Pongrácz István és felesége két Barabás Miklós-portrét (az egyik Wenckheim Stefánia grófnőt, a párja id. Almásy Kálmán grófot, Stefánia férjét ábrázolja), C. Molte Lovascsata című 19. századi kőnyomatát, két ismeretlen 19. századi olasz mester egy-egy munkáját (egy kőnyomat és egy rézkarc), további két beazonosítatlan festőhöz kötött arcképet (amelyek közül az egyiken vélhetően Almásy Adélt, a másikon Almásy Dénest láthatjuk) ajándékozott a gyulai kastélynak. A sort a Kutya és macskák harca című, 17. századra datált olajfestmény zárja le. A kiállítást április 25-én sajtótájékoztatón nyitotta meg Latorcai Csaba társadalmi és örökségvédelmi ügyekért felelős helyettes államtitkár a látogatóközpontban.
A felajánlás ünnepe
Az egybegyűlteket Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere köszöntötte. Az elöljáró elmondta, amikor a gyulai Almásy-kastély rekonstrukcióját elkezdték, a semmiből kellett valamit létrehozniuk, hisz még egy rozsdás vasszeg sem maradt a főúri épületből, amint ezt Virág Zsolt projektmenedzser megfogalmazta. Ez az állapot azonban lehetővé tette számukra, hogy szabadon tervezzék meg a látogatóközpont kiállítási koncepcióját. Úgy döntöttek, korabeli bútorok és egyéb berendezési tárgyak replikáival, valamint interaktív multimédiás eszközök segítségével mutathatják be az egykori kastélyéletet.
A látogatószám és az elismerések, díjak végül is visszaigazolták, a sikeres tervezést színvonalas megvalósítás követte, vélte a polgármester. A teret egyre többek érezték a magukénak, ez pedig elindított egy nagyon érdekes folyamatot: a polgárok tárgyakat kezdtek felajánlani a kastélynak.
Az első adományozó rögtön a nyitás idején, 2016 márciusában egy 1973. évi zongorát ajándékozott a látogatóközpontnak. A hangszer a nagyebédlőbe került, máig ott van. Noha bizonyíték nincs rá, a szájhagyomány szerint Erkel Ferenc is játszhatott rajta. Ugyanennek a kedvnek köszönhetően vittek be a kastélyba egy 19. századi órát, egy I. Ferencz Józsefet ábrázoló portrét, litográfiákat, étkészletet, régi könyveket, szonettgyűjteményt.
A legérdekesebb felajánlás Almásy Dénes gróf leszármazottjainak, Pongrácz Istvánnak és feleségének, valamint Latorcai Csaba társadalmi és örökségvédelmi ügyekért felelős helyettes államtitkár közbenjárásának köszönhető. A kiállítást a Munkácsy Mihály Múzeum támogatásával és közreműködésével sikerült létrehozni.
Történelmünk jelentős darabjai
Az Almásy család eredetéről Latorcai Csaba helyettes államtitkár beszélt, majd kifejtette:
amikor a nagy múltú és tiszteletre méltó családnak a leszármazottai azzal a kéréssel fordultak a Miniszterelnökséghez, hogy a hét festményből és három grafikából álló műkincsegyüttes Gyulára, az egykori családi kastélyba kerüljön, egy példátlan összefogás és együttműködés vette kezdetét. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, Gyula város önkormányzata, az örökösök és a Miniszterelnökség a kezdeményezést minden oldalról megvizsgálta, amelynek végén az alkotások az érdeklődő közönség elé kerültek.
A tisztségviselő szólt arról is, hogy a második világháborút követő diktatórikus rendszer államosítási törekvéseinek dicstelen eredményeként számos, a magyar történelemben jelentős szerepet betöltött család jogfosztottá vált, megaláztatásban és kifosztásban volt része. A rendszerváltás után több kísérlet is történt arra, hogy az állam orvosolja ezeket a múltbeli sérelmeket.
Latorcai Csaba aláhúzta: szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy máig találhatók közgyűjteményekben olyan műtárgyak, amelyek a kommunista rendszerben meghozott törvények alapján az állam vagy az önkormányzat birtokában vannak, a leszármazottak mégis hosszú évek és évtizedek óta küzdenek azért, hogy egykori családi kincseket visszakaphassák. Ezek orvoslására született meg a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaszolgáltatásának rendjéről szóló kormányrendelet, amely biztosítja annak lehetőségét, hogy a tulajdonosok egy egyszerű és gyors eljárással visszaigényelhessék felmenőik hajdani műtárgyait.
A Miniszterelnökségre érkezett restitúciós ügyekben csaknem 9500 vagyontárgyat érintő igénylés fogalmazódott meg. 7500 esetben kiderült, a műkincsek nincsenek a magyar állam tulajdonában, jelentette ki Latorcai Csaba.
A helyettes államtitkár kiemelte, minden olyan folyamatot támogatnak, amely az értékmegőrzés által hozzájárul a nemzeti identitás megerősödéséhez, és aláhúzta, elkötelezettek a kulturális örökség megőrzése és komplex bemutatása iránt. A kastélyban most kiállított képek mind a család, mind a nemzet számára különös jelentőséggel bírnak, hisz közös történelmünk jelentős darabjait jelenítik meg, hangoztatta.
