Valami aranyosat kitaláltak a gyerekek

ÉLŐ TÖRTÉNELEM

Németh Ádám
2017-10-10 12:00

Itthon évek óta fokozatosan folyik az élő történelem hazai bevezetése több lelkes szakember párhuzamos, de egymást figyelemmel kísérő munkájával. A fenti idézet egy múzeum igazgatójának szájából hangzott el egy magánbeszélgetésben. Az említett „gyerekek” az általa vezetett múzeum közművelődési osztályának dolgozói voltak. Van, aki úgy tekint az élő történelmet fejlesztő szakemberekre, mint aranyosan bohóckodó fiatalokra. Van, aki szerint ez a jövő legfontosabb interpretációs csodafegyvere. A valóság valószínűleg a kettő közt van.

Ezzel az írással szeretnék útjára indítani egy cikksorozatot, mellyel megpróbálom a műfaj néhány alapvetését tisztázni. Emellett a legfontosabb gyakorlati kérdéseket és lehetőségeket vitára indítani. A sorozatban az alábbi témákra szeretnék kitérni:

Az élő történelem programok felhasználhatósága

A programok személyi feltételei

Programtervezés és szerkesztés

Felszerelési feltételek és követelmények

Az élő történelem programok anyagi vonzata

 

Az élő történelem programok felhasználhatósága

 

Hogyan nevezzük?

előbb utóbb kell találnunk egy egyezményes nevet”

Az angolul live interpretationnek hívott terminológia igazából magában lefed mindent, ami nem statikus, mechanikus vagy elektromos eszközzel történő bemutatása egy adott témának. Tehát egy múzeumpedagógiai foglalkozás vagy egy hagyományos tárlatvezetés is ide tartozik. Ennek ellenére nemzetközi viszonylatban és Magyarországon is általában egy szűkebb műfajt értünk alatta. Azt, amikor történelmi viselet és eszközmásolatok segítségével képzett előadók technikai vagy emberi oldalról demonstrálják valamilyen történeti téma működését.

Itthon nincs elfogadott egységes elnevezés. Számtalan változatot használunk, pl. élő interpretáció, kosztümös programok, élő múzeum stb… Én az élő történelem megnevezést fogom használni, mivel egyszerűen és érthetően fedi le a témát. A műfajnak előbb utóbb kell találnunk egy egyezményes nevet, hogy mind a kollégák, mind a látogatók tudják hova tenni a programokat. Ez mindenképpen segíteni fog a fejlődésben.

 

Hogyan működik?

A történelmet egy reális, de szubjektív nézőpontból tárják elénk.”

Az élő történelem alapvetése, hogy ne csak leírjon, értelmezzen, hanem meg is tapasztaltasson valamit. Akár érzelmileg, akár fizikailag. Feladata, hogy működés közben mutasson be történelmi jelenségeket. Legyen az egy szövőgép működése, vagy egy király dilemmája az ország sorsáról. Az élő történelem igyekszik a letűnt múlt illúzióját újra megteremteni, és ezáltal tanítani, szórakoztatni. Van, hogy ehhez fel tud használni egy hatalmas autentikus környezetet (mint a Skanzen élő történelem programjai a mezőváros tájegységben), de van, hogy csak egyetlen szereplőt (például a Vendéglátóipari Múzeum tárlatvezetéseiben). Az eredmény mégis ugyanaz lehet: egy interaktív és egészen testközeli élmény, mely a dráma eszköztárát is felhasználja. A figurák áthidalják a fantáziánk és a történelem megnémult fizikai emlékei közti határt. Reális, de szubjektív nézőpontokat tárnak elénk.

 A látogató szerint: egy régi fegyver / A régész szerint: középkori viking kardlelet / A viking harcos szerint: egy használhatatlan vacak

 

A műfaj nem leváltója, hanem kiegészítője a műtárgyak általi tanulásnak, és eszköze a múzeumpedagógiának/andragógiának. Nem egy univerzális csodaszerről beszélünk. Van amire alkalmas, van amire nem. Egy karakterből beszélő szereplő megtapasztaltathat olyan érzelmi nézőpontot a látogatóval, ami egy tárlatvezető szájából furcsán hathat. Ugyanakkor nem tudhat bizonyos információkról, melyek szerves részei egy kiállításnak. Működéséhez aktívan hozzá tartoznak a történelmi ruha és eszköz másolatok, de nem ezek adják az értelmét. Az értelmét ugyanis az élménybe bújtatott információ adja.

 

Mire használható az élő történelem?

Közhelyesen írhatnám, hogy a lehetőségeknek csak a képzeletünk szabhat határt. Nézzünk pár példát.

Múzeumpedagógiai eszközeként

Ha egy vitrines múzeumban vagyunk is, ők szívesen képzelik magukat az ókori Rómába.

