Életre kelt a Gyulai vár

ROADSHOW

Örökség Kultúrpolitikai Intézet
2018-04-12 18:00

A rendhagyó tárlatvezetések segítségével a reneszánsz korabeli váréletet, Erkel Ferenc munkásságát, a 19. század vidéki polgári életet, valamint a 18-19. századi kastélyokat birtokló arisztokrácia és a főúri épületekben szolgáló személyzet mindennapjait – hat évszázad történetét ismerhették meg az érdeklődők. A kétnapos rendezvény első napján, pénteken a Gyulavári Általános Iskola diákjai részesültek elsőként a múzeumi élményekben: a gyerekek csillogó szemmel fogadták a történelmi fegyvereket, ügyeskedtek a lúdtollal. A délután folyamán a várban a Mozaik Múzeumtúra Roadshow történetében először határon túli múzeum vendégeskedett a programban: a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Anna. Változatok egy székely asszonysorsra című nagysikerű kiállításával kapcsolatos múzeumpedagógiai foglalkozást tartott a Göndöcs Benedek középiskola diákjainak. A fiúk lelkesen fonták az ostorokat, a lányok pedig szebbnél szebb pártákat készítettek.

 

 

 

 

Kiemelkedő sikerrel zajlottak a késő délutáni és esti órákban megrendezett programok, amelyekben a hely- és kultúrtörténet játszották a főszerepet. Az Erkel Ferenc Emlékházban rendhagyó tárlatvezetés keretében „kelt életre” Erkel Ferenc, nemzeti himnuszunk megzenésítője! A programon az is kiderült, milyen személyisége, szokásai és szenvedélyei voltak a zeneszerzőnek. Az este további részében a néhai gyulai polgárság hétköznapjaiba nyerhettek betekintést a múzeumbarátok, ráadásul igazán hangulatos, gyertyafényes tárlatvezetésen ismerkedhettek meg a Ladics-gyűjtemény páratlan hagyatékával!

 

 

 

Március 10-én, szombaton a Gyulai vár és az Almásy-kastély játszották a főszerepet a sokszínű kulturális kínálatban: a várban már reggel 10-től nagy volt a nyüzsgés. A kapunál bárány és mindenféle baromfi várta a gyerekeket, az udvarban pedig működő kovácsműhely és solymászbemutató volt. Megtudhattuk, hogy az engedelmes sólyom titka az üres pocak: a vezérfüttyre történő mozgásokat kis jutalomfalattal hálálják meg a gazdik. A vár történelmével Béres István, Gyula főépítésze ismertette meg az érdeklődőket egy igazán érdekes, építészeti látószögből, de volt jelmezes történelmi séta is, melynek keretében történelmi alakok kísérték végig a látogatókat a legendás épületben. A Haáz Rezső Múzeum ezen a napon is velünk tartott: ezúttal a Mesélő tárgyak című foglalkozással örvendeztették meg a kicsiket és nagyokat. A helytörténet iránt érdeklődők pedig két időpontban is kultúrtörténeti sétához kapcsolódhattak, amelyet Kocsis János idegenvezető tartott.

 

 

 

 

A vár mellett az Erkel Ferenc Emlékház is gondoskodott délelőtti programról: tematikus tárlatvezetésen derült ki, hogy miért a zeneszerző alkotása nyert a Himnusz-pályázaton, s hogy milyen sakkfeladványokat készített Erkel, kora elsőszámú zeneszerzője. Az Almásy-kastélyban a Hétköznapok és ünnepek egy alföldi kastélyban című kiállítás tárlatvezetésein az épületben egykor lakott főurak életének színes világa mellett az őket kiszolgáló személyzet mindennapjaiba is bepillantást nyerhettek a múzeumbarátok: a tárlaton kiderült, hogy a házvezetőnő kulcsa milyen nehéz volt, s megismerkedhettek a különféle ház körüli feladatokkal. A kastély titkait délután Béres István főépítész is bemutatta, s elárulta, hogy az ódon falak között kik éltek, milyen szokásaik voltak: a rezidencia egykori tulajdonosainak, a Harruckern-családnak például a teknősből főzött leves volt az egyik kedvence, az pedig már csak hab a tortán, hogy az okos képernyők segítségével a látogatók maguk is megpillanthatták, hogyan nézett ki akkoriban a konyha, ahol az ételkülönlegesség készült. A rendhagyó nap folyamán a vendégek a kastély pincéjébe is bekukkanthattak, ahol az ásatások alkalmával három, fej nélküli csontvázra bukkantak a régészek. A pincetárlaton kiderült, hogy a szerencsétlenül járt katonák a török korban kerülhettek az épület alá, amikor még a középkori palánkerődítmény terült el ezen a helyen. A sokszínű forgatagban a gyerekeknek is számos élménnyel készült az Almásy-kastély: a kisasszonyok tű- és illatpárnát készíthettek különböző hímzéstechnikákkal, a kiállítótérben pedig árnyszínházi mókázáson vehettek részt, ahol jelmezekbe öltözve kalandozhattak a mesék világában.

 

 

 

 

Teltházzal folyt a délutáni Sántáné a sátáné című előadás, ahol Szilágyi Sándor történész elmesélte, honnan lehetett felismerni egy boszorkányt: ha egy ajtón készült belépni a hölgy, és hátranézett, bizton tudhatjuk, hogy az okkult tudományok gyakorlója volt, hiszen csak oldalra fordítva fértek be az ajtón a méretes, láthatatlan szarvak, amelyeket a fején viselt. Az Eltemetett vár című időszaki tárlaton pedig Liska András régész mutatta be a közelmúlt ásatásait, s hosszasan mesélt a vár történetéről: kevesen tudják, hogy Gyula várát 63 napig ostromolták a törökök, s nem is sikerült bevenniük: Kerecsényi László, a vár prefektusa adta át az épületet, hogy a megmaradt lakosság békében el tudjon menekülni.

 

 

 

Ahogy közeledett az este, úgy éledt fel egyre jobban a Gyulai vár: Kukár István művésztanár segítségével a középkori festészetbe nyerhettek bepillantást a látogatók, aki a legendás prefektus, Kerecsényi László portréját készítette el. A Kerecsényi Hagyományőrző Egyesület fegyvereket hozott a Lovagterembe: harci csákánnyal, páncélinggel, de 1848-49 idejéből származó lőfegyverekkel is lehetett ismerkedni, sőt, saját fülükkel hallhatták a vendégek, milyen hangos is volt egy korabeli pisztoly – nem csoda, hogy a katonák hallása egy idő után nem működött túl jól. 18 órakor kitárult a Kerecsényi kapu és megindult a középkori kavalkád: az Ókörös Trió 16. századi zenéjétől zengtek a falak, lehetett sólymot simogatni, kézműves lekvárokat kóstolni, lúdtollal írni, s bort vagy teát kortyolgatni a fáklyákkal megvilágított, csodaszép várudvarban. Az estén kinyílt a vár kápolnája is, ahol Kovács Attila tárlatvezető elmesélte, milyen vallási sokszínűség jellemző Gyula városára, s hogy mennyi csodás gyógyulás fűződik az ódon falak közti kis kápolnához. Az ő szavaival méltón zárult a Mozaik Múzeumtúra első állomása: hiszen elmondta, hogy „a Gyulai vár azért él a mai napig, mert ugyanazok a funkciói a mai napig működnek, amelyek a középkorban is – a Lovagteremben a város honatyái tanácskoznak olykor, a kápolnában miséket tartanak, s az udvarban ma is működik a kovácsműhely.”

 

 

 

Bővebben a Mozaik Múzeumtúráról: ITT olvashatnak.

 

Mozaik Múzeumtúra az Instagramon!

 

 

 

 


 

fotó: Incze László

 

 

Mozaik Múzeumtúra, programajánló
2018-03-08 14:55
intézmény, látogató, programajánló
2018-01-20 16:00
műhely, néprajz, tárgy
2018-02-03 18:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
arisztokrácia, gyarapodás, tárgy, történelem
2017-12-12 12:55
beruházás, intézmény, liget, látogató
2018-02-12 14:30