EN facebook

Újdonság Pesten! Látványtárban a Szépművészeti Múzeum gipszmásolat-gyűjteménye

Kiállítás

2023-04-24 20:00

Európai épületdíszítő-szobrászat. Látványtár. Válogatás a Szépművészeti Múzeum gipszmásolat-gyűjteményéből - új kiállítás az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban!

 

A 19. század a múzeumalapítások kora volt. A múzeumi szakemberek a művészetet a lehető legszélesebb közönség számára kívánták elérhetővé tenni. Ennek részeként a szobrászat történetét a legismertebb emlékek gipszmásolatain keresztül mutatták be, így Európában és Észak-Amerikában sorra alakultak a szobormásolat-gyűjtemények. A budapesti Hősök terén 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum földszinti tereit – többek között – másolatok befogadására tervezték. 1913-tól kronologikus rendben antik, középkori és reneszánsz másolatokat állítottak ki. A múzeumépület görög templomot idéző bejárata fölé is gipszmásolat került: a timpanonban az ókori olümpiai Zeusz-templom nyugati oromcsoportjának kópiája látható. Az 1920-as évektől a másolatgyűjtemények fokozatosan vesztettek népszerűségükből; a második világháborút követően a gipszöntvények raktárakba kerültek és több évtizedes hányattatás várt rájuk. A kiállítás a Szépművészeti Múzeum gipszmásolatgyűjteménye helyreállítását célul kitűző projekt része, amelynek köszönhetően két helyszínen, a budapesti Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ tanulmányi látványtárában és a komáromi Csillagerődben láthatók a gyűjtemény darabjai. A látványtárban az épületszobrászathoz köthető, több mint háromszáz ókori, középkori és reneszánsz alkotás másolata tanulmányozható. Az ókori rész a görög szentélyekhez és a templomépítészethez köthető archaikus és klasszikus kori szobrokból, domborművekből és architektonikus elemekből ad ízelítőt. A későbbi korokat a francia és német középkori, gótikus katedrálisok, továbbá az itáliai reneszánsz székesegyházak szobrai és építészeti elemei valamint néhány magyar emlék másolata képviselik.

 

 

 

Történeti háttér

1896-os alapításakor a Szépművészeti Múzeum a 19. századi művészeti tendenciákat követve szobrászati másolatgyűjtemény létrehozása mellett döntött. A korabeli szemlélet szerint a cél az volt, hogy a másolatokkal nagyobb közönség számára is hozzáférhetővé tegyék a művészetet, és gipszöntvények segítségével mutassák be a szobrászat történetét. Ennek megfelelően Európában és Észak-Amerikában sorra alakultak a szobormásolat-gyűjtemények, és számos másolatkészítő gipszöntő műhely is létrejött. A legfontosabbak a korban Londonban a South Kensington Museumban (ma Victoria and Albert Museum) és Berlinben a Kaiser-Friedrich Museumban voltak. Ezt követve 1869-től Pulszky Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum akkori igazgatója, kinevezése után ókori szobrászati emlékek gipszmásolatainak beszerzésébe kezdett. A római származású, Athénban dolgozó Felice Napoleone Martinelli gipszöntőtől mintegy háromszáz ókori szoborról készült gipszmásolatot vásárolt meg az 1873. évi bécsi világkiállításon, köztük az akkor legújabb görögországi ásatásokon előkerült leletekről is. Emellett további görög és római szobrok kópiáit is beszerezték.

Az 1896-ban létrehozott Szépművészeti Múzeum átvette a Nemzeti Múzeumtól ezeket az öntvényeket, majd 1904-ben átszállíttatta az antik másolatokat a Hősök terén már javában készülő épületébe. A Szépművészeti Múzeum ezeken túl további jelentős számú öntvényt rendelt, az ókori emlékek mellett 1902-től középkori és reneszánsz szobrokról készült másolatokat is. Az 1913-ig formálódó gipszgyűjtemény mintegy kilencszáz ókori, valamint közel háromszáz középkori és reneszánsz emlék kópiájával rendelkezett. A Szépművészeti Múzeum épületének földszinti nagy csarnokait eredetileg elsősorban a sok esetben hatalmas méretekkel rendelkező gipszmásolatok számára tervezték. Az öntőműhelyekből darabokban érkező gipszöntvényeket a múzeum épületében állították össze hosszadalmas munkával, így 1913-ra megszületett a gipszmásolatok első látogatható kiállítása. 1920-tól, majd 1926-tól előbb az antik, majd a középkori és reneszánsz másolatokat átrendezték. Az 1920-as, 1930-as évektől a másolatok jelentősége nemzetközi múzeumi szinten is csökkent, és egyre inkább az eredeti műtárgyak kerültek előtérbe. A gipszmásolatok fokozatos elértéktelenedése vezetett oda, hogy számos gipszgyűjteményt elhanyagoltak vagy egyenesen megsemmisítettek. Ez a szemlélet kihatott a Szépművészeti Múzeum gipszmásolatainak a megítélésére is: bár leselejtezés nem merült fel, a műtárgyakat nem védték meg a második világháború során, így a kiállítóterekben maradtak és számos sérülést szenvedtek el.

