A Szépművészeti Múzeum 1968-as Modern francia grafika című kiállítása volt az első alkalom, amikor a magyar közönség megismerkedhetett Vasarely művészetével, aki akkoriban a szocialista realizmus uralta magyar művészeti világban még nem volt ismert.
A francia származású, de magyar gyökerekkel rendelkező művész, akit a nonfiguratív művészet híveként különleges megtiszteltetésnek érezhetett, hogy műve szerepelt a tárlaton, később jelentős adományokat tett Magyarországnak. 1969-ben nagyszabású kiállítást rendeztek műveiből a budapesti Műcsarnokban, amely rekord számú, 150 ezer látogatót vonzott. Az ő és kortárs művészei alkotásainak köszönhetően az absztrakt és geometrikus művészetek első kézből válhattak hozzáférhetővé Magyarországon.
Vasarely saját szülővárosában, Pécsen is létrehozta a Vasarely Múzeumot, amely 1976-ban nyílt meg, és a következő évtizedekben folytatta művei adományozását. Az egy évtizeddel később a budapesti Szépművészeti Múzeum kezelésébe került Vasarely Múzeumot a művész a pécsitől eltérően, de az Aix-en-Provence-ban, illetve az 1970-ben Gordes-ban létesített vállalkozásához hasonlóan művészeti központként működő alapítványként képzelte el. 1981. szeptember 23-i keltezéssel írta első „elidegeníthetetlen” adományáról szóló ajándékozó levelét Magyarország fővárosa részére.
A művész első, az ajándékokból szervezett kiállítása 1983 tavaszán ideiglenesen a Szépművészeti Múzemban nyílt meg, majd vidéki körútra indult. 1986-ban a művész két további levélben erősítette meg az adományozás tényét, és a múzeum számára a barokk stílusú óbudai Zichy-kastély délkeleti szárnyát jelölte ki, ahol az állandó kiállítás installációs terét saját maga készítette el. A minisztériumtól 1987-ben elnyert működési engedély alapján a Vasarely Múzeum „a Szépművészeti Múzeum filiáléjaként” mint múzeumi kiállítóhely kezdte meg működését. Ünnepélyes megnyitására 1987. május 8-án a művész jelenlétében került sor - olvashatjuk a múzeum honlapján,.
A múzeum célja ma is az, hogy őrizze a művész életművét, valamint bemutassa az általa képviselt absztrakt-geometrikus irányzatokat. Vasarely munkássága és a művészeti központok létrehozása továbbra is inspirálja a kortárs művészeteket, és a mai napig jelen van a vizuális kultúrában.
A múzeumban mindemellett remek kiállításokat is megtekinthetünk, melyek 2025-ös választékából a Szépművészeti Múzeum idei kínálata és a Magyar Nemzeti Galéria tervei után adunk válogatást.
In Between Nádler István and Eric Kressnig
Az OSAS − Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesülettel együttműködve megvalósuló kiállítás két kortárs művész munkásságának együttes bemutatására vállalkozott, amely mindig kihívás, különösen akkor, ha olyan sokrétű alkotók, mint Nádler István (1939) és Eric Kressnig (1973) kerülnek párhuzamba. Mindketten különböző médiumokkal dolgoznak, amelyek kapcsolódnak egymáshoz, mégis a festői nyelv alapvető fontosságú munkájuk megértéséhez. A színpaletta kifinomultsága, a hordozók sokfélesége és a textúrák mindkét művész munkásságának meghatározó elemei. Mindketten radikális kompozíciós szigort és minimalista nyelvezetet alkalmaznak: „gesztus, vonal, monokróm felület”. Műveik egyszerre tükröznek rendszerezett precizitást és emberközeli érzelmi töltetet. Pia Jardí és N. Mészáros Júlia kurátori koncepciója kiemeli, hogy alkotásaik a geometria nyelve által egyszerre közvetítik a mély intellektuális és emberi élményeket.
Képzene
A nemzetközi kortárs kiállítás képek és hangok közötti áthallások, átjárások, kapcsolatok sokféle lehetőségei közül mutat be olyanokat, melyekkel részben a konkrét művészetben találkozhatunk, részben pedig — a téma sajátossága miatt — a műfaji határokon túllépő alkotásokban, illetve az ezektől a határoktól teljesen független interdiszciplináris vonatkozású kísérletekben jelennek meg. Az OSAS − Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesülettel együttműködve megvalósuló kiállítás célja nemcsak a különböző területek közötti kapcsolódás érzékeltetetése, hanem a felfedezés, az alkotásokat mozgató törvényszerűségek megismerése, végső soron a művészet közelebb hozása a mintegy hatvan résztvevő együttműködésével készült alkotásokon keresztül.
