A költözés-előkészítés miatt nem látogatható, alapítását viszont idén is megünnepli a Néprajzi Múzeum. Március 5-én a Néprajzi Múzeum Napján újonnan elérhető népszerű és szakmai online tartalmakat kínál az érdeklődők számára az intézmény. Digitális, letölthető kiadványok, régi leltárkönyvek és a már nem látogatható állandó kiállítás anyagát feldolgozó új virtuális tárlat lesz elérhető az intézmény honlapján.
A hagyomány szerint a múzeum minden évben felidézi Xántus János 1872. március 5-i igazgatóőrré történő kinevezését. Xántus ázsiai expedíciója során gyűjtött hatalmas etnológiai gyűjteményéből hozta létre a Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályát, mellyel lefektette a későbbi Néprajzi Múzeum alapjait.
Korábban a közönség ezen a napon évről évre színes programokon keresztül tekinthetett be a szakmai munka eredményeibe és kulisszatitkaiba. Jelenleg a hagyományos működéstől eltérő, nagyszabású költözés-előkészítési munkálatok töltik ki a hétköznapokat, így a Néprajzi Múzeum ̶ a tavalyi évhez hasonlóan ̶ az ünnepi dátumhoz kapcsolódva idén is online formában kínál újdonságokat.
Az intézmény március 5-én mutatja be virtuális kiállításainak legújabb darabját: a Néprajzi Múzeum Kossuth téri épületével együtt búcsúzott az érdeklődőktől A magyar nép hagyományos kultúrája című állandó kiállításával, amely kisebb-nagyobb változtatásokkal 24 esztendőn keresztül fogadta a látogatókat. A múzeum záró programjaiban hangsúlyos szerepet kapott a rendkívül gazdag gyűjteményi anyagot bemutató tárlattól való búcsú: különböző generációknak tartottak izgalmas tárlatvezetéseket a kiállítás egykori létrehozói, az intézmény jelenlegi muzeológusai, múzeumpedagógusai. A bezárást követően mégsem ért véget a kiállítás élete. A tárlat, amely a magyar parasztság egykori életének tárgyi világába engedett betekintést a 18. század végétől az első világháborúig terjedő időszakban, mintegy háromezer tárgyat, többezer fotót, iratanyagot tartalmaz. A szakemberek célul tűzték ki, hogy a bezárás pillanatában látható kiállítást minél teljesebb módon örökítsék meg, tegyék továbbra is megismerhetővé. Ehhez a tárgyak, fotók, szövegek, filmek számbavétele és digitális feldolgozása mellett összegyűjtötték a kiállítással kapcsolatos, évtizedek során felhalmozott dokumentumokat: népszerű és tudományos szövegeket, kritikákat, videóinterjúkat. Tárlatvezetéseket rögzítettek az alkotókkal és interpretátorokkal, végigfotózták a tereket, virtuális séta készült a kiállítóterekben. Mindezekből állt össze azután ez a sokszínű és -rétegű anyag, amely mostantól újra hozzáférhetővé teszi a tárlatot. A nagyszabású munka Szarvas Zsuzsa főigazgató-helyettes szakmai vezetésével, Kemény Márton János közreműködésével valósult meg. http://magyar-nep-hagyomanyos-kulturaja.neprajz.hu
Az elmúlt hónapokban több tízezer oldalnyi nyilvántartási dokumentum digitalizálására is sor került. A gyűjtemények legrégebbi kézírásos gyarapodási naplói és leltárkönyvei mellett az Etnológiai Archívum fotó- és rajzgyűjteményének korai leltárkönyveiről is készült digitális másolat. Ez egyrészt a dokumentumok állományvédelme szempontjából jelentős, másrészt lehetővé teszi, hogy a munkatársak könnyen hozzáférjenek a tárgyak azonosításához, adataik pontosításához sokszor elengedhetetlen eredeti dokumentumokhoz.
A Néprajzi Múzeum a zárva tartás alatt is arra törekszik, hogy korszerű tudományos eredményeit minél szélesebb körben ismertté tegye. Ennek keretében folytatja az általa szerkesztett kiadványok digitális változatainak nyilvánossá tételét. A közelmúltban tovább gyarapodott a digitális könyvgyűjtemény: számos néprajzi könyvritkaság, a monumentális „A Néprajzi Múzeum Gyűjteményei” című kötet (a szakmai zsargonban a „Zöld könyv”) és a Néprajzi Értesítő számai mellé felkerült a honlapra a Tabula könyvek további tizenöt kötete és kortárs jelenségek kutatásával foglalkozó MaDok-program sorozatának nyolc kötete is. Bár a Néprajzi Múzeum könyvesboltja a költözés miatt zárva tart, a nyomtatott könyvek továbbra is online megrendelhetők.
Az egy évvel ezelőtt útra indított népszerű online sorozatok természetesen a jövőben is folytatódnak: a Néprajzi Múzeum költözésének érdekességeit bemutató filmes sorozatok, a Hónap műtárgya, a múzeumtörténeti szemelvények és a Xántus János másfél évszázaddal ezelőtt vezetett expedíciójának izgalmas részleteibe beavató írások rendszeresen jelentkeznek az intézmény honlapján és Facebook oldalán is.
