élet bemutatására helyezik: a látogató maga választhatja majd meg, milyen szerepben kívánja bejárni a rezidenciát. Arra is lehetősége lesz, hogy belebújjon a család hajdani magánpilótájának „bőrébe”, és az épületegyüttest madártávlatból, egy VR-szemüvegen át nézze meg. Emellett használhatja majd a személyzeti hívócsengő-rendszert, és lemérheti, megmozgat-e benne bármit is egy könyvajánló és a festőállvány.
Tekintettel arra, hogy a kastély használóinak kényelmét számos egyedi, sőt műszaki vívmánynak nevezhető megoldás könnyítette, a vetítőterem, az ajándékbolt és a kávézó szomszédságában egy technikatörténeti tárlatot is berendeznek. A természetvédelmi területnek számító parkba 19. századi játszóteret és babaházat terveznek, a szökőkútjait rekonstruálják, fény- és hangjátékkal látják el.
Az említett két milliárd forintból egyébként a főépület földszintjét, a tetőt, a homlokzatot, a pince egy részét és a félemeletet újítják fel, de teljes körű közműfejlesztésre, utólagos szigetelésre, gépészeti munkákra is jut az összegből. Az emeleten szállodát szeretnének nyitni, ehhez viszont magántőkét szereznének.
Az országban már működő tizennyolc kastélymúzeum és látogatóközpont eredményei alapján a program koordinátora, Virág Zsolt miniszteri biztos úgy véli, a jegybevételekből a fenntartási költségeknek csupán a 40 százaléka fedezhető, a maradék hatvan százalékot egyéb rendezvényekből kell kitermelniük az üzemeltetőknek. Szabadkígyóson és környékén a lovasturizmust futtatnák fel. Ehhez kapcsolódva a mezőhegyesi ménest világörökségi címhez juttatnák.
Mint ismeretes, elkészültekor a szabadkígyósi rezidencia a kor egyik legkorszerűbb kastélyának számított. Reprezentatív belső tere kápolnát, ebédlőt, télikertet, könyvtárat, női zeneszalont, férfiszalont pipázóval, nappali dolgozót és alkóvos-ágyfülkés hálószobát rejtett.
Javarészüket Klösz György örökítette meg fotóin az 1900-as évek elején.
A kastélyt Jókai Mór is nevezetessé tette, hisz az Egy magyar nábob című regénye szorosan kötődik a kígyósiakhoz: a mű főhősét, Kárpáthy Jánost Wenckheim József Antal grófról, Szentirmay Rudolfot pedig Wenckheim Béláról mintázta az író.
A második világháború után mezőgazdasági és élelmiszeripari szakközépiskolát költöztettek az épületbe. Az intézményt 2011-ben utasították ki onnan.
