Tájházvezetők országos találkozója Boldogon

Tájházszövetség
2019-09-25 14:00

Miért is Boldogon? A Hatvannal szomszédos falu a 2017-es Év Tájháza cím büszke tulajdonosa, hagyományőrző közösségei révén ismert, elismert szereplője hazánk kulturális életének.  

A találkozó tematikáját a házigazda település legjellemzőbb értékéhez igazították a szervezők, a tájházakat élővé tevő hagyományok kerültek a középpontba. Az alapgondolat szerint a hagyományőrzés egy évszázadokon átívelő „idegenvezetés”, amellyel élményként ismerhető meg múltunk, örökségünk. Ebben élen jár Boldog, érdemes jó gyakorlatként, pozitív mintaként minél többek elé tárni az itteni példát.

 

A Magyarországi Tájházak Szövetsége 2019. szeptember 26 és 28 között a Heves megyei Hatvanban és Boldogon rendezi meg XVII. Országos szakmai konferenciáját és találkozóját. A konferencia napján, pénteken kerül sor az „Év Tájháza” kitüntető cím átadására, melynek várományosáról most még csak annyit árulhatunk el, hogy rendhagyó módon nem egy apró faluban, hanem egy dunántúli megyeszékhelyen található tájház számíthat az elismerésre.

 

A találkozóra az ország minden részéből és Felvidékről is várhatóak tájház fenntartók, akik szeptember 26-án, csütörtök délután a Hatvany Lajos Múzeum vendégeiként Hatvan értékeivel ismerkedhetnek, majd a pénteki napon Boldogon kerül sor az Élő hagyomány a tájházakban – a helyi folklór megjelenési formái címmel szakmai konferenciára. A megnyitón Laczkó Roland, Boldog Község polgármestere, Szabó Zsolt, a térség országgyűlési képviselője és dr. Bereczki Ibolya, a Tájházszövetség elnöke köszönti a résztvevőket.

A konferencia során a helyi folklór tájházi megjelenési formáinak a legjobb hazai példái mellett a határon túli Garam-menti ún. kurtaszoknyás falvak gazdag hagyományőrző tevékenységébe is bepillantást nyerhetnek a résztvevők.

A prezentációkon túl a boldogiak sütésben, főzésben, gyűjteményeik bemutatásával, gyermek- és felnőtt csoportjaik közreműködésével a gyakorlatban is szemléltetik, hogy náluk valóban élnek a hagyományok.

 

A szombatra szervezett tanulmányi kiránduláson a résztvevők megismerkedhetnek Hévízgyörk, Tura, Zsámbok, Kóka, Úri és Gomba tájházaival, gyűjteményeivel, azok csodálatos világával. 

 

 2019. szeptember 26., csütörtök - Hatvany Lajos Múzeum (Hatvan, Kossuth tér 12.)

 

15.00 – 16.00: Regisztráció a Hatvany Lajos Múzeumban
16.00 – 17.00: Belvárosi séta a Tourinform Hatvan iroda szervezésében, indulás az iroda elől (Hatvan, Grassalkovich út 8.): 1 órás program, aminek a keretében megnézzük belülről a Szent Adalbert templomot is.
17.00 – 18.00: Hatvany Lajos Múzeum megtekintése Márkus Marianna igazgatónő és Kökény Ferenc igazgatóhelyettes vezetésével

18.00 – 18.45: Serfőzde bemutatása (opcióként térítés ellenében helyben készült sör fogyasztása)

19.00: Vacsora az Udvarház Vendéglőben 

 

2019.szeptember 27., péntek - Ujváry Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár (Boldog, Kossuth Lajos út 40.) 

 

Konferencia - Élő hagyomány a tájházakban – a helyi folklór megjelenési formái 

8.30 – 9.30 Regisztráció 

9.30 – 10.00 Ünnepélyes megnyitó, köszöntők: 

- Laczkó Roland, Boldog Község polgármestere
- Szabó Zsolt, a térség országgyűlési képviselője
- dr. Bereczki Ibolya, a Tájházszövetség elnöke
Az „Év tájháza” díj átadása 

10.00 – 10.15 Kassai Hajnal (Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Múzeumi főosztály vezetője): Hagyomány és kortárs szemlélet az országos múzeumi programokban (Múzeumok Éjszakája, Kulturális Örökség Napjai, Múzeumok Őszi Fesztiválja ...), a tájházak kapcsolódási lehetőségei 

10.20 – 10.35: Dr. Bereczki Ibolya (Magyarországi Tájházak Szövetsége, elnök): Élő hagyomány a tájházakban 

10.40 – 10.55 Dr. Vass Erika (Szabadtéri Néprajzi Múzeum, néprajzkutató): Szokás, hagyomány a tájházi enteriőrökben, a kiállításban  

11.00 – 11.35 Szünet 

11.40 – 11.55 Bajnóczy-Kovács Edina (Magyarországi Tájházak Szövetsége, elnökségi tag): Szokás, hagyomány a tájházi kiállításban – a Boldogi Tájház esettanulmánya 

