Május közepén szélesre tártuk a zalaegerszegi Göcseji Múzeum kapuit, és három év után újra látogatókat fogadtunk a négy állandó kiállításunk helyszínén. Az épület külső felújításán túl bőven akadt belső rekonstrukció is, új kiállítótereket alakítottak ki, a tetőteret ablakokkal nyitották meg, a megszépült épületbelsőben úszik a fény és érezhető még a friss festékillat.
A közönségnek büszkén mutattuk meg a legújabb tárlatunkat, az Elődeink élete című várostörténeti kiállítást, amelyre tulajdonképpen már 2017 óta készültek a munkatársak. Először a koncepció meghatározásával, majd a tervezők és kivitelezők kiválasztásával, ezután jöttek a közös ötletelések, az egymást motiváló lehetőségek feltérképezése. A kollektív és inspiráló munka eredménye pedig egy olyan terjedelmű és informatív kiállítás lett, amire eddig nem volt példa, és nem utolsósorban a mai kor közönségének az elvárásait is sikerült szem előtt tartani.
Egy vidéki városban azonban sokszor nem elegendő évek elteltével egy kiállítást megnyitni, ma már attrakciókat, élményeket kíván a látogató. Az is elegendő, ha az érdeklődés fenntartása érdekében a nyitásig visszaszámolunk és különleges zalaegerszegi történeteket mesélünk; vagy közös játékra hívjuk az olvasót a közösségi oldalon, ahol belépőjegyet nyerhet; vagy tárlatvezetést kap, ahol kulisszatitkokat tudhat meg, legyen az a kiállítás kivitelezésével kapcsolatos történet, vagy az adott műtárgy beszerzéséről szóló „titkos” információ. Már a nyitóhétvégén érezhetően többen voltak kíváncsiak az állandó kiállításra akkor, amikor az előre meghirdetett tárlatvezetések kezdődtek. A gyűjtemény kurátora vagy a múzeum szakemberei pedig mindig mesélnek olyan érdekességet, ami az írásos kiállításvezetőkből vagy hanganyagokból nem tudható meg.
Az újranyitás kezdetén studytourt is rendeztünk, amin Zala megyei turisztikai és idegenforgalmi szakemberek, szakújságírók vettek részt, hogy megtekintsék a felújított épületet a négy állandó kiállítással. Azon túl, hogy az eddigi jó kapcsolatot tovább ápoljuk, bízunk abban, hogy a szakemberek saját tapasztalataik és élményeik után még nagyobb lelkesedéssel ajánlják a turistáknak vagy a náluk megszállt vendégeknek a kulturális intézményünk megtekintését. Már most vannak jelentkező szervezetek és közösségek, akik az időszakos találkozójukat éppen azért kívánják a múzeumban megrendezni, mert tagjaiknak ajándéknak szeretnék átnyújtani a kiállításlátogatást.
A mi közös történetünk pedig igazából csak most kezdődik. Előttünk állnak olyan rendezvények, amelyeket újabb és újabb ötletekkel, programokkal kell megtölteni. Már most folyik a brainstorming, mivel álljunk a közönség elé a Közösségek hetén, a Múzeumok éjszakáján vagy a Göcseji Múzeum alapításának évfordulóján. A feladat adott, hiszen ma egy kulturális intézménynek amellett, hogy az alapfeladatait és -értékeit meg kell őriznie, élnie kell az okoseszközök és technikai vívmányok adta lehetőségekkel, a vizualitás széles palettájával, ésa közönség azon igényével, hogy a múzeum megtekintése közben kapjon valami rendkívülit, olyan plusz tartalmat, ami extra élményt ad számára. Az pedig hab a tortán, hogy a fiatalabb generációt is be szeretnénk csábítani az intézménybe (nem a szervezett múzeumpedagógiai foglakozásra érkező diákokra gondolok), ezért mindenképpen szemléletváltásra van szüksége a múzeumoknak, és megnyugtat, hogy Zalaegerszegen az Elődeink élete című kiállítás ehhez tökéletes alap. A többi a kreativitáson múlik.
