Végső fázisába fordul a Néprajzi Múzeum új állandó kiállításainak koncepcionális tervezése. A gyűjtemény megismerését és értelmezését szolgáló tárlatokban együtt szerepel majd a történeti és a kortárs, illetve a magyar és nemzetközi anyag. Az elképzelések részletes megismerésére hamarosan lehetőség nyílik a szakma és a nagyközönség számára is az Útközben – En Route címmel rendezett nemzetközi konferencián. A tervek szerint a programot részben online is követhetik az érdeklődők.
A budapesti Néprajzi Múzeum hamarosan új épületbe költözik. A fizikai megújulás mellett koncepcionális váltásra is készülnek – ennek meghatározó eleme az új állandó kiállítások létrehozása, amelyeken hosszú ideje dolgoznak az intézmény munkatársai. Az állandó tárlatok megalkotása mérföldkőnek számít nem csak a Néprajzi Múzeum és a hazai néprajzi muzeológia, hanem a néprajztudomány történetében is.
A tervezett kiállítások három részből állnak: a Gyűjteményi kiállításból, a Kerámiatérből és az Ifjúsági kiállításból. Közös jellemzőjük, hogy hangsúlyosan a Néprajzi Múzeum gyűjteményét tekintik a feldolgozás tárgyának, együtt szerepel bennük a történeti és a kortárs illetve a magyar és nemzetközi anyag.
A többezer tárgyat felvonultató központi Gyűjteményi kiállítás értelmező módon, együtt mutatja be a Néprajzi Múzeum 150 éves gazdag gyűjteményét, a magyar és nemzetközi anyagot. A tárgyakon kívül hangsúlyos szerepet kapnak az archívumi tartalmak: fotók, rajzok, kéziratok, zenei anyag. Történeteket mesél majd tárgyak és emberek, helyek és életvilágok, kutatók és terepek, gyűjtők és múzeum kapcsolatáról. Mi is a Néprajzi Múzeum? Hogyan olvashatók a tárgyai, és miként álltak össze az idők során gyűjteménnyé és múzeummá? Mik a magyar kultúrával vagy az európai és Európán kívül élő népekkel való találkozás kihívásai és eredményei? Hogyan lehet a történetileg kialakult gyűjteményre friss szemmel ránézni, és izgalmasan bemutatni?A kiállítás moduláris szerkezetű lesz, melyben az egyes témák önálló egységenként is értelmezhetők, ugyanakkor egymáshoz is sok szálon kapcsolódnak. Különálló térben kap helyet a ZOOM, ami az intellektuális megközelítés helyett inkább a tárgyak látványközpontú bemutatását szolgálja.
A páratlan gyűjteményi anyagból felépülő Kerámiatér olyan nyitott tér, amely bepillantást enged a kollekció mennyiségi dimenzióiba, és felvillant számos olyan társadalmi témát, amelyet a múzeumi tárgyakon keresztül más megvilágításban láthat a látogató, mint a hétköznapokban. Ebben a lenyűgöző látványtárban több ezer kerámia tárgy kerül bemutatásra a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből.
A Gyermek- és ifjúsági kiállítás a múzeum eszközeit a játékos és élményszerű tanulás szolgálatába állítja.A világot működtető emberek, dolgok és tárgyak hétköznapjairól, ezek különbözőségéről és hasonlóságáról szól. Témáját olyan általános aktivitásokon keresztül mutatja be, mint az alvás, az evés, a játék és a munka, a történetmondás vagy a zenélés. Emberek és tárgyak történetein keresztül a látogatók felfedezhetik, hogy ezekre az alapszükségletekre milyen különböző kulturális válaszokat adnak a világ különböző részein a korábban élt, vagy éppen még meg sem született embertársaik.
Novemberben a fenti koncepció részletes bemutatására, valamint hazai és nemzetközi szakmai körökben való megmérettetésére kerül sor az Útközben – En Route elnevezésű konferencián, amelynek első napján a múzeumi kiállításokat áttekintő módon értékelő kiemelt előadás mellett meg lehet ismerkedni más országok új, átfogó, néprajzi vagy antropológiai kiállításainak tapasztalataival. A második és harmadik napon a kiállítási egységek lesznek terítéken. Az egyes témákat a projektcsapat egy-egy kurátora mutatja be, melyet két értékelő hozzászólás követ.
A felkért előadók, hozzászólók neves külföldi és hazai szakemberek, néprajzkutatók, antropológusok, történészek, muzeológusok, kurátorok. A kiemelt előadó Barbara Kirshenblatt-Gimblett professzor, kulturális antropológus, múzeumteoretikus, a varsói POLIN Múzeum vezető kurátora. A szervezők 120 főt várnak a budapesti konferenciára, amelynek programját szükség esetén online, élő közvetítéssel is elérhetővé teszik a hazai és külföldi érdeklődők számára. A regisztráció augusztus végén kezdődött a konferencia honlapján.
Az esemény jelentősége múzeumtörténeti szempontból is kiemelkedő, hiszen példa nélküli szakmai párbeszédnek teremt lehetőséget, illetve a Néprajzi Múzeum tevékenysége, jövője iránt érdeklődők lehető legszélesebb körét éri majd el, számukra hiteles, gazdag információt közvetítve az új állandó tárlatokat megalapozó aktuális kutatásairól is.
