„Régebben hallottam, milyen meggondolatlanság becsukni az embernek maga mögött bármilyen szekrény ajtaját. Nos, e helyen a legtöbb szekrényajtó most nyitva marad.” E mondattal nyit a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum legújabb néprajzi kiállítása – bizonyos krónikákra és ruhásszekrényekre utalva.
Mi a szökröny?
Mi a szekrényláda?
Mi a koporsó, a koporsóláda, a sifonér, a szuszék, az ómárium?
Mikor kezdték használni a ruhásszekrényt? Hogyan jött divatba? Hogyan változott? Hogyan alakult ki a kisalföldi festett ruhásszekrény?
A szëkrӛny - szökrönytől szekrényig című időszaki néprajzi tárlat komplex nézőpontból, élmény szerűén próbálja bemutatni a festett ruhásszekrényeket és ládákat, miközben a fenti kérdésekre próbál válaszokat adni. A kiállítás gerincét a múzeum saját gyűjteménye, a jellegzetes kisalföldi festett ruhásszekrények, valamint festett ládák adják. Ezt öleli át a tablók sorozata, ahol 3-4 tabló alkot egy-egy etapot.
A NYELV például a szavakról szól: mit jelent a szekrény vagy éppen a koporsó szavunk? Mi szerepelt Mahmud al-Kashgari szótárában vagy Ráskay Lea Margit-legendájában? Honnan ered, milyen jelentésváltozáson ment át egy-egy kifejezés? A JELKÉP a díszítés, a motívumok, valamint a bútorok hordozta presztízsérték kérdését boncolgatja. Néhány tabló a szekrény életútját mutatja be egy lakásban. Más tabló viszont a jelenről szól, megemlítve a Néprajzi Múzeum MaDok programját, a jelenkorkutatást, illetve a „hagyományos” szekrények megjelenését egyes galériák árverési katalógusában.
Hogy merről merre kerülhetjük a szekrényeket, azt szabadon választható. A szekrények többsége egy tömbben áll, ajtóval kifelé. A tömb körbejárható, a szekrények nyitogathatók. A legtöbb szekrény hagyományos berendezést kapott ruhákkal, textilekkel. Egyes szekrényekben feladatot is találunk, hiszen a játék is része a kiállításnak. Mivel a kisalföldi szekrény olyan típus, aminek a többségében kis fiókocska is van, adja magát, hogy a legtöbb fiókocskába és a festett ládák ládaifába eszközöket, korabeli dokumentumokat vagy éppen nem odaillő zsákbamacskát rejtettek. Más szekrények üresek ugyan, ám itt a szekrényajtók belső oldalára ceruzával rótt egykori szövegeket, családi eseményeket silabizálhatunk, vagy számtalan kulcs között matathatunk. És van egy szekrény, amin keresztül bejuthatunk a szekrények által körebzárt térbe. Egy alternatív világba, ahol bekukucskálhatunk a kulisszák mögé: a muzeológiába. Faunok helyett a tablókról itt leírókartonok, berendezési tervek, kutatási cédulák kacsintanak le. Itt leheveredhetünk a szőnyegre, és olvasgathatunk is.
Ha Mosonmagyaróváron járunk, ugorjunk be! Egy szekrénybe! Nézzünk körül, kutassunk, matassunk és játszunk!
