EN facebook

Vasarely, a MADI és a jövő képalkotói – műelemzés az óbudai Esernyős Galéria tárlata kapcsán

MŰHELY

2026-03-23 16:00

Victor Vasarely születésének 120. és a MADI mozgalom 80. évfordulója előtt tisztelgett az Esernyős Galéria VASARELY120 – A MODERN LABIRINTUS NYELVE című kiállítása.

 

A tárlat három meghatározó művészeti csoportosulás – a Mobil MADI Múzeum, a Magyar Elektrográfiai Társaság (MET) és a Korszakváltó Művészek Egyesülete – összefogásával mutatta be a geometrikus absztrakció és az optikai művészet töretlen erejét.

 

A Mobil MADI Múzeum geometrikus absztrakt gyűjteményéből, elsősorban magyar és francia alkotók műtárgyait láthattuk. Párizsban a MADI olyan jelentős alkotókkal került kapcsolatba vagy állított ki együtt, mint Victor Vasarely, Jean Arp vagy Alexander Calder. A mozgalom itt teljesedett ki igazán, elszakadva a hagyományos négyszögletű képkerettől és a statikus formáktól, valamint Vasarely is itt vált világhírű művésszé. A kiállítótérbe belépve kisfilm fogadta a látogatót, amelyben a MADI (Mozgás, Absztrakció, Dimenzió, Invenció) egyik alapítója, Carmelo Arden Quin mutatta be a nemzetközi művészeti mozgalom alapjait, kitérve arra hogy a klasszikus képkeretekből miképp szabadította fel a formát.

 

 

Rendező: Dárdai Zsuzsa

Operatőr: Pohárnok Gergely
Zene: Sáry László
Producer: Durst György, Duna Műhely 1999.
35’ Magyar nyelven, spanyol felirattal


A Mobil MADI Múzeum gyűjteményéből válogatott Paola Zorzi alkotás a válogatás egyik legközvetlenebb utalása a Vasarely-i vizuális kutatásokra. A mű nem csupán egy esztétikai tárgy, hanem egy optikai kísérlet, amely a nézőt a megfigyelő szerepébe kényszeríti. A rács-torzítás esztétikája: A sakktábla-mintás háttér és az előtérben elhelyezett lencseszerű kivágások játéka Vasarely híres fekete-fehér korszakát és az op-art alapvetéseit idézi.

 

 

A mű megmutatja, hogyan képes egy egyszerű matematikai rács a nagyítás és a fókuszeltolás hatására dinamikus, lüktető struktúrává válni. Az alkotás kiválóan reprezentálja a MADI-ban rejlő invenciót: a művész egyfajta „műszert” épített, amelyen keresztül a valóság érzékelése megkérdőjeleződik. Ez a megközelítés közvetlen híd Vasarely jövőbe mutató elméleteihez, aki a művészetet a tudomány és a technológia határmezsgyéjén értelmezte újra.

 

Saxon Szász János, a magyarországi MADI mozgalom egyik meghatározó alakja és a Mobil MADI Múzeum alapítója. A kiállított műve jól szemléltette a mélységérzetet keltő, egymásba ágyazott sárga négyzetekkel a Poliuniverzum skálázhatóságát (kicsiből a nagy felé építkezést), ami egyszerre matematikai képlet és esztétikai élmény. Művészete, például a Poliuniverzum koncepciója, szerves folytatása és modern kiterjesztése a vasarelyi elveknek, mint a matematikai alapú építkezés és a dimenziók játéka.

 

 

A kiállítási arculat emblematikus műve Dagoberto Beccerit műalkotása, tökéletes példája annak a gondolati ívnek, amely összeköti a történeti op-artot a mai kortárs geometrikus törekvésekkel. A sárga-fehér, rácsos szerkezetű elemek egymásba fonódása egyfajta „matematikai tájképet” hozott létre a kék háttér előtt. A mű különlegessége az átlátszóság és a tömörség váltakozása: a rácsos faktúrák miatt a néző tekintete áthatol a formákon, így az árnyékok és a belső terek is a kompozíció részévé válnak. Ez a fajta vizuális komplexitás egyszerre sugároz rendet és végtelen variációs lehetőséget.

 

A MET alkotói gyakran kísérleteznek fényeffektusokkal és digitális animációkkal, amelyek Vasarely korai kinetikus kísérleteinek (pl. a plexi-lapokra festett rétegzett kompozícióknak) a 21. századi folytatásai. A geometrikus rend a digitális világunk kódrendszerében is ott rejtőzik. A kiállításon bemutatott műveik a vasarelyi egységeket (unite plastique) pixelekké, digitális jellé alakítják, így teremtve meg a „modern labirintust” a virtuális térben.

