Végső fázisába fordul a Néprajzi Múzeum új állandó kiállításainak koncepcionális tervezése. A gyűjtemény megismerését és értelmezését szolgáló tárlatokban együtt szerepel majd a történeti és a kortárs, illetve a magyar és nemzetközi anyag. Az elképzelések részletes megismerésére hamarosan lehetőség nyílik a szakma és a nagyközönség számára is az Útközben – En Route címmel rendezett nemzetközi konferencián. A tervek szerint a programot részben online is követhetik az érdeklődők.
A budapesti Néprajzi Múzeum hamarosan új épületbe költözik. A fizikai megújulás mellett koncepcionális váltásra is készülnek – ennek meghatározó eleme az új állandó kiállítások létrehozása, amelyeken hosszú ideje dolgoznak az intézmény munkatársai. Az állandó tárlatok megalkotása mérföldkőnek számít nem csak a Néprajzi Múzeum és a hazai néprajzi muzeológia, hanem a néprajztudomány történetében is.
A tervezett kiállítások három részből állnak: a Gyűjteményi kiállításból, a Kerámiatérből és az Ifjúsági kiállításból. Közös jellemzőjük, hogy hangsúlyosan a Néprajzi Múzeum gyűjteményét tekintik a feldolgozás tárgyának, együtt szerepel bennük a történeti és a kortárs illetve a magyar és nemzetközi anyag.
A többezer tárgyat felvonultató központi Gyűjteményi kiállítás értelmező módon, együtt mutatja be a Néprajzi Múzeum 150 éves gazdag gyűjteményét, a magyar és nemzetközi anyagot. A tárgyakon kívül hangsúlyos szerepet kapnak az archívumi tartalmak: fotók, rajzok, kéziratok, zenei anyag. Történeteket mesél majd tárgyak és emberek, helyek és életvilágok, kutatók és terepek, gyűjtők és múzeum kapcsolatáról.Mi is a Néprajzi Múzeum? Hogyan olvashatók a tárgyai, és miként álltak össze az idők során gyűjteménnyé és múzeummá? Mik a magyar kultúrával vagy az európai és Európán kívül élő népekkel való találkozás kihívásai és eredményei? Hogyan lehet a történetileg kialakult gyűjteményre friss szemmel ránézni, és izgalmasan bemutatni? A kiállítás moduláris szerkezetű lesz, melyben az egyes témák önálló egységenként is értelmezhetők, ugyanakkor egymáshoz is sok szálon kapcsolódnak. Különálló térben kap helyet a ZOOM, ami az intellektuális megközelítés helyett inkább a tárgyak látványközpontú bemutatását szolgálja.
Sámándob 60.96.23, Ázsia-gyűjtemény, Gyűjtő: Diószegi Vilmos, Ulán Úl | Észak-Mongólia, 1960
A páratlan gyűjteményi anyagból felépülő Kerámiatér olyan nyitott tér, amely bepillantást enged a kollekció mennyiségi dimenzióiba, és felvillant számos olyan társadalmi témát, amelyet a múzeumi tárgyakon keresztül más megvilágításban láthat a látogató, mint a hétköznapokban. Ebben a lenyűgöző látványtárban több ezer kerámia tárgy kerül bemutatásra a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeiből.
Nagy cserépbokály 17105, Kerámiagyűjtemény, Bajka, 1898
A Gyermek- és ifjúsági kiállítás a múzeum eszközeit a játékos és élményszerű tanulás szolgálatába állítja. A világot működtető emberek, dolgok és tárgyak hétköznapjairól, ezek különbözőségéről és hasonlóságáról szól. Témáját olyan általános aktivitásokon keresztül mutatja be, mint az alvás, az evés, a játék és a munka, a történetmondás vagy a zenélés. Emberek és tárgyak történetein keresztül a látogatók felfedezhetik, hogy ezekre az alapszükségletekre milyen különböző kulturális válaszokat adnak a világ különböző részein a korábban élt, vagy éppen még meg sem született embertársaik.
Táncmaszk 13447, Óceánia-gyűjtemény, Gyűjtő: Bettanin, Giovanni, Bismarck-szigetek | Melanézia | Pápua Új-Guinea, 1897
Novemberben a fenti koncepció részletes bemutatására, valamint hazai és nemzetközi szakmai körökben való megmérettetésére kerül sor az Útközben – En Route elnevezésű konferencián, amelynek első napján a múzeumi kiállításokat áttekintő módon értékelő kiemelt előadás mellettmeg lehet ismerkedni más országok új, átfogó, néprajzi vagy antropológiai kiállításainak tapasztalataival. A második és harmadik napon a kiállítási egységek lesznek terítéken. Az egyes témákat a projektcsapat egy-egy kurátora mutatja be, melyet két értékelő hozzászólás követ.
A felkért előadók, hozzászólók neves külföldi és hazai szakemberek, néprajzkutatók, antropológusok, történészek, muzeológusok, kurátorok. A kiemelt előadó Barbara Kirshenblatt-Gimblett professzor, kulturális antropológus, múzeumteoretikus, a varsói POLIN Múzeum vezető kurátora. A szervezők 120 főt várnak a budapesti konferenciára, amelynek programját szükség esetén online, élő közvetítéssel is elérhetővé teszik a hazai és külföldi érdeklődők számára. A regisztráció augusztus végén kezdődik a konferencia honlapján.
Az esemény jelentősége múzeumtörténeti szempontból is kiemelkedő, hiszen példa nélküli szakmai párbeszédnek teremt lehetőséget, illetve a Néprajzi Múzeum tevékenysége, jövője iránt érdeklődők lehető legszélesebb körét éri majd el, számukra hiteles, gazdag információt közvetítve az új állandó tárlatokat megalapozó aktuális kutatásairól is.
