A Petőfi Irodalmi Múzeumban újonnan megnyílt Csáth Géza kiállítás, CSÁTH*A varázsló halála öt teremből épül fel. Mi bejártuk mindegyiket és még egy lépcsőt is találtunk.
Az irodalomSZEMLÉLET koordinálásában létrejövő négy alkalmas Lépcsőszemináriumon eltérő múzeumok tere által van lehetőségünk az intézmény és a befogadó kapcsolatáról beszélgetni. A Petőfi Irodalmi Múzeumban a Csáth Gézához kapcsolódó kiállítással összefüggésben tettünk fel kérdéseket és próbáltuk megválaszolni ezeket.
Megvalósítható egy kiállításon keresztül, hogy bepillantást nyerjünk egy művész alkotási folyamatába? Hogyan lehet egy nehéz fogalmakkal terhelt életművet bemutatni? Melyek azok a fontos és általános témák, amelyeket Csáth Géza élete, alkotásai mentén érdemes megismernünk?
A kiállítás terének a felfedezését egy játékos feladat segítségével kezdtük. Az öt különböző terem bejárása minden érzékszervünket megmozgatta. Szárított virágok bódító illatát sejtette az első terem, falakba rejtett fiókokba pillanthattunk be, puha párnákon idézeteket tapinthattunk, Csáth hangját halhattuk magunk körül, s a tükrök is tartogattak bőven meglepetéseket. Ahogy haladtunk teremről teremre és egyben a Csáth-i univerzum útvesztőjében, úgy elmélkedhettünk magunkban azon, milyen kérdésekre kaptunk illetve nem kaptunk választ a kiállítás segítségével, melyik tárgy sűríti magába leginkább Csáth világát, milyen fogalmak tapadnak az egyes terekhez, melyik mondat szólít meg bennünket, vagy épp azon, hogyan mutatja be a kiállítás Csáth Géza életének töréspontjait. Tárgy, tér, textus, történet – ezek mentén a fogalmak mentén gondolkodtunk.
Leírt válaszainkat megosztottuk egymással egy lépcső installáció megalkotásával, amikor benyomásaink a színes cetliken a múzeumi lépcső elemeivé tettük.
Ezt követte egy kerekasztal-beszélgetés a Károlyi-palota egyik impozáns termében, ahol az irodalomSZEMLÉLET részéről Budai Csilla fogalmazott meg a 4 fogalomból kiinduló kérdéseket. A diszkusszió során a kiállítás egyik kurátorával, Sidó Annával, egy irodalomtanárral, Fenyő D. Györggyel és egy múzeumpedagógussal, Sóki Diánával oszthattuk meg észrevételeinket. A gyermekkor fogalma többször is felmerült beszélgetés közben, mint a kiállításon a tükör egyik értelmezési lehetősége. De ugyanígy fogalmazódott meg az önmagán kísérletező ember, a különböző mediális váltásokkal élő művész karaktere. Sidó Anna elmondta, hogy számára Csáth fényképekben sűrűsödő gyermekkora egy inspiráló kiindulási pont volt, ahogyan azt is érdekes volt átgondolni, hogy a palota terei milyen lehetőséget nyújtanak a koncepció megvalósításához, hogyan lépett párbeszédbe az elképzelés és a rendelkezésre álló lehetőségek, hogy végül egy többszólamú tér jöhessen létre.
Izgalmas kérdésként merült fel, hogy a múzeumpedagógia mennyiben adhat a látogatóknak egy újfajta megközelítést a tárgyakhoz, a terekhez, hogyan válik a kiállítás élővé egy foglalkozáson keresztül, s hogyan merülnek fel olyan fogalmak, amelyek az érzékeléshez kapcsolódó fogalmakat állítják előtérbe. A kiállítás bejárhatóságával kapcsolatos kérdések is elhangzottak, a különböző útvonalak, s az általuk létrejövő befogadói élmény, értelmezés. Megfogalmazódott a kérdés, hogy ha nincs igazi első tér, akkor vajon honnan indul maga a kiállítás? A „megközelítések lehetőségei” címszó alatt gondolkodtunk el azon, hogy miből indulhat ki egy tárlatvezetés, vagy foglalkozás, hogyan alakítható Csáth Géza világának bemutatása, milyen sztereotípiákkal, milyen nehéz fogalmi rendszerrel kell megküzdenie annak, aki egy ilyen életutat szeretne bemutatni. Hogyan érdemes beszélnünk egy kiállításon keresztül irodalmi szövegekről, amelyek a közoktatás számára is hasznos ismeretekhez kapcsolódnak?
A Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb kiállítása tehát legalább annyira megmozgatott minket befogadókat, mint amennyire maga Csáth Géza is belekóstolt a különböző művészeti szférákba, felhasználva az érzékelés széles skáláját.
A lépcsőszeminárium következő alkalma a Ludwig Múzeumban vár minden érdeklődőt, október 10-én. A kiállítást a résztvevők már 16 órától megtekinthetik, de a beszélgetés a korábbiakhoz hasonló időpontban indul.
