Az eredeti Erkel-kéziratot beodrai Karátsonyi Guidó gróf és felesége, Marczibányi Mária leszármazottai ajánlották fel megvételre az Erkel Ferenc Emlékházat működtető Erkel Ferenc Kulturális Nkft.-nek. A tárgy szeptember 8-tól a Kincsek őrzői – 150 éves gyulai múzeum című időszaki kiállításon lesz megtekinthető az Almásy-kastélyban.
Erkel Ferenc 1849 újévének napján Pesten jegyezte be a rövid zeneművel kiegészített sorait a 18 éves Marczibányi Mária emlékkönyvének egyik lapjára.
A dokumentum tulajdonosai, akik örökség révén jutottak a kézirathoz, amit évtizedeken át családi ereklyeként őriztek, tavaly keresték meg ajánlatukkal a gyulai Erkel Ferenc Kulturális Nkft.-t, azzal a kérelemmel, hogy amennyiben a vétel megtörténik, a hagyaték a zeneszerző egykori szülőházába, a jelenlegi Erkel Ferenc Emlékházba kerüljön.
Feltételezések szerint Marczibányi Mária és Erkel Ferenc a nemesi família fővárosi palotájában találkozhatott, ahol gyakran rendeztek zenei esteket. Hogy növeljék ezek fényét és presztízsét, valószínűleg Erkel Ferencet is meghívták.
A hölgy 1851-ben ment feleségül Garátsonyi grófhoz. Mindkettőjük rokonsága híres volt arról, hogy bőkezűen támogatta Magyarország kulturális életét, így magától értetődött, hogy ők is szívesen mecénáskodtak. Karátsonyi Guido egyik legismertebb alapítványa például 1858-ban 10 ezer forintot adott a Magyar Tudományos Akadémiának arra, hogy kamataiból kétévente díjazzák a legjobb színdarab szerzőjét. A jutalmat többek között Csiky Gergely, Szigligeti Ede is elnyerte, Arany János pedig az Aristophanész vígjátékainak fordításáért kapta meg 1871-ben. Nem kizárt, hogy Guidó Erkel Ferencet is segítette, hisz a budai Krisztinavárosban épített rezidenciájában Liszt Ferenc többször is koncertezett, a zongoraművész 50 éves jubileumi ünnepsége szervezői csoportjának munkájából pedig maga a gróf is kivette a részét. A magyarörmény férfiú emellett szenvedélyes gyűjtő is volt: értékes festményeket és könyveket is szép számmal felhalmozott maga körül, a Nemzeti Múzeumnak is vett egy Canova-szobrot.
Erkelék és a grófi pár között létezett még egy későbbi kapcsolódási pont is, hisz Erkel Ferenc fia, László Pozsonyban Karátsonyi Guidó és felesége emeletes házában, a Stefánia u. 2–4. szám alatt lakott (itt is hunyt el), ami arra utal, hogy egyfajta baráti viszonyt ápolhattak.
A most Gyulára került rövid zenemű érdekessége, hogy eddig még sehol sem publikálták, így szélesebb körben nem is volt ismert, tehát nem is hallhatta a nagyérdemű. 1975-ben ugyan megmutatták Bónis Ferenc zenetörténésznek, aki levélben nyilatkozott arról, hogy az emlékkönyvi bejegyzést egészen biztosan Erkel Ferencnek tulajdonítható, ám ezek után már nem igazán foglalkoztak vele.
A gyulai Erkel Ferenc Nkft. megfelelő szakértői vélemények alapján pályázati úton, az NKA 600 ezer forintos támogatásával vásárolta meg a leszármazottaktól. Elsőként az Almásy-kastélyban, a gyulai múzeum 150 évét bemutató időszaki kiállításon lesz megtekinthető egy teljes éven át, majd átkerül az Erkel-szülőházba.
