2016. május 28-án falumúzeumot avattak Zalánpatakon. Az eseményen összegyűlt a kis település apraja nagyja, ahol Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának Elnöke, és Préda Barna, a házigazda köszöntötte a résztvevőket. A múzeumot Préda Barna, zalánpataki helytörténész alapította, aki éveken keresztül kutatta településének szellemi értékeit, és gyűjtötte annak tárgyi emlékeit. Ezen tárgyi emlékeket az ükszülei által 1894-ben épített székely parasztházában tárta a látogatók elé. Ma a falumúzeum a településre látogató turisták egyik kihagyhatatlan célpontja.
„Erdő, mező, hegy, völgy, falu… minden mesél itt. A mesék földje ez. Csuda-e, ha szép csendesen mesemondóvá cseperedik a gyermek?” Vallotta egykoron szűkebb szülőföldjéről, Erdővidékről a nagy mesemondó, Benedek Elek. Ennek e mesevilágnak a keleti csücskében húzódik meg szerényen az alig száz lelket számláló Zalánpatak, mely nem csak vadregényes fekvése, és archaikus építészete révén illeszkedik a mesék földjébe, hanem még királya is van, pont mint a népmesékben. Ugyanis 2007-ben ebben a kisfaluban vásárolt birtokot magának Károly walesi herceg, a frissen megkoronázott III. Károly brit király.
Zalánpatak egy viszonylag fiatal település, hiszen 1692-ben kelt az az oklevél, amelyben Kálnoky Sámuel háromszéki főkirálybíró megengedte a hozzá folyamodó idegen embereknek, hogy az Egyedmezeje nevű területén található üveghuta mellé letelepedhessenek, és „falut csinálhassanak” maguk és a többi idegen ember számára. Így 301 évvel ezelőtt megszületett Zalán Üvegcsűr, vagy ahogy nagyapáink hívták Évegcsűr, a későbbi Zalánpatak. Az üvegcsűr működtetéséhez Kálnoky Sámuel német, román, és magyar mesterembereket telepített Zalánpatakra, akik oly magas szinten űzték az üveggyártás tudományát, hogy itt készültek többek között a brassói Feketetemplom, és a kolozsvári Szent Mihály templom vitráliái. De ezenkívül impozáns csillárok, keresztelőkutak, üveghegedűk, klarinétok és egyéb használati tárgyak készültek Zalánpatakon.1860-ban azonban a huta bezárta kapuit. A mesteremberek egy része átment a közeli sepsibükszádi hutához, azonban az addig üveggyártósból és a hozzá szükséges hamuzsírfőzésből élő telepesek másik része az ottmaradást választotta, és ezek leszármazottai a ma ott élő emberek, akik ha az üvegfúvás tudományát nem is, de családneveikben őrzik az egykori ősök székelyesen csengő németes, romános neveit.1869-ben ottjártakor Orbán Balázs a következőt tapasztalja: „A blánások (fakitermelők) nagyrészt oláh eredetűek, de úgy ezek, mint az idegen mesteremberek annyira elszékelyesedtek, hogy csak magyarul beszélnek.”
Zalánpatak látképe a `30-as évekből
Préda Barna gyűjteményéből
Zalánpatak
fotó: Préda Barna
Az üveggyártás megszűntét követően a hutájáról híres település lassan a feledés homályába merült, mígnem Károly walesi herceg egyik erdélyi útja során bele nem szeretett a nehezen megközelíthető, archaikus jegyeket őrző településbe. A hercegnek annyira megtetszett Zalánpatak, hogy a falