A Szépművészeti Múzeum kiállításai az elmúlt években kimagasló számú látogatót vonzottak. Az olyan nagyívű tárlatoknak köszönhetően, mint a Cezanne-tól Malevicsig. Árkádiától az absztrakcióig, a Menny és pokol között - Hieronymus Bosch rejtélyes világa, a Csontváry 170 vagy a Renoir – A festő és modelljei, csak a Hősök terén magasodó épületben 2022-ben 750 ezren, 2023-ban 820 ezren jártak. Hogy ez nemzetközi szinten is igen jelentős szám, mi sem jelzi jobban, hogy a 2022-es évben az intézmény a világ 100 leglátogatottabb művészeti múzeuma közé került, közvetlenül a New York-i Guggenheim Múzeum után, valamint a bécsi Albertina elé. Az intézmény számára mindez nemcsak sikert, hanem kihívást is jelent. Baán László főigazgató az idei év programját bemutató sajtótájékoztatón elárulta, milyen kiállításokkal kívánja megszólítani a múzeum és tagintézményei egyre bővülő közönségét.
Szépművészeti Múzeum
A Szépművészeti Múzeumban a látogatók november óta láthatják az április elsejétől nyitva tartó Kapuk a létben. A fa motívuma Pieter Bruegeltől Hollán Sándorig című kiállítást. A több mint ötven kiemelkedő műalkotást felvonultató tárlat amellett, hogy érinti az európai tájképművészet csúcspontjait, áttekinti a grafikai művészet különböző technikáit. Mindezt a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményének gazdag anyaga teszi lehetővé, kiemelten az a jelentős műtárgycsoport, melyet Hollán Sándor 2003 és 2019 között ajándékozott a Szépművészeti Múzeumnak.
Hasonlóan a múzeum saját gyűjteménye kerül fókuszba a március közepétől látható a Barokk változatok, a magyarországi barokk képzőművészet egy-egy szeletét bemutató új állandó kiállítás. Folytatódik a Grafikai Gyűjtemény gazdag anyagából rendezett, a régi és a kortárs művészet párbeszédén alapuló kiállítássorozat is. 2024-ben két különleges válogatást láthatunk. Tavasszal a sorozatok, variációk, ismétlődő mintázatok a 16. és a 20. század grafikai művészetében, ősszel a biedermeier arcképek és enteriőrök, valamint kortárs reflexióik kerülnek előtérbe.
André Kertész: Fire Escape, New York
1949
Virginia Museum of Fine Arts, Richmond, Adolph D. and Wilkins C. Williams Fund
Remélhetően nagyszámú látogatót vonz majd az áprilisban nyíló a Kertész, Moholy-Nagy, Capa… Magyar fotóművészek Amerikában (1914–1989) című tárlat. A kiállítás az első világháború kezdetétől a Szovjetunió összeomlásának kezdetéig tartó időszakban Amerikában otthont találó magyar fotóművészek munkásságából ad átfogó válogatást. Több mint 170 művel 32 olyan alkotó szerepel, akik meghatározónak tekinthetők az Egyesült Államokban letelepedett magyar fotográfusok közül, s ha nem valamennyien lettek is világhírűek, az általuk választott fotográfiai műfajban lényeges szerepet játszottak új hazájukban. Az amerikai-magyar fotográfiai kapcsolatok és az Amerikába kivándorolt magyar származású fotográfusok hatásával eddig csupán néhány kiadvány foglalkozott. Alex Nyerges, a Virginia Museum of Fine Arts igazgatója egy évtizede tanulmányozza az amerikai-magyar fotográfiai kapcsolatokat, amely kutatás eredményeit először a most nyíló budapesti kiállításon mutatja be.