Óvodás korosztály számára leginkább a sok fizikailag tapasztalható, kipróbálható másolat miatt hatásos a módszer, de a karakter hiteles viselkedésének itt nem jut olyan nagy szerep. Emellett az óvodás korú gyerekek könnyen belezavarodnak a fikció és valóság határának elmosódásába, ha az interpretátor nem elég ügyes.

Igazán ideálisnak az általános iskolás korosztály számára tartom a módszert. Itthon főleg tárgyalkotással kombinált formában láttam felhasználását. A Szépművészeti múzeum antik kiállításában római kőfaragóval, görög rabszolgalánnyal, vázafestővel, valamint Pallas Athéné istennővel találkozhattak a gyerekek. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban pedig egy századfordulós cukrászmester kéri a segítségüket a cukrászműhely enteriőrben. Mindkét intézményben a program a kiállításban zajlik, megközelítőleg fél órában. A program másik felét a megfelelő tematikájú kézműves program adja egy modern idejű foglalkozásvezetővel. Ezeknél a programoknál fontos, hogy a karakter gyorsan fel tudja építeni a kontextust, melyben játszani fognak. A kiállítást úgy kell megmutatnia, hogy közben hihető maradjon a szituáció is, amiben a gyerekek szerepet kapnak. A játékos feladatok pedig nem lehetnek korszakidegenek. Pl. a római kőfaragó a császári küldöttségnek (a gyerekeknek) mutatja be művét, vagy a cukrász mester segítséget kér, hogy egy fontos rendelést teljesíthessen, és így mutatja meg/próbáltatja ki az édesség készítés fortélyait.

Görög vázafestő gyerekekkel a Szépművészeti Múzeumban

 

Az általános iskolás korosztály azért tekinthető könnyű terepnek, mert ők még szívesen varázsolódnak el. Ha egy vitrines múzeumban vagyunk is, ők szívesen képzelik magukat az ókori Rómába. Egy autentikus helyszínnek ezzel nyilván még könnyebb dolga van.

A középiskolás korosztály, mivel inkább a saját véleményét szereti hangoztatni, illetve a problémamegoldó képességét próbára tenni, nehezebb terepnek számít. Kevésbé lehetnek fogékonyak erre a fajta illúzióra, gyakran érzik cikinek a dolgot. Így egy csomó energia elmehet a gátjaik feloldására, amit magára a tartalomra is fordíthatnánk, ha más pedagógiai módszerrel közelítenénk. Személy szerint nem is ajánlanám középiskolások számára az élő történelmes programokat. Bár a Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti munkatársainak elmondása szerint programjait megelégedéssel látogatják középiskolás csoportok is.

 

 Előadás kamasz csoport előtt, Magyar Nemzeti Múzeum (MNM)

 

A felsőoktatásban tanulók is sokszor hasonlóan viselkednek a középiskolásokhoz, hogyha nem önként jönnek, hanem csoportosan hozzák őket. Ilyenkor ugyanis nem az életkor számít, hanem hogy saját szándékukból vesznek e részt a programunkon, vagy nem.

 

Múzeumandragógiai eszközként

csak valós információt kaphatunk, de mellette élményt és valódi érzelmeket is.

Itt elfogult vagyok, mivel ezek a kedvenc programjaim. Akár könnyed szórakoztatásról, akár komoly témákról (néha egyenesen társadalmi traumákról) van szó, szélesek a lehetőségeink. A módszer ugyanis itt képes teljes skálán kibontakozni.

A látogató nem csak szolid művelődésért jön el. Szeretne elvarázsolódni. Nem véletlen, hogy itthon a Borgiák, Tudorok, a Róma vagy a Szulejmán sorozatok népszerűek voltak. Mert nem információkat, hanem érzelmeket kaptunk tőlük. Húsvér embereket ismertünk meg, akiket szerethettünk, utálhattunk, sajnálhattunk vagy irigyelhettünk. Sorsokkal, dilemmákkal találkozunk. A sorozatok cselekményeinek jó része persze fikció, amit nem lehetne vállalni egy múzeumban. Itt jön az élő történelem szerepe, ahol csak valós információt kaphatunk, de mellette élményt és valódi érzelmeket is. Nem pusztán színház jellegű programokról beszélek. Gondoljuk meg, egyetlen filmjelenet akkora díszletet használhat, melyben egy kiállításnyi téma is elfér. Mennyi minden érdekes dolog tűnik fel a filmvásznon, mely fölött azonnal tovasiklik a kamera. Egy páncél felöltése, egy műalkotás elkészülte, egy gépezet működése. Az élő történelem ezeket a technikai dolgokat is tapintható, mozgó valóságukban kelti életre.

Páncél felöltés Angliában és cukrász technikai bemutató eredeti eszközökkel,Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum (MKVM )

 

Szerencsére könyékig turkálhatunk az előadási formákban. Vannak itt múzeumszínházi előadások, városi séták, interaktív tárlatnézések, élő szereplős nyomozó- vagy kalandjátékok, bemutatók. A siker jórészt azon múlik, hogy a megfelelő helyszínre az adott célközönségnek optimális tartalmú és stílusú programot tervezzünk.

