Új képtárral bővül a Herman Ottó Múzeum

FEJLESZTÉS

Szathmáry-Király Ágnes
2021-10-14 07:00

Épül a miskolci Herman Ottó Múzeum új képtára, ami várhatóan 2022 tavaszán már látogatható lesz. A múzeum főépülete mögötti új szárnyban a Petró- és a Kövesi-gyűjtemény kap majd helyet. A két XX. századi műgyűjtő hagyatékán és életén keresztül a tárlat a művészet iránti szenvedélyt tolmácsolja majd a látogatónak.

 

A megújulás terei

 

Szűk egy évtizeden belül immár a második új épületrésszel bővül a Herman Ottó Múzeum: a Pannon-tenger Múzeum 2013-as átadása után most új képtár épül, és az intézményfejlesztés részeként modern restaurátorműhellyé alakítják a bükkábrányi ősfák konzerválásához használt csarnokot.


A bővítés révén kikerül jelenlegi helyéről a képtár. Így felszabadul az első emeleti kiállítótér, lehetőséget adva ezzel időszaki tárlatok befogadására.


Az építkezés érinti a főépület földszinti fogadóterét is. Innen indul az új főlépcső, amely egy galériás kialakítású, tágas közlekedő térre nyílik majd. Ezen át lesznek megközelíthetők a képzőművészeti tárlatok, a múzeumi bolt, a kávézó és a tetőterasz. Az aulában szembetűnő változás lesz még az új jegypénztár, a ruhatár és az akadálymentes, valamint kisgyermekes családokat kiszolgáló mosdó.Az aulának ezt a látogatóbarát átváltozását egyfajta arculatváltásként értelmezi a múzeumvezetés.

 

Látványterv

 

Az építkezés tavasz óta zajlik, azonban a járványügyi helyzet miatt a csak napokban tudta nyilvánosság előtt bemutatni az épület- és kiállítási terveket a Herman Ottó Múzeum és Miskolc város vezetése egy projektnyitó rendezvényen.

 

Látványterv

 


Megújuló kiállítási koncepció

 

Az új külcsínhez méltó belbecs társul. Pirint Andrea kurátor egy olyan tárlatot álmodott meg, amely több lesz egy klasszikus képtárnál. Azon túl, hogy bevezeti a látogatót a képzőművészetekbe, visszatükrözi annak a szenvedélynek az izgalmát is, ami a műgyűjtőket hajtja, amikor árveréseken vagy műtermekből vásárolva, esetleg más gyűjtőkkel alkudozva – általában jelentős anyagi áldozat árán – megszerzik a hőn áhított alkotást. Vajon milyen motiváció hajtja őket?


Ennek megértésére két erős karakter lesz a kurátor segítségére. Dr. Petró Sándor (1907-1976) és Kövesi István (1911-1981), akiknek sorsa, életfelfogása és egyénisége is különbözött, csupán csak a magyar képzőművészet remekeinek megszerzésére való törekvés az, ami közös bennük. De összekapcsolja még a magyar műgyűjtés-történet eme két jeles képviselőjét a kor, a 20. század is, amelyben éltek, és amely lehetőséget teremtett társadalmi rétegük számára, hogy szenvedélyüknek éljenek. A szocializmus idején ugyanis teljesen más irányt vett a műgyűjtés. Már nem státusszimbólum volt, mint korábban az arisztokraták, majd az iparbárók számára, hanem a legális vagyonfelhalmozás egyik lehetséges módja. (A műkincsre nem figyelt annyira a hatóság, mint a lakásra vagy az aranyra.) Ezek, a szocializmusban létrejött nagy gyűjtemények, szinte mind felbomlottak, kevés a Petró- és Kövesi-gyűjteményhez hasonló teljes anyag.


Az pedig a Herman Ottó Múzeum jószerencséje, hogy mindkettő a miskolci közgyűjteménybe került.


Persze sok múlott a Magyar Nemzeti Bank döntésén, amely megvásárlás után a borsodi megyeszékhelyen helyezte letétbe Kövesi István titkos gyűjteményét, hogy az tovább gazdagítsa a múzeumi törzsanyagot, amelynek jelentős egysége éppen a Petró-hagyaték.

