Mit sem sejtő laikusként indultam és ámulatba ejtő tapasztalattal gazdagodtam az M30-as autópálya régészeti próbafeltárásának bejárakor. Új perspektívája ez a múzeumi munkának a Kazinczy-birtokon eltöltött 5 év után. A Herman Ottó Múzeum Régészeti Tára számomra olyan, mint egy hangyaboly: örökké nyüzsgő, gyűjtögető, terveket szövögető, a múlt darabjaiból építkező harcos csapat. – Régészeti kalandtúra és riport Dr. Szörényi Gábor Andrással, a miskolci múzeum régészeti igazgató-helyettesével.
„Éppen átléptük az M30-as próbaásatás kapuját, a szondázások első két hetén vagyunk túl. Messze még a hatvanadik lelőhely és a teljes feltárás. Függetlenül a lelőhelyek nagyságától, az M30-as autópálya nagyon sok munkát fog jelenteni a Herman Ottó Múzeum számára. A 2018-as évet is ki fogja tölteni, miközben helytállunk más ásatásokon is.” – Abból, ahogy a régészeti osztály aktuális munkájáról mesél Szörényi Gábor, úgy tűnik, mintha a rá kiszabott feladatokat is azzal a kellő lazasággal venné, mint a kanyarokat az eső áztatta sáros, nyálkás földúton. Miközben persze mindannyian tudjuk, hogy az autópálya-építés régészeti feltárását és a hasonló jelentős munkákat csak akkreditált, azaz szakmai, informatikai, műszaki és technikai szempontból is csak a legjobb intézmények nyerhetik el. Ahhoz pedig már bizonyítani kellett.
A próbaásatás felé haladva a régészeti terepjáró utasaként leginkább arra vágyok, hogy először is sofőrként bizonyítson az igazgató-helyettes. A Miskolcot Kassával összekötő autópálya nyomvonala az esőzések miatt ugyanis leginkább rallycross-pályára hasonlít. Utastársaimmal mindannyian erősen szorítjuk a „majrévasat” és kérünk sűrűn bocsánatot egymástól az összekoccanó testrészeink miatt. Felérve a dombtetőre a látvány kárpótol minket a viszontagságok miatt. Gábor innen mutatja merre kanyarog majd az autópálya, aminek vonalát most még szondaárkok tarkítják. "Decemberig folyamatosan ássuk ki a szondaárkokat. Egyszerre akár 5-6 stáb is dolgozik a terepen, hogy tartsuk az ütemezést. A munkaterületet augusztus végén vettük át.
Azt megelőzően, 2016-ban elvégeztük a terepbejárást. Az alternatív útszakaszok miatt akkor még hosszabban, 74,5 kilométeren kerestük az esetleges lelőhelyeket két régészeti csapattal 6 napon át. Már a bejárás során is el lehetett különíteni egészen intenzív lelőhelyeket, és gyér, ritkás intenzitásúakat. Később ezt a geofizikai felmérés is bizonyította. Januártól márciusig másfél millió négyzetméteren végeztük el a leendő autópálya tervezett vonalain az roncsolásmentes, műszeres lelőhely-felderítést. Rendkívül szélsőséges időjárási körülmények között dolgoztunk. Mínusz 20 fokban, 20-25cm-es hóvastagság mellett kezdtük el a méréseket, majd hólében felázott talajon dagonyázva és tavaszi, porzó vetésben. A megbolygatott talaj eltérő struktúrája, megváltozott mágnesessége alapján méter pontossággal meghatároztuk hol vannak a feltárandó objektumok, tárgyak. Egy párduc foltjaihoz hasonló mágneses térképen értelmeznünk, hogy a föld alatt megbújó tárgyak közül mi a régészeti jelenség, illetve a modernkori jelenség – azaz traktoralkatrész, amik a földművelés során hullottak el és érdemtelenek –, valamint azt, hogy hol kell teljes feltárást végezni, és melyek azok a területek, ahol elég szakfelügyeletet biztosítani. A köztes időben, kora tavasztól késő őszig, pedig az előkészületek zajlottak. Komoly organizációs feladat, mert négyféle szakágnak kell együtt dolgozni, hogy ütemezetten, gördülékenyen menjen a munka mind a 60 lelőhelyen. Ez egy függő játszma: az előkészítő csapat függ a beruházótól és a kivitelezőtől; és persze viszont is. A feltárási munka első fázisának megkezdése előtt meg kell szerezni a területre lépési engedélyt és elő kell készíteni a területet, hogy azon gépi földmunkát és régészeti munkát egyaránt folytatni tudjunk. Ezért meg kellett várni a mezőgazdasági vegetáció irtását. A szárzúzó mindig a geodéta által meghatározott területen végzi el az előkészítést. Majd a szondaárkok kezdetét és végét jelző karók között lőszermentesítenek a tűzszerészek. Csak ezután tud terepre vonulni a kotrógép és a régész a technikusával, hogy megnyissák a szondákat. Napi szintű sakkozást jelent meghatározni, hogy melyek a legoptimálisabb feltételekkel bíró területek a feltárás megkezdéséhez.”
