2025. október 26-áig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg, hanem valamennyi érdeklődőt, akit foglalkoztat, miként formálja a tudás és a tudomány mindennapi életünket.
„A közösség tudása – a tudás közössége” gondolat jegyében öt markánsan eltérő tematikus egység bontakozik ki a látogatók előtt, melyek változatos látványvilágon keresztül rajzolják meg az Akadémia 200 éves történetének ívét. A kiállítás új megvilágításba helyezi a tudomány szerepét: megmutatja, hogy nem csupán az ismeretek tárházáról van szó, hanem egy élő, alakító erőről, amely közösségeket épít, formálja a minket körülvevő világot, és segíti a hétköznapoki boldogulásunkat.
Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke beszédében hangsúlyozta: amikor az MTA 200 évéről emlékezünk meg, Arany János akadémiai főtitkár előtt fejet hajtva azt is ünnepeljük, hogy anyanyelvünk alkalmasnak bizonyult arra, hogy általa megismerjük, belakjuk és otthonossá formáljuk a világot. Mint mondta, az Akadémia létrejötte lehetővé tette, hogy magyar tudósok a semmiből egy új világot teremtsenek, „ezért vagyunk ma itt, reménykedünk.”
„Az MNMKK 24,5 milliós műtárgyállományát gondozva azt látjuk, hogy nekünk, magyaroknak van egy szupererőnk, aminek lényegét Szent-Györgyi Albert fogalmazta meg: látni, amit mindenki lát, és olyat gondolni, amit senki sem gondolt még. Elég csak Karikó Katalin professzor asszonyra néznünk. A kérdés már csak az, van-e bennünk elegendő intellektuális bátorság, hogy ki is mondjuk azt, amit gondolunk?” - tette hozzá.
A kiállítást megnyitó köszöntőjében Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az MTA-nak a nemzet elmúlt két évszázadában betöltött szerepét méltatta. „Az Akadémia kétszáz évvel ezelőtt a magyar nyelv művelésének, a magyar irodalom fejlesztésének, a magyar történelem kutatásának, a magyar közjog történeti megalapozásának céljával jött létre. De ez a szándék – mint a jó mag, amely jó földbe hull – kezdeti önmagánál sokkal több termést hozott: az Akadémia munkája a teljes magyar szellemi élet gyarapodásához, a magyar nyelven művelt egyetemes tudományok fejlődéséhez, és a magyar tudomány nemzetközi beágyazódásához vezetett” – mondta.
A magyar nemzet méltósága, tekintélye, vonzereje a kiművelt és erkölcsös emberfőkre alapozva teremthető meg. „Ez a kulturális és tudományos program kétszáz éve megtartó ereje nemzetünknek. Az volt az Akadémia alapítása idején. Az volt akkor, amikor az első világháborút követő sokrétű veszteségek és politikai zűrzavar közepette kellett megtalálni azt a kitörési pontot, amelyre stratégiai jövőkép alapozható” – hangsúlyozta az MTA elnöke.
Zsigmond Gábor, az MNMKK Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója megjegyezte, „a kiállítás egy párbeszéd is: a múlt és a jelen, a tudomány és a művészet, a társadalomtudományok és természettudományok közötti kapcsolatok mély értelmezése. A tárlat rendkívüli anyaga is erről a hálózatról tanúskodik. A kiállítás megvalósításához több mint 30 intézmény és magánszemély járult hozzá – több mint 200 kölcsönzött műtárggyal. Ehhez társul az Akadémia saját gyűjteményeiből mintegy 350, eddig jórészt kevéssé ismert tárgy. És természetesen a Magyar Nemzeti Múzeum saját anyagai. Ez az együttműködés a hazai intézményi tudásmegosztás szép példája is.”
Karikó Katalin, az esemény díszvendége köszöntőjében kiemelte: „Számomra egy ez nagyon nagy megtiszteltetés és öröm, hogy a Nobel-díjamat, valamint az oklevelemet itt a Magyar Nemzeti Múzeumban állítják ki. Azt gondolom, hogy mindenki, aki meglátogatja majd a kiállítást, nagyon sokat fog belőle tanulni. Bízom benne, hogy a fiatalok nagyobb lelkesedéssel tanulják majd a fizikát, a kémiát és a biológiát amiatt, hogy az én érmem is ott van a tárlatban.”
„A Magyar Tudományos Akadémia egy város közepén, centrális helyzetben és centrális társadalmi szerepben működik. Számomra az volt a kiindulópont, hogy mit tud ez egy társadalomnak adni – emelte ki Császtvay Tünde kurátor. – Úgy gondolom, a tudomány és a tudományos gondolkodás lényege éppen az, hogy hatással van a mindenkori társadalom mindennapjaira. A kutatási eredmények beépülnek az oktatásba, a gazdaságba, az élet minden területére. A tudománynak hatása van a társadalom minden szegmensére.”
A kiállítás első terme az Akadémia megalapításának szellemi előzményeit tárja fel. A második tér Széchenyi István örökségét és az Akadémia 19. századi fénykorát idézi meg. A harmadik egység a 20. század viharos történelmét, az ebből fakadó veszteségeket és a szellemi megújulás lehetőségeit vizsgálja. A negyedik terem a kortárs tudományos gondolkodás, valamint az Akadémia mai eszméinek tükrében mutatja be a tudomány alakulását, míg az utolsó egység a mai Magyar Tudományos Akadémiát mint tudományos központot és jövőformáló műhelyt állítja a reflektorfénybe.
A kiállításon több mint 800 műtárgy és dokumentum várja a látogatókat, köztük olyan ikonikus ereklyék, mint Nikolausz Kopernikusz De revolutionibus című, a modern tudományt megalapozó művének első kiadása, Bartók Béla tekerőlantja, Mikszáth Kálmán utazótáskája, Jókai Mór íróasztala vagy Karikó Katalin, biokémikus, kutatóbiológus Nobel-díja. A felfedezés élményét látványos installációk, interaktív elemek, multimédiás tartalmak és Orosz Klára szobrászművész kifejezetten erre az alkalomra készült munkái egészítik ki, elősegítve a tudomány mélyebb összefüggéseinek megértését.