 


Vendégségben a műgyűjtőknél


A titkos Kövesi-gyűjtemény a 2015-ös bemutatásáig teljesen rejtve volt a nyilvánosság elől. A munkaszolgálatot, koncentrációs tábort megjárt újlipótvárosi mészárosmester egy elzárt mikrovilágban, saját nappalijának falán teremtette meg azt a galériát, amely felsorakoztatja a magyar festészet 1870-1970 közti korszakának kiemelkedő darabjait, köztük Koszta, Mednyánszky és Aba-Novák alkotásait. A Kövesi család nem is engedett ide betekintést szinte senkinek.


Ennek, a szobanövényekben és műkincsekben gazdag nappalinak a hangulatát élhetik majd át az új képtárba érkező látogatók. A szerény méretű budapesti Kövesi bérlakás mellett látogatást tehetnek Dr. Petró Sándor halljában is – persze mindkettőt immár a múzeumi közegben, Pirint Andrea kurátor és Veres Péter látványtervező által reprezentálva.
Bár dr. Petró Sándor gyűjtésének legizgalmasabb és legértékesebb darabjait a múzeum jelenleg még látogatható képtára már bemutatta – pl. Csontváry Öreg halászát vagy Aba-Novák Lauráját –, az új kontextusban a kiállított műremekek sokat mesélnek majd önmagukon túl a két gyűjtőélet- és gyűjtéstörténetéről, rajtuk keresztül pedig a 20. század történelmi eseményeiről.

 


A szubjektív és az objektív gyűjtő


A kiállítás egymással párbeszédben mutatja be a két jeles gyűjteményt. A párhuzamosság adja magát a kiállítási koncepcióban, hiszen Petró és Kövesi egy időben éltek és ismerték egymást, néha talán még vetélkedtek is egyazon műremekért. Az aukciók fokozott izgalmát élhetik át a látogatók is a tárlat interaktivitásra ösztönző részén, például, amikor azonos művész két alkotását, vagy két különböző festő hasonló témáról készített képét tehetik mérlegre saját szubjektív választásuk alapján. Ez a kis játékosság vezeti rá a látogatót arra, hogy megfogalmazódjon benne a kérdés, vajon mi alapján született meg a gyűjtői döntés és cserélt gazdát a néha vagyonokat érő műkincs.


Míg Kövesi szívből választott, következetes esztétikai értékkel, általában a kedvenc festőitől – Kassák, Bortnyik, Vaszary, Rippl-Rónai, Koszta, Tornyai, és Perlmutter –, addig Petró Sándor tudományos alapossággal és hozzáértéssel válogatta össze több mint 650 darabos gyűjteményét, amely a hazai képzőművészet 300 éves történetének keresztmetszetét adja. A miskolci orvos ugyanis az 1950-es évektől a kortársak alkotásai mellé 19. századi, majd 18. századbeli festményeket és szobrokat vásárolt, majd a teljes gyűjteményét végrendeletében a Herman Ottó Múzeumra hagyta.

 

Látványterv

 

 


Helytörténeté az emelet

 

Az emeleti kiállítóterekben Miskolc lesz a képzőművészet fókuszában. Itt a múzeum olyan képeket mutat be, amelyek a régi várost örökítik meg – a modernizálás kezdete előtti időkből. Ennek a tematikus kollekciónak a megteremtésére az 1920-as évektől kezdve törekedett a múzeum. A saját gyűjtési anyag bemutatására most lehetőség is nyílik egy állandó kiállítás keretében. A képzőművészeti alkotások a helytörténeti tár vonatkozó tárgyaival kiegészülve segítik az időutazást. Erre pedig az enteriőrök hangulata is rásegít majd: korabeli homlokzatok, parkrészletek között sétálva ismerkedik a látogató Miskolc régi arcával.

 

 

 

 

Herman Ottó Múzeum bővítése

Fotó: Juhász Ákos / Minap.hu; forrás: minap.hu

 

 

Borítóképen:

Dr. Szolyák Péter igazgató a Herman Ottó Múzeum projektnyitó rendezvényén; Fotó: Juhász Ákos / Minap.hu; forrás: minap.hu

Az év múzeuma, gyűjtemény, muzeológia, múzeumtörténet, Pulszky Társaság - 30 év, természet
2020-10-04 07:00
beruházás, design, építészet, felhívás, iparművészet, pályázat, téma
2021-09-04 07:00
beruházás, látogató, örökségvédelem
2020-11-03 07:00