A Cserehát dombi részéről letekintve csodálatos a panoráma: lágy vonalú lankák, völgyek, sík mezők váltják egymást, köztük megbújó települések. Nem véletlenül volt mindig is intenzíven lakott terület a Hernád-völgye. A folyó nyugati partjának közvetlen környezetében szigetszerűen emelkednek ki a kisebb magaslatok, amiket megtelepedésre, temetkezésre szívesen használtak a korábbi korokban, csakúgy, mint az ezt követő magas partot. Így a Cserehát magasabban fekvő területeitől eltekintve, lelőhelyek fűzére ez a vidék. „A leendő autópálya a három térszintet vágja keresztül.” –Szörényi Gábor a tájra mutatva szemlélteti a munka jelentőségét. Jobbra fordul, balra fordul, mutogat minden égtáj felé, mert a környéken mindenhol ott vannak a földhalmok, a kutatóárkok –
„A Hernád folyó völgye valamennyi történeti korban fő közlekedési út és kedvelt letelepedési hely volt. Ez a terület vezet fel a Kárpátok legalacsonyabb szakasza felé, így a legideálisabb kereskedelmi és közlekedési útvonal volt mindig is Lengyelország és a Baltikum irányába. Éppen ezért sorakoznak a lelőhelyek végestelen végig a nyomvonal mentén. Az elmúlt hetekben a neolitikumtól az újkoron át a modern kori hasznosításig mindenféle jelenséget találtunk. Hasonlóan más feltáráshoz, itt is sok a késő bronzkori anyag. Arnóton kora vaskori szkítákra, késő vaskori keltákra utaló tárgyak kerültek elő, a népvándorlás korából római császárkori jelenségek; míg Encs környékén szintén a népvándorlás időszakából tártunk fel temetőt. Több helyen történeti és néprajzi szempontból fontos Árpád-kori falurészlet és újkori – 18.-19. századi – kertgazdálkodási egységek, valamint II. világháborúhoz kapcsolható legújabb kori régészeti leletek kerültek napvilágra. Az előzetes felmérés, az eddigi munka és a történeti ismeretek alapján úgy véljük, hogy a 60 lelőhelyből várhatóan 10 lesz intenzív. Valamennyi sok objektummal teli, nagy területű feltárást igényel majd. A többi közepes, vagy gyér intenzitású lesz. Az eddig megnyitott szondaárkok azt mutatják, hogy a sztráda nyomvonalának magaslati részein kevésbé telepedtek meg emberek, mint a mai hármas út és a Hernád menti területeken.”
Bükkábrány
Arnót határában most is serénykednek a régészek. Papírzsákokba pakolják a szondaárkokban talált régészeti leleteket. Ezeket a múzeumban majd megvizsgálják, beazonosítják, korszakolják, raktározzák, restaurálják is. Ezt az aprólékos, nagy odafigyelést igénylő hosszadalmas munkát egyazon időben nem csak itt, az M30-ason végzik. „A Bükkábrányi bánya 2007 óta folyamatos megelőző régészeti feltárás helyszíne. Évről évre több 10 hektárnyi terület feltárását végezzük el itt, ahogy halad a termelési terület bővítése. Minden évben tavasztól késő őszig, kora télig egy vagy két régészeti stábunk van jelen; kiegészülve szükség esetén alvállalkozói csapattal. A Csincse partja nagyon intenzíven lakott térszínt, ezért a 10 éve zajló ásatás önti ránk a régészeti leletanyagot, a régészeti információkat a Dél-borsodi tájegységből. És ebből a bányából kerültek elő a 7 millió éves ősi mocsárciprusok. Kutatásukkal, állagmegőrzésükkel éppen idén tíz éve foglalkoznak a kollégáim és négy éve csodálkozhat rájuk a Pannon-tenger Múzeum nagyközönsége. Harmadik nagy projektünk pedig a Diósgyőri vár. Itt az újjáépítés tervezési munkáit támasztjuk alá a régészeti feltárásainkkal. Az elmúlt egy- két év feladata a várárok kialakításához kapcsolódó vizesárok rendszerének megkutatása, kellő figyelemmel az ellenfalra, amely már évszázadok óta föld alatt van, csak nagyon kevés helyen látható. Ez a kontrafal biztosítja majd, hogy az erősség köré újra vizet vezessenek, és a turisták csónakázhassanak rajta.”