12.00 – 12.15 Pintér Orsolya (Kéméndi Tájház Polgári Társulás): Élő hagyományok megörökítése a Kéméndi Tájházban 

12.20 – 13.00 Pódium beszélgetés: A folklór megjelenése a tájházakban, programjaikban, a Tájházak Napja szokás-hagyomány bemutató eseményei Moderátor: Hegedűsné Majnár Márta (Tájházszövetség, ügyvezető elnök): Közreműködők: Gál Adél (Nagyberegi Tájház), Szabó Mónika (Sárpilisi Tájház), Kepesné Tóth Katalin (Boldogi Tájház), Kormos Rebeka (Ócsai Tájház), Dr. Simon András (Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék, tanszékvezető egyetemi docens) 

13.00 – 14.00 Ebéd 

14.00 – 15.00 Boldogi Tájház (Boldog, Kossuth Lajos u. 32.) 

- a tájház enteriőrjeinek bemutatása,

 - "...és Boldogon éltek", valamint a „Szeretett falum, Boldog” c. kiállítások megtekintése.

Boldogi nagyrózsa sütése és helyi termékek vására 

A szakmai konferencia folytatása

15.15 – 16.00 Bepillantás az elmúlt év sikeres tájházas fejlesztéseibe (Tájházfenntartók esettanulmányai) 

16.00 – 16.15 Zárszó 

16.15 – 17.15 A Kurtaszoknyás lakodalom c. film részleteinek megtekintése Király Katalin (Magyarországi Szlovákok Kulturális Intézete, igazgató) kommentelésével. A filmben a Garam-menti kurtaszoknyás falvak (Bény, Kéménd, Bart, Kisgyarmat, Garampáld, Kőhídgyarmat) közreműködésével a lakodalmi szokás minden mozzanata megelevenedik a Kéméndi Tájházban. 

17.15 – 18.00 Vacsora

18.00 – Táncház a Zagyva Bandával, valamint helyi hagyományőrző gyerek- és 

felnőttcsoportokkal. 

 

2019. szeptember 28., szombat - Tanulmányi út: 

 

Hévízgyörki Tájház (Hévízgyörk, Kossuth Lajos utca 124.): Hévízgyörk olyan település a Galga mente szívében, ahol kiemelt fontosságú a helyi kulturális örökség megmentése, rendszerezése, dokumentálása, generációkon keresztül történő átörökítése. E szemlétet részeként valósult meg a faluközpontban meglévő korhű parasztház tájházzá történő kialakítása, melyben a hévízgyörki hagyományokat és a község történetét mutatják be. 

 

 

Turai Falumúzeum (Tura, Rákóczi út 28.): A vagyoni helyzete szerint középparaszti lakóház hagyományosan háromosztatú: utcára néző tisztaszoba, konyha, hátsóház. A főépület mögött külön bejáratú gazdasági helyiségek vannak. Az épületegyüttes nádfedeles, deszkaoromzatú, deszkakerítéses, udvarán gémeskúttal és itatóvályúval.

 

 

Lapu Istvánné Tájház (Zsámbok, Zsámbok, Bajza Lenke tér 1.): A tájház létrehozásában döntő szerepet vállalt Lapu Istvánné, aki évtizedeken át gyűjtötte a lakásbelső, a viselet és a gazdálkodás emléktárgyait. A ház eredetileg a nagygazdák közé tartozó Szalai család tulajdona volt, berendezése enteriőrszerű: egy módos parasztcsalád lakásának bútorzatát és gazdaságának szerszámkészletét mutatja be.

 

 

Kókai Helytörténeti Gyűjtemény (Kóka, Kossuth Lajos u. 55.): A gyűjtemény bemutatja Kóka község múltját, szokásait, népviseletét és életmódját, a gazdálkodás eszközeit. Itt tekinthető meg a helyi legenda szerinti nevezetes korsó, melyből Kossuth és Görgey ivott a Bereg-kút vizéből. A tárgy környezete a 1848/49-es szabadságharc eseményeit idézi fel.

 

 

Gombai Tájház (Gomba, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.): A Tájházban, a két világháború közötti korszak gombai építési és berendezési szokásaira jellemző állapotot mutatják be az érdeklődőknek, mint például a „mászókéményt”, a beépített masinát, valamint a kor használati tárgyait. A pitvar mennyezetén az eredeti festés látható. A nagyláda feletti keretben a ház első tapasztási rétege alatti, vélhetően eredeti falfestés néhány maradványa, színei tekinthetők meg. A tisztaszoba elrendezése a helyben szokásos jegyeket hordozza, különlegességei az uraság házából „megörökölt” berendezési tárgyak. 

 

 

 

díj, néprajz, tájház
2017-10-07 12:35
helytörténet, néprajz, tájház
2019-02-26 12:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
fénykép, helytörténet, restaurátor, állományvédelem
2019-01-10 16:00