 

Magyar Elektrográfiai Társaság, HORKAY István


Benkő Ramóna kiállításra tervezett ,,struktúra szabadsága – a geometria kiterjesztése a síktól a térig” című legújabb munkái a geometrikus absztrakció és Vasarely optikai játékosságát – emelik át a kortárs vizuális nyelvbe. Bár a művek technikájukban eltérőek, közös bennük a hagyományos képkeret felszámolása. A monokróm formázott vászon belső, kék színfoltjai Vasarely Belle-Isle korszakának organikus absztrakcióját idézi és a hordozó éles szögei pedig a Kristály-Gordes korszaka és a MADI filozófiája előtt tiszteleg. Míg ez a munka a tiszta szín és az éles szögek fizikai jelenlétével hódítja meg a falat, addig a háromrétegű, lentikuláris grafikai képinstalláció a néző mozgását hívja segítségül, hogy a fekete-fehér vonalritmusok vibráló, kinetikus élménnyé álljanak össze, pont azt a vizuális vibrálást létrehozva, amit Vasarely a híres Zebra (1937) című művével elindított.

 

 

Városi Gabriella “a Vizuális Algoritmus Genezise – Tervezési folyamat Vasarely nyomán” installációja a művészi gondolat, tervezés evolúcióját teszi láthatóvá: egy vágóasztalra rendezett „analóg-digitális laboratórium”, amely a matematikai-geometriai rajzoktól a 2D-s terveken át egészen a 3D-s animációig vezeti a nézőt bebizonyítva, hogy a Vasarely által megsejtett „programozott művészet” ma már a digitális genezis valósága.

 


Kiállítók:

 

Mobil MADI Múzeum: André Stempfel (F), Bányász Éva (H), Cajsa Holmstrand (S), Carmelo Arden Quin (ROU) , Charles Bézie (F), Claude Bourguignon (F) , Claude Pasquer (F), Dagoberto Becerrit (YV), Didier Stephant (F), Dominique Binet (F), Erik Falk (S), F. Farkas Tamás (H), Fabrice Ainaut (F), Fajó János (H), Gaël Bourmaud (F) , Giuseppe Minoretti (I), Hetey Katalin (H, F), Horváth László (H), Jaildo Marinho (BR, F) , Jean Branchet (F), Jean-Pierre Viot (F) , Joël Besse (F), Joël Froment (F), Joláthy Attila (H, F), Josée Lapeyrère (F), Kelle Antal (H), Marian Drugda (SK), , Mirella Forlivesi (I), Mirsouko Mori (J, F), Octavio Herrera (YV), Paola Zorzi (I), Piergiorgo Zangara (I), Reale F. Frangi (I) , Renato Milo (I) Roger Bensasson (F), Roger Neyrat (F), Salvador Presta (I), Saxon Szász János (H), Viktor Hulík (SK)


Korszakváltó Művészek Egyesülete: Benkő Ramóna (H), Városi Gabriella (H)


Magyar Elektrográfiai Társaság / MET: Vetítés monitoron - Válogatás a MET tagjainak műveiből.


BÁTAI Sándor, BIESS Katalin, BODOR Anikó, BÓZSA Evelin / NL, BÜKI Zsuzsanna CSÍZY László, CZEIZEL Balázs, DARADICS Árpád, DÁVID Vera, DETVAY Jenő Eugène, DROZSNYIK István, F. FARKAS Tamás, FÜLEKY Adrienn, GÁBOR Éva Mária, GÁBOS József, GERGELY Nóra, GYENES Zsolt, HAász Ágnes, HERENDI Péter, HERNÁDI Paula, JUHÁSZ Dorina, KÁNTOR József, KÁROLY-ZÖD Gyöngyi / HU-RO, KECSKÉS Péter, KELECSÉNYI Csilla, KIPP Eva /NL, KOROKNAI Zsolt, LÁNG Eszter,L. GÁCSI Éva, LIEBER Erzsébet, LISÁNYI Endre, LONOVICS László, MAGÉN István, MAYER Éva, NagyMolnár (NAGY Krisztián -MOLNÁR Csaba), NEUBERGER Gizella, NÉMETH Géza, NÉMETH Konkrét Gábor, OLAJOS György, ORSZÁG László, PACZONA Márta, PAPP Pala László, PETCA Ovidiu / RO, PETŐCZ András, PÉTER Ágnes, RUZSA Dénes, SPITZER Fruzsina, STARK István, SZIRMAY Jeanette, TELLÉR Mária, TOOTH Gábor Andor/TGA, VASS Tibor


Meghívott művészek: HORKAY István, JANCA Ákos, ifj. KOFFÁN Károly, L. GÁCSI Éva, LUX Antal / D, MENGYÁN András, SÁNDOR Edit


Kurátor(ok), szervező(k): Benkő Ramóna képzőművész és kulturális szervező, Dárdai Zsuzsa művészetkritikus (Mobil MADI Múzeum), Saxon Szász János képzőművész (Mobil MADI Múzeum)

 

További kurátor(ok), kurátor asszisztens(ek): HAász Ágnes, Ruzsa Dénes, Spitzer Fruzsina (MET)

 

 

 

 

Fotók: Székely Zsófia

 

 

Borítókép:

DAGOBERTO BECERRIT, Mobil MADI Múzeum

gyűjtemény, képzőművészet, kiállítás, kortárs, látogató
2023-09-17 15:00