Diósgyőr
A Diósgyőri vár rekonstrukciójának második és harmadik üteme augusztusban megkapta a tervtanács jogerős építési engedélyét. Visszaépítik a délnyugati csonka tornyot és a nyugati palotaszárnyat. A vár egységei magastetős lezárást kapnak. A Herman Ottó Múzeum régészeti igazgató-helyettese által említett vizesárok felé pedig hidakat építenek. De most még inkább azok a leletek ejtik ámulatba a nagyközönséget, amiket a feltárásokon találnak a régészek: pl. az az aranyozott ezüstgyűrű, amire gótikus minuszkulákkal szöveget is véstek a 14.-15. században. A feltárást követő építkezéssel megvalósul majd a Nagy Lajos korabeli Diósgyőri vár rekonstrukciója. Ezzel párhuzamosan a vár és közvetlen környezete Közép-Európa egyedi és meghatározó turisztikai vonzerejévé válhat, aminek kiszolgáló épülete a jelenleg régészeti feltárás alatt álló elővár, a Déryné-ház mögötti terület.
Diósgyőr
És ezzel még mindig nem ért véget a miskolci régészek munkájának felsorolása. A beruházásokhoz köthető leletmentésen túl tervásatások is zajlanak. Ezek jelentik számukra a tényleges tudományos munkát.„2012 óta tart a szentléleki pálos kolostor feltárása, rekonstrukciója a Bükkben. Ebbe a felfedezésbe három éve bevontuk a hazai egyetemek hallgatóit is.– Szörényi Gábor úgy mesél, hogy látszik, büszke a fáradhatatlannak tűnő csapatára – Az itt zajló munka célja a szerzetesek lakta kolostornégyszög vizsgálata, és műemléki helyreállítása. A kezdeti, még csalánnal borított hepe-hupás területhez képest ez ma már egy rekonstruált romkert, aminek a felszínén a csapadékvíz elvezetés is megvalósult és a műemléki helyreállítás is zajlik. Már esküvőket is tartanak benne. Hasonlóan sikeres az Óhutai Pálos kolostor feltárása. Ez egy közösségi régészet minimális költségvetéssel, helyi önkéntesekkel. A feltáráshoz, dokumentáláshoz, raktározáshoz a falu alapítványa biztosít némi forrást. A munkába pedig idén bekapcsolódtak érettségi előtt álló, fiatal közösségi szolgálatos budapesti szakközépiskolás fiatalemberek, akik komoly fizikai munkát végeztek. Velük együtt süllyesztettük a kolostor szintjét, készítettük elő a következő idény feltárási munkálatait.”
Az ásatásról visszafelé az autóban is sok még a mesélni való. Bár a nap kisütött, nem szárította meg a sarat. Csak a cipőnkön. De onnan két kilónyit kell levakarni. Az út ugyanolyan rizikós számomra, mint idefelé. De Gábor beszámolója jól tereli a figyelmemet az izgalmakról. Van olyan munkájuk, ami a közeljövőben érhet be igazán: nagy lökést adhat a Szögliget határában, a 460 méter magas Várhegyen kutatott Szádvárnak, hogy bekerült a nemzeti várprogramba. A Magyarország egyik legnagyobb hegyi váraként számon tartott Szádvár területe több mint tizenegyezer négyzetméter. A középkori erődítményt tíz éve kutatja együtt a múzeum régészeti csapata és a Szádvárért Baráti Kör. Akad még felfedezni való bőven. Ahogyan a Bükki Nemzeti Park területén is jövőre. Ott több borsodi földvár és halom rehabilitációját kezdi meg a Herman Ottó Múzeum. „Ennyi munkához sok emberre van szükség, jelen pillanatban túlterheltek a kollégák. –ismeri el a régészeti vezető –Létszámbővítésre, jól képzett régészekre van szükség. Ezért a frissen végzett egyetemisták között is keressük a leendő munkatársakat. Bizalmat szavazunk a hozzánk érkezőknek akár úgy is, hogy régésztechnikusként visznek egy-egy projektet a diploma megszerzése előtt.”
A Herman Ottó Múzeum régészei nem csak a föld alatt keresgélnek kincset. A raktáraikban is. Olyanokat, amiket tematizálva érdemes megmutatni a látogatóknak. 2017. szeptember 15-én nyílt az „Arcok a múltból”című kiállítás, ami a hitvilág válogatott emlékeit tárja a papszeri Öreg Kiállítási Épület vendégei elé az őskortól a középkorig. A tárlat kurátora Dr. Csengeri Piroska és a látványtervezője Dienes Ágnes azzal szólítja meg az érdeklődőket, hogy bátran fogjanak tollat, ecsetet, és a látottak alapján alkossák meg papírra a saját figurájukat, ahogyan tették ezt az „Avarok aranya– Rajzóra a múzeumban” című tavaszi időszaki kiállításon is.
