Szentmihályi Imre néprajzkutatóra, a Göcseji Múzeum alapítójára emlékeztek a születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett konferencián - adta hírül a zaol.hu.
Szentmihályi Imre birtokos család gyermekeként, Sztankovszky Imre néven látta meg a napvilágot 1924. február 1-én Zalaszentmihályfán. Már kamaszkorában nagy érdeklődést mutatott a göcseji nép, a falvak élete, a paraszti gazdálkodás, a folklór, a mondák, dalok iránt, szívén viselte a vitenyéd-szentpáli templom renoválását – emelte ki bevezetőjében Kiss Nóra, Az esemény főszervezője, a Göcseji Múzeum néprajzkutatója, aki előadásában Szentmihályi Imre munkásságáról szólt.
fotó: Arany Gábor
Középiskolába Kőszegen, Esztergomban és Zalaegerszegen járt. Gimnazistaként már táj- és népkutató csoportot vezetett. A budapesti tudományegyetemen történelmi, régészeti és néprajzi tanulmányokat folytatott, néprajzból és középkori magyar történetből doktorált, értekezésében a göcseji nép eredethagyományával foglalkozott.
Első munkahelye a Magyar Nemzeti Múzeum volt, innen helyezték 1949 októberében Nagykanizsára, hogy a városi múzeum és könyvtár háborúban szétdúlt gyűjteményét rendezze. Alapleltározással foglalkozott, néprajzi gyűjtéseket végzett, megszervezte a múzeum baráti körét. A következő év nyarán, 1950. júliusában az ugyancsak súlyos háborús veszteséget szenvedett zalaegerszegi múzeum vezetőjévé nevezték ki, itt a Göcseji Gyűjtemény megmaradt négyszáz műtárgya adta az alapot. Nagy lendülettel kezdte a gyűjtést, bejárta Göcsejt.
Három év alatt létrehozta az egykori városháza épületében raktárból és irodából álló, összesen 50 négyzetméteren működő múzeum első állandó, a Göcsej népi kultúráját bemutató kiállítását. A következő évben, 1954-ben sikeres tanulmányi kirándulásokat szervezett, ismeretterjesztő cikkek sorát írta újságokba. Ténykedése első évtizedében elsősorban a néprajzi gyűjteményt teremtette meg Göcsej archaikus népi gazdálkodásának, lakáskultúrájának, népművészetének emlékeiből. Ezekben az években 5000-nél műtárggyal gyarapította a gyűjteményt, amelyből mintegy 3000 néprajzi volt.
Szentmihályi Imre is segédkezett a falumúzeum létrehozásában.
Az intézmény fenntartója, a megyei tanács 1963-ban döntött az ország első falumúzeumának létrehozásáról, ami nagyszabású összefogással, rekord idő, öt év alatt megvalósult. A munkálatokban néprajzosként vett részt a bödei származású Barabás Jenő és Szentmihályi Imre, aki a Göcsej Múzeum éléről 1969-en köszönt le.
A konferencia további előadásaiban egyebek mellett hallhattunk Szentmihályi Imre zalai őseiről, a Göcseji Falumúzeum alapításának körülményeiről, tanítványai, munkatársai visszaemlékezéseiről.
A Göcseji Múzeumban megtartott konferencián a város nevében dr. Vadvári Tibor alpolgármester mondott köszöntőt. Mint kiemelte, a szabadtéri néprajzi gyűjtemény megteremtésével nemcsak a hagyományok megőrzése volt a cél, hanem az eleinek által felhalmozott tudás, ismeret továbbadása. Ha Szentmihályi Imrének voltak is kétségei a falumúzeum megalkotásakor, az idő őt és társait igazolta, hiszen az ország első szabadtéri néprajzi gyűjteménye máig Zalaegerszeg kiemelkedő turisztikai attrakciója.