 

 Életre kelt mezőváros, Skanzen - Az authentikus helyszínek átütő ereje 

 

Rendezvény elemként

oda is igényes és látványos tartalmat vigyen, ahol nem lehetne biztosítani a műtárgyak épségét

A nagyobb rendezvényeken megengedhetünk magunknak olyan kreatív, nagyobb szabású örömködést is, mely mondjuk egy 25-30 fős csoport esetében nem érné meg. Hiszen ezek a programok mindig komoly kreatív fejlesztést igényelnek, és egy több száz, esetleg több ezer fős nézőközönség már elégséges ok, hogy egy egyedi, többszereplős programot is kifejlesszünk. Az élő történelem alkalmas rá, hogy oda is igényes és látványos tartalmat vigyen, ahol nem lehetne biztosítani a műtárgyak épségét.

 

Császárlátogatás Dobos Józsefnél (Múzeumok Majálisa) - Interaktív előadás külső helyszínen

 

Az ilyen nagyrendezvényi programok tipikusan a sokszereplős múzeumszínházi túrák, az élőszereplős kalandjátékok, a tánc, harc vagy mesterség bemutatók. Ezeken általában több díszletet és eszközt használunk, mint máskor. A legfontosabb az ilyen alkalmak esetében a nagy áteresztő képesség, és az egyszeri felhasználás ellenére is gondos előkészítés. Sajnos a sok hibalehetőség miatt egy élő történelem program ha rossz, akkor általában nem kicsit rossz, hanem penetránsan. Ne feledjük, nem a többi múzeummal, hanem a színházzal, mozival, kalandparkokkal kell versenyeznünk. És egyelőre nem nyerésre állunk. Élő fényképalbum (MNM) - Tipikus sokszereplős múzeumszínházi program nagyrendezvényre

 

Reklámként

Ha reprezentálni kell, akkor tuti minket vesznek elő.”

Pincér játék (MKVM )- Múzeum hirdetése a Szakma Sztárja expón

 

Bármilyen sajtóeseményen, expo-n, esetleg kirakodó vásáron jelenünk meg, ahol szeretnénk intézményünkre felhívni a figyelmet, az élő történelem karakterek komoly fegyvertényt jelenthetnek. Akár egy komoly kipakolással, akár csak néhány ügyesen kitalált játékkal készülünk, ugyanolyan hatásos lehet. Pl. egy komplett vásári seborvos és borbély stand, vagy egy egyszerű kardvágás gyakorlat egy végvári vitéztől is megfogja a figyelmet. A lényeg, hogy passzoljunk a rendezvény hangulatához, és a játékok közben anakronisztikus eszközöket ne használjunk (laminált kártya, műanyag zacskó stb…). Több kollégával való beszélgetésem tapasztalata, hogy előszeretettel lobogtatják őket ilyen eseményen. Hogy idézzek egy kedves hölgyet: „Ha reprezentálni kell, akkor tuti minket vesznek elő.”

 

Turisztikai attrakcióént

Élővé teszi az élettelent, interaktívvá a statikus dolgokat.

Végvári vigasságok, Eger - Vajon melyik látvány vonzza jobban a turistát?

 

Ott, ahol a kulturális örökség turisztikai vonzerővel is bír, az élő történelem kitűnő eszköz lehet az érdeklődés fenntartására. Élővé teszi az élettelent, interaktívvá a statikus dolgokat. Látnivalóból attrakciót csinál. Ott is képes erre, ahol nincs lehetőség kiállítási környezetet, esetleg műtárgy bemutatást biztosítani. Fantasztikus lehetőségek rejlenek ebben, és az angol örökségvédelmi helyszínek nyüzsögnek az ilyen programoktól. A komoly kérdést itt az szokta jelenteni, hogyan lehet az egyenletes minőséget hosszú időn keresztül folyamatosan fenntartani? Hogy honnan szerzünk elegendő kvalifikált munkaerőt a program fenntartására? Erre vissza térünk majd a későbbiekben.

 

A következő írás arról szól majd, ki mindenki kell ahhoz, hogy sikerrel elindítsuk és működtessük az ilyen produkciókat. Addig is várom az észrevételeket, kérdéseket, véleményeket (email címem:nemethadam1987@gmail.com) Ti kipróbálnátok-e az élő történelmet, s ha igen, milyen területen?

 

A szerző a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum múzeumpedagógusa.

látogató, múzeumpedagógia, téma, történelem
2017-07-27 19:42
Múzeumok Őszi Fesztiválja, múzeumpedagógia, programajánló
2017-10-06 12:05
képzőművészet, kiállítás
2017-08-16 14:10

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
arisztokrácia, gyarapodás, tárgy, történelem
2017-12-12 12:55
beruházás, intézmény, liget, látogató
2018-02-12 14:30