Mengyán 80 - Egyéni kiállítás Mengyán András 80. születésnapja alkalmából
2025. március 28. – május 11.
Mengyán András képzőművész, designer és professzor, a magyar képző- és iparművészet kiemelkedő alakja, 2024-ben elnyerte a Prima Primissima-díjat. Az OSAS – Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület alapító tagjaként rendszeresen kiállít a Vasarely Múzeumban. A geometrikus absztrakció és a konstruktivizmus örökségét továbbvivő művész egyaránt otthonosan mozog a festészet, a tárgyalkotás és a multimédiás installációk világában. 1968-ban végzett az Iparművészeti Főiskolán, s jóllehet iparművészeti érzékenysége mindvégig megmaradt, alkotói érdeklődése a képzőművészet felé fordult. Munkái konceptuális, geometrikus és szeriális megközelítéssel születnek, mindig rendszerszemléletet tükrözve. A nyolcvanas években Magyarországon és nemzetközi szinten is úttörő jelentőségű számítógépes műveket és environmenteket alkotott. Innovatív módon egyesítette a fény, a hang, a film, a tükrök és huzalok által formált térélményt, aktívan bevonva a nézőt műveibe. Munkái számos hazai és nemzetközi gyűjteményben megtalálhatók. A Vasarely Múzeum kamaratermében megrendezett egyéni kiállítással tisztelgünk sokrétű életműve előtt 80. születésnapja alkalmából.
Agam+Agam − Változó illúziók képei Yaacov Agam és Ron Agam op-art művészek kiállítása
Yaacov Agam (1928) izraeli-francia művész kulcsszereplője a kinetikus és op-art mozgalmaknak. A magyar közönség most először láthatja műveit nagyobb számban, melyek két szlovákiai magángyűjteményből érkeznek Budapestre. A Victor Vasarelyvel számos kiállításon együttműködő Yaacov Agam a mozgás, a fény, a geometrikus formák és a szín változó viszonyaira építve komponál, miközben a látásunk határait feszegetve szemünk dinamikus részvételére is számít. Az idén 97. születésnapját ünneplő, Párizsban élő művész képeinek legjellegzetesebb újítása, hogy a kétdimenziós felületen, a néző mozgásának köszönhetően változó, akár két-három teljesen különböző kompozíciót is megpillanthatunk. A kiállítás különlegessége, hogy Yaacov Agam mellett fia, Ron Agam (1958) is az optikai illúziók fokozásával foglalkozó alkotásaival vesz részt, melyeken már a digitális eszközökkel elért hatások is megjelennek.
Az érzékelés határain
A kiállításon olyan művek kerülnek bemutatásra, amelyek elsősorban az érzékelésünkre – a látószervünkre és a tudatunkra – irányuló hatásaik miatt különlegesek. Egyrészt az ingerküszöbünket feszegető, másrészt a megszokott vizuális tapasztalatainkat megkérdőjelező vagy azoknak ellentmondó, paradox érzetet keltő képi megoldásokra épül a tárlat. A téma jellemző képviselőire koncentrálva néhány, az op-artból ismert alkotó munkája mellett főként a konkrét, geometrikus, progresszív kortárs irányzatokból tervezünk egy kisebb nemzetközi betekintést nyújtani az OSAS − Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesülettel együttműködve megvalósuló kiállításon.
Grafika Európában
A budapesti Vasarely Múzeumban idén ősszel nyílik a Grafik In Europa című kiállítás, amely a Salzkammergut 2024 – Európa Kulturális Fővárosa programsorozat részeként tavaly volt látható a gmundeni Galerie Kammerhofban. A tárlat a Gmundeni Konkrét Művészeti Szimpóziumok és a bécsi Galerie Lindner több évtizedes együttműködését tárja a közönség elé, kiemelve a geometrikus és konkrét művészet európai összefonódásait. A kiállításon 22 európai uniós tagállamból 71 művész 115 grafikai alkotása kapott helyet, széles körű betekintést nyújtva a kortárs grafikai művészet sokszínűségébe. Magyarországot olyan kiemelkedő művészek képviselik, mint Gáyor Tibor, Haász István és Maurer Dóra − akik az OSAS − Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület alapító tagjaiként korábban is rendszeresen kiállítottak a Gmundeni Szimpóziumokon és a Galerie Lindnerben −, továbbá Fajó János. A kiállítás nemcsak a magyar és európai grafikai művészet kiemelkedő alkotásait mutatja be, hanem a nemzetközi művészeti együttműködés és párbeszéd fontosságára is ráirányítja a figyelmet.
