Újragondolt Czóbel 3.0

ÚJRARENDEZETT TÁRLAT NYÍLIK SZENTENDRÉN

Magyar Múzeumok Online
2018-04-30 14:15

A modern magyar festészet egyik legmeghatározóbb, nemzetközileg is ismert egyéniségének, Czóbel Bélának immár harmadik alakalommal újrarendezett kiállítása nyílik meg május 4-én Szentendrén, a Czóbel Múzeumban.Idén a festő németországi expresszionizmusa kerül fókuszba.

 

Czóbel Béla életműve még mindig rengeteg titkot rejt, amibe a harmadszorra felfrissített szentendrei tárlat ismét betekintést ad: az ismert, valamint a raktárból nemrég előkerült képek mellé most 13, eddig nem látott festmény érkezett a Czóbel Múzeumba. A művész hosszú élete során közel ezer képet festett, amelyből több száz elveszett, s a mai napig ismeretlen helyen lappang. Többek között ilyen lappangó képeket is láthat végre a nagyközönség májustól Szentendrén. Az előző két évhez hasonlóan idén is folytatódik az a hagyomány, hogy a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum Czóbel Múzeuma olyan képeket is kiállít, melyeknek mindkét oldalára került festmény – Czóbel vagy valamelyik kortársa által festve.

 

 

A raktár mélyéről előkerült, a korábbi állandó kiállításon eddig nem látott művek mellett idén három festmény másik oldalát tekintheti meg a látogató: ezek a frissen feltárt képek eddig átfestve, rejtve szunnyadtak. A bergeni szélmalmot ábrázoló kép hátoldalán, a fehérre mázolt felület alatt egy olyan nonfiguratív festményt találtak a szakemberek, melynek felbukkanása – a teljes feltárás után - nemzetközi viszonylatban is szenzáció lesz.

 

Czóbel korai, posztimpresszionista és fauve periódusa – amit a gyűjtők és műkereskedők a legtöbbre értékelnek - szintén évről évre kiegészítésre szorul, s ezúttal is kiváló, főműveknek tekinthető alkotások egészítik ki a múzeum törzsanyagát. Közülük is kiemelkedik egy Nyergesújfalun festett tájképe, mely által a fauve-izmus hazai elterjesztéséhez köthető nyergesi korszaka első alkalommal látható e múzeum falai között.

 

Az idei év harmadik nagy meglepetése, az az USA-ból, magángyűjtőtől kölcsönkapott festmény, mely eddig még csak katalogizálva sem volt/teljesen ismeretlen volt a Czóbel életműben. A „Gyermekek a réten” című képet 1904-ben, nagybányai korszakában festette, és biztosan tudható, hogy ez az eddig ismert legnagyobb kompozíció Czóbel akkori időszakából.

Az új képek nagyrészt Ausztriából, Németországból, Franciaországból és a tengerentúlról érkeztek, s számos olyan ritkaság van köztük, melyek még soha vagy emberöltők óta nem szerepeltek hazai kiállításon. A legkomolyabb hozzájárulást a Buchheim Múzeum nyújtotta ahonnan három, valóban ritkaságszámba menő, korábban ismeretlen Czóbel mű érkezett.

 

 

 

Czóbel expresszionizmusa és a Die Brücke csoport

 

Tavaly Czóbel hollandiai periódusa kapta a fő hangsúlyt, az idei koncepcióban a festő németországi expresszionizmusa került előtérbe. Az 1905-ben Drezdában alapított csoport lendületes és újszerű hozzáállása az alkotáshoz nevükben is manifesztálódott: a régit (impresszionizmus) és az újat (expresszionizmus) összekötő hidat fejezi ki. Czóbel berlini évei alatt, 1919-től 1925-ig követője lett a sajátos életstílusban élő társaságnak, mely szorgalmazta a tudatalatti felszabadítását, és spontaneitást, ösztönösséget, formai redukciót várt el tagjaitól. A lüktető nagyváros, Berlin, nagy hatással volt Czóbelre: nyüzsgő városképei, szobabelsői érzékletesen tudósítanak ott töltött éveiről.

 

Czóbel Béla jelentősége

 

A modern magyar festészet egyik legmeghatározóbb, nemzetközileg is ismert egyénisége Czóbel Béla. Pályakezdésétől kezdve, kortársai által is elismert módon befolyásolta a magyar festészet fejlődését, ismert volt az európai modernizmus több centrumában. Már huszonhárom éves korában bemutatták műveit Párizsban, majd a Salond'Automne és a Salon des Indépendants fauve termének állandó kiállítója lett. A nagybányai művésztelep reformerei közé tartozott és alapító tagja volt a budapesti Nyolcak csoportnak is, mely csoportból egyedül ő vált nemzetközileg ismertté.

 

Czóbel művei – számtalan műgyűjtőhöz kerülve - szétszóródtak a világban, bizonyítva azt, hogy festészete kelendő volt szinte egész pályafutása alatt, ahogy ma is az.

 

Az új kiállítás a festő pályaszakaszait az életmű kronológiáját követve, helyszínek szekcióira bontva mutatja be nagybányai indulásától a párizsi fauve korszakon, a Nyolcakhoz való csatlakozásának idején, majd a hollandiai éveken és a német expresszionisták körében töltött berlini perióduson át Párizsba való visszaköltözéséig, s végül az életmű zenitjét jelentő Párizs és Szentendre között ingázó hosszú időszakáig.

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
fénykép, helytörténet, restaurátor, állományvédelem
2019-01-10 16:00