A háborút követő időszakban további hányatott sors várt a Szépművészeti Múzeum gipszöntvényeire. Egy részüket, főként a középkori és reneszánsz emlékek másolatait, 1951-től a látogatóktól elzárt Román Csarnokba zsúfolták be. Az antik szobrokról készült öntvényeket kezdetben az épület alagsorában helyezték el, majd 1977–1985 között vidékre szállították, és a tatai Kuny Domokos Múzeumnak adták át. Egy részüket Tatán, az egykori zsinagógában állították ki. Az antik másolatok nagyobb részét a komáromi Igmándi erődben raktározták el, rendkívül rossz körülmények között.

 

 

A gyűjtemény helyreállítása

2013-ban elindult a Román Csarnok és a kapcsolódó terek rekonstrukciójának a tervezési folyamata, és ez szükségessé tette az itt tárolt gipszmásolatok helyzetének rendezését is. A komáromi Igmándi erődben, erősen elhanyagolt környezetben tárolt antik másolatok helyreállítása szintén aktuálissá vált. 2013-ban megtörtént a több mint százéves másolatgyűjtemény teljes körű művészettörténeti és restaurátori felmérése. A gipszmásolatok elhelyezésére két helyszín került kiválasztása: az akkor használaton kívül álló komáromi Csillagerőd valamint Budapesten a tervezés alatt álló Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épületének látogatható térrésze. A Román Csarnok helyreállításának megkezdésével egyidőben elkezdődött a gipszöntvények restaurálása is. A Szépművészeti Múzeum másolataiból rendezett kiállítás 2021-ben nyílt meg a komáromi Csillagerődben az épület műemléki rekonstrukcióját követően. Most a gipszmásolatok helyreállításának és bemutatásának újabb mérföldköve valósult meg az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ látványtárával, ahol további mintegy háromszáz antik és középkori másolat tekinthető meg 2023 májusától.

 

 

A látványtár

A 13. kerületi Szabolcs és Vágány utca határolja az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épületegyüttesét, mely 2019-ben készült el a Liget Budapest Projekt részeként. Az intézmény elsődleges feladata a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum műtárgyraktározási igényeinek és szakszerű restaurátori feladatainak az ellátása. Az intézménynek ugyanakkor két, a látogatók számára is elérhető része van. Az egyik a 2020-ban megnyitott park, a Bókay-kert. A Bókay János magyar orvosról elnevezett park több mint 13 000 négyzetméter zöldfelületen várja a kikapcsolódni vágyókat.  A komplexum most látogathatóvá váló része az A épületben kialakított látványtár, amely a Szépművészeti Múzeum több, mint százéves gipszmásolat gyűjteményébe nyújt betekintést archaikus és klasszikus kori görög, valamint középkori és reneszánsz szobrok másolatain keresztül.

 

 

Archaikus és klasszikus kori görög szobrok gipszmásolatai

A látványtár ókori szobrászati alkotások másolataiból álló része a görög művészet archaikus és klasszikus kori épületdíszítő szobrászatát mutatja be. A négy szekcióra tagolt, mintegy 250 másolatot bemutató kiállítás-rész a görög világ híres szentélyeinek a világába kalauzolja a látogatót.

 Az archaikus korból megismerkedhetünk például a jósdájáról híres delphoi Apollón-szentély legjobb állapotban fennmaradt kincsesházának szobrászati díszeivel. Ezt Sziphnosz szigetének polgárai építtették az istennek felajánlott ajándékaik elhelyezésére Kr. e. 530-520 között. A kincsesház külső oldalán körbefutó, többek között az olümposzi istenek és a gigászok harcát ábrázoló fríz, az épület oromcsoportja és a tetőzetet tartó egyik kariatida másolata is megtekinthető.

Az összes görög városállam közös kultuszhelye Olümpia volt, ahol az olümposzi világkép főistenét, Zeuszt és feleségét, Hérát tisztelték. Bár a kultusz az archaikus kor előtti évszázadokba nyúlik vissza, Zeusz temploma csak a Kr. e. 5. század első felében épült fel. A templomépület keleti oromcsoportja, amelynek másolata a látványtár emblematikus helyét foglalja el és a Bókay-kert felől is látható, az olümpiai Zeusz-kultusz eredetét is magyarázó mitológiai történetet, Oinomaosz király és leendő veje, Pelopsz végzetes kocsiversenyét ábrázolta. A kentaurok és lapithák összecsapását megjelenítő nyugati oromcsoport rekonstrukciókkal kiegészített másolata pedig a Szépművészeti Múzeum főbejárata felett, az épület homlokzatán látható.