Ugyancsak szenzációsnak ígérkezik az októberben nyíló Mezopotámia. Istenek és démonok királysága című tárlat, amely Magyarországon elsőként mutatja be ennek az ókori birodalomnak az örökségét. A Szépművészeti Múzeum az MTA–ELTE Lendület Asszír és Babilóni Istenvilág Kutatócsoport – Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatócsoporttal közösen szervezett kiállítás hét kiváló európai gyűjteményből (többek között a berlini Vorderasiatisches Museumból, a párizsi Musée du Louvre-ból és a bécsi Kunsthistorisches Museumból) több mint 150 kölcsönzött tárgyon keresztül nyújt betekintést e letűnt kultúra világába, amely a Bibliának és közvetve az európai kultúránknak is a gyökerét képezi.
Munkácsy Mihály: Olvasó nő
1877
olaj, vászon
99 × 130 × 11 cm
Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria
Nem lehet kérdés, hogy a november 16-án nyíló Munkácsy180 című, a 2024–2025-ben esedékes kettős Munkácsy-évforduló (a mester születésének 180. és halálának 125. évfordulója) alkalmából rendezendő kiállítás közönségsiker lesz. Több mint félszáz műalkotás, archív fotók, dokumentumok és kultusztárgyak segítenek majd feltárni Munkácsy életét, sikereit és páratlanul gazdag életművét. A kiállítás a gyakran bemutatott főművek mellett a kevésbé ismert, idehaza ritkán vagy szinte sosem látott alkotásaiból is ad válogatást. A magángyűjteményekből és külföldről kölcsönzött, rejtőzködő remekműveken keresztül a kurátorok szeretnék megvilágítani azokat a társadalom- és kultúrtörténeti tényezőket, illetve hatásokat, amelyek a művésznek az 1870–1880-as években kibontakozó sikertörténetét befolyásolták, s nagyban hozzájárultak hírnevéhez és a máig töretlen Munkácsy-kultusz kialakulásához.
A jelentős közérdeklődésre számot tartó kiállítások mellett a Szépművészeti Múzeum olyan alkotók bemutatására is vállalkozik, akik széles körben nem ismertek Magyarországon. Júniusban érkezik a Lipchitz. Egy kubista szobrász és magyarországi hagyatéka című kamarakiállítás, amely egy magyarországi magángyűjteményből válogatva mutatja be a litván származású, majd Párizsban világhírűvé vált szobrász, Jacques Lipchitz (1891–1973) munkásságát. Novemberben az 1960-as években lett nemzetközileg ismertté vált Agnes Denes (1931) magyar származású amerikai képzőművész tárlata nyílik meg. Az alkotó sokoldalú művészi gyakorlata a tudomány és a képzőművészet kölcsönös összefüggésére épül. Vizuális kutatásaiban az emberi tudás: a matematika, a filozófia, az ökológia, a szociológia és a pszichológia egyetemes ismeretanyagát használta fel és értelmezte újra. Különféle médiumokat és tendenciát ötvöző alkotásaiban az elsők közt vonta be az ökológiai szemléletet a képzőművészetbe.
A Szépművészeti Múzeum ebben az évben a hosszú évek óta sikeres, esti Múzeum+ elnevezésű programsorozat mellett minden második pénteken hosszabbított nyitvatartással várja a látogatókat. A stART program, amely elnevezés a hétvége, a Budapest kínálta hétvégi programok kezdetére utal, elsőként március 8-án mutatkozik be. A kiállítások este 9 óráig lesznek látogathatók, és ez évtől egy új jegytípust is bevezet a múzeum: a 9800 forintért kapható Szépmű Állandó Bérlet egy éven keresztül biztosít korlátlan számú belépést a Szépművészeti Múzeum állandó kiállításaiba és a Grafikai Kiállítótér időszaki tárlataiba.
Anna Margit: Angyal, 1968
Kolozsváry-gyűjtemény
Magyar Nemzeti Galéria
A Budapest 150. születésnapja alkalmából 2023 novemberében nyílt Az első aranykor. Sztereoképek és képeslapfotók a Fortepan és a Deutsche Fotothek gyűjteményéből (1903–1912) kiállítás április 7-ig látogatható. A Fortepan digitális fotóarchívummal együttműködésben rendezett tárlat a századfordulós fővárost idézi meg, azt az időszakot, amikor Budapest a 19. és 20. század fordulóján, a világ egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosaként, igazi virágkorát élte.
Ezt követően, április 10-től a Galéria a 20. századi magyar festészet egyik kiemelkedő alakja, Anna Margit életművét tárja a közönség elé. A nagyszabású, csaknem kétszáz műalkotást – festményeket és grafikákat – felvonultató, A bábu megszólal című tárlat, amely a művész első életmű-kiállítása, minden korábbinál teljesebb képet ad a 20. század legnehezebb periódusait megélt alkotóról.
A holokauszt traumájával is küzdő alkotó életművét bemutató hiánypótló kiállítás megnyitója után hat nappal nyílik meg egy másik megrázó kiállítás Így történt. A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain címen. A nyolcvan évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokauszt emlékezetét bemutató kiállításon olyan egyedi és sokszorosított grafikákat, albumokat láthat a közönség, melyek a koncentrációs táborok, a gettó vagy a munkaszolgálat mindennapjait örökítik meg narratív, figuratív, sokszor képregényszerű formában. Az ismert és kevésbé ismert magyar képzőművészek alkotásai zömmel közvetlenül a felszabadulás után készültek – a tanúságtétel szándékával, különböző megközelítési módon, ám valamennyi a szemtanúszerep felelősségének tudatában. Így az eseményeket (újra) átélve, azok „újrajátszásával” a személyes és kollektív traumafeldolgozásnak lehetünk tanúi. A kiállítás közel 30 művész, többek között Kádár Béla, Bálint Endre és Gedő Ilka munkáit mutatja be. A tárlaton szereplő műtárgyak nagy része a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből érkezik, melyeket más, magyarországi intézményekből és külföldről érkező művek egészítenek ki.
A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria 2020 őszén a kelet-közép-európai régióban először mutatta be retrospektív igénnyel az absztrakció legfontosabb kortárs képviselői közé tartozó Sean Scully (Dublin, 1945) életművét, melynek eredményeképp Scully a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta több művét. A művek, melyek a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményének, illetve Grafikai Gyűjteményének kiemelkedő alkotásai közé tartoznak, idén tavasszal a Magyar Nemzeti Galériában, kamarakiállításon tekinthetők meg, amely nemcsak Scully művészetének néhány kulcsmotívumát mutatja be, hanem az életmű mediális sokrétűségére is rávilágít.
A Magyar Nemzeti Galéria ősszel is számos újdonsággal készül. A szeptember 26-án nyíló A Galimbertik. Galimberti Sándor (1883–1915) és Dénes Valéria (1877–1915) életmű-kiállítása című válogatás a 20. századi modern magyar képzőművészet meghatározó művészeinek számító házaspár alkotásaira, kapcsolódási pontjaira koncentrál. Galimbertiék tevékenysége a plein air naturalizmustól a szecesszión, majd a fauvizmuson át a kubizmusig, sőt bizonyos értelemben a futurizmusig ívelt, de hasonlóan széles pályán mozogtak Európa térképén is Kaposvártól Nagybányán át egészen Párizsig, Belgiumig és végül Hollandiáig, Amszterdamig.
Az októberben nyíló a Biedermeier mindennapok című nagyszabású kiállítás – főként magyar és osztrák festményeken, rajzokon, bútorokon, viseleteken és egyéb használati tárgyakon keresztül – összművészeti szemlélettel mutatja be a 19. század első évtizedeinek kultúráját. A Műcsarnok 1938-as festménykiállítása után először láthat a közönség a biedermeier nevével fémjelzett korszak, a reformkor művészetét átfogóan reprezentáló tárlatot.
Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum
2024-ben is érdemes lesz felkeresni a Szépművészet Múzeumhoz tartozó Hopp Ferenc Múzeumot. Erre egyrészt a Buddhák földje: Gandhára kiállítás ad okot, amely az Indiától északnyugatra, a Selyemút egyik pezsgő vidékén kialakult művészet Kr. e. 1. – Kr. u. 6. évszázadának világába vezet el bennünket. A kereskedelmi utak kereszteződésében fekvő terület már a legkorábbi időktől fogva kultúrák találkozópontja volt. Az izgalmas történelmű területen görögök, szkíták, pártusok, kusánok uralkodtak, szinkretikus kulturális és vallási közösséget hozva létre. Nagy Sándor Kr. e. 327–326-os indiai hadjáratától a terület közvetlen kapcsolatban állt a Földközi-tenger vidékéről az ismert ókori világ minden pontjára elterjedt hellenisztikus görög kultúrával. A gandhárai művészet a hellenisztikus és az indiai művészet egyedülálló keveredése, mely kiemelkedő szépségű Buddha-szobrokat és egyéb műalkotásokat hozott létre. Az áprilisban nyíló kiállítás a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményében őrzött 82 darab, himalájai szürkepalából és stukkóból készült szobrászati alkotást mutatja be művészettörténeti, történelmi, valamint gyűjtéstörténeti szempontból is kontextusba elhelyezve.
A kiállítással egy időben a Hopp Múzeum kertjében az Indus-völgyi civilizációt bemutató poszterkiállítást rendeznek A fotókon a lelőhelyek, jellegzetes tárgyi emlékek láthatók, szakszerű magyarázatok kíséretében. A kiállítás célja, hogy az Indus-civilizáció kutatásában szerepet játszó magyar tudósoknak emléket állítson, valamint bemutassa a Hopp Múzeum gyűjteményében megtalálható Indus-leletanyagot.
Az Indus-völgyi, a gandhárai és a mathurái anyag a Hopp Múzeum Dél-ázsiai/Indiai gyűjteményének legkorábbi darabjai, melyek közül több egyúttal a gyűjtemény legjelentősebb darabja is.
Vasarely Múzeum
Az ugyancsak a Szépművészeti Múzeum tagintézményeként működő Vasarely Múzeum Budapest idei programját három időszaki kiállítással indította azzal a céllal, hogy senki se maradjon Vasarely és az absztrakt geometrikus művészet élménye nélkül, amíg az állandó gyűjtemény Dél-Koreában vendégszerepel. A Szöuli Művészeti Központban tavaly decembertől idén április végéig megrendezésre került retrospektív Vasarely-tárlat hazaérkezéséig 200 Magyarországon eddig még soha nem látott, a magyar származású művész által jegyzett alkotással találkozhatunk, ha meglátogatjuk az óbudai Vasarely Múzeumot.
A V.V. Victor Vasarely.1=2,2=1 című Bruno Fabre francia műgyűjtő páratlan kollekciójából válogató kiállítás a legváltozatosabb típusú plakátokon és a rajtuk látható eredeti kompozíciókon keresztül tárja fel előttünk a különböző országok és városok kulturális intézményeiben rendezett Vasarely-kiállításokat 1948 és 1989 között. A másik, a Morphèmes – Morfémák. Pán Imre és Victor Vasarely közös párizsi történetei című kiállítás Pán Imre és Vasarely párizsi munkakapcsolatáról ad számot, Magyarországon először látható grafikai műveken keresztül. A két Vasarely-kiállítást kiegészíti a kortárs geometrikus absztrakt művészet nemzetközi képviselőit az OSAS (Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület) szervezésében bemutató Színek, számok című tárlat.
A Múzeum az év további részében is tart meglepetéseket a látogatóknak. A Vasarely és a film című, a művész a kinetika iránti érdeklődését új perspektívából megmutató tematikus tárlat mellett Óbudán rendezik meg az egykor Maurer Dóra képzőművész köré csoportosuló „Fényelvtan”-műhely alkotóinak alkotásaiból válogató tárlatot.
Borítókép:
A babilóni Istár-kapu sárkánykígyó (mushussu)
Mázas tégladísz
Ny Carlsberg Glyptotek, Koppenhága
Fotó: Riccardo Buccarella