A poliszvilág vezető demokráciája, Athén a Kr. e. 5. század második felében nagyszabású építkezésekbe kezdett a város szakrális és politikai központjában, az Akropoliszon. Fogadalmi ajándékként új templomot emeltek a város pártfogója, Athéna számára. A Parthenon Pheidiasz által megálmodott szobrászati díszei közül a 160 méter hosszú fríz az istennő tiszteletére négy évente megrendezett Nagy Panathenaia ünnepi felvonulását örökítette meg. A fríz majdnem minden fennmaradt töredékének gipszmásolata látható a kiállításon. Az Athénért versengő két isten, Athéna és Poszeidón közös kultusza kapott helyet az Erechtheion új épületében, amelynek a déli csarnokában az oszlopok helyett márvány lányszobrok tartották a tetőzetet. Közülük a Londonban őrzött kariatida gipszmásolata a látványtár egyik ékessége.

Az ókori világ hét csodájának egyike a kis-ázsiai Epheszosz Kr. e. 4. század második felében újjáépített Artemisz-temploma volt. Monumentális méreteivel elkápráztatta akkori látogatóit, akik a templomot két sorban körbevevő, embernagyságú domborművekkel díszített oszlopok erdejében járhattak. A kiállításon látható a templom legjobb állapotban megmaradt reliefdíszes oszloptalapzatának gipszmásolata, amelynek domborműves díszítése a túlvilági élet titkaiba vezeti be a figyelmes szemlélőt.

 

 

Középkori és reneszánsz szobrok gipszmásolatai

A középkori és reneszánsz kópiák jelentős része a második világháborút követő időszakban a Román Csarnokban túlzsúfolt körülmények és elhanyagolt állapotok között volt tárolva. Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban bemutatásra kerülő gipszöntvények nagy része a Román Csarnokból került ki. A kiállítótér középkori és reneszánsz emlékeknek szánt részében betekintést nyerhetünk az egykori másolatgyűjteménybe, annak történetébe, valamint ismereteket szerezhetünk a másolatok készítésére, restaurálására vonatokozóan.

A tárlaton a gótikus katedrálisok épületdíszítő szobrászatát olyan közismert, emblematikus művek képviselik, mint például a naumburgi donátorszobrok, a strasbourgi és reimsi katedrális kapuzatainak szobrászati díszítései.

A 19. században lendületet vett a nemzeti emlékek másolása, abból a célból, hogy ilyen formán is megőrizzék, bemutassák a hazai műemlékeket. A Franciaországból indult irányzat hatására a korabeli Magyarországon is másolni kezdték a fennmaradt emlékek szobrászati elemeit, ezekből a tárlat egy kis válogatást mutat be.

Egyediségével tűnik ki a gyűjteményből az az öntvénycsoport, melyet Johann Göschel, nürnbergi kőfaragó adományozott a múzeumnak, aki családi és baráti kapcsolatai folytán választotta Budapestet, ebből a csoportból Adam Kraft, Városi mázsamérlegének öntvénye az egyetlen ismert másolata a műnek.

A múzeum legjelentősebb másolatait az itáliai reneszánsz szobrok öntvényei teszik ki, ezek jelentős része a komáromi Csillagerődbe került kiállításra, ugyanakkor a látványtárban is kapunk a itáliai másolatokból egy kis ízelítőt.

 

A látogatható látványtár címe:

Európai épületdíszítő-szobrászat. Válogatás a Szépművészeti Múzeum gipszmásolat-gyűjteményéből

Cím: Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, A épület

1135 Budapest, Szabolcs u. 33–35. | Szintén megközelíthető: 1135 Budapest, Vágány utca 2–4.

 

Figyelem! Az egyéni látogatók május 7-től kezdődően egyelőre vasárnaponként, meghirdetett tárlatvezetések keretében látogathatják a kiállítást. Vasárnaponként 2 tárlatvezetés van meghirdetve 11.00-kor és 12.30-kor induló csoportokkal. További időpontok 2023. május 14., 21. és 28. Létszám: max. 15 fő, időtartam: kb. 60 perc Hétköznapokon iskolai csoportok jelentkezését várják.

 

beruházás, gyűjtemény, képzőművészet, kiállítás, látogató, művészettörténet, téma
2021-10-07 07:00
képzőművészet, kiállítás, liget
2019-09-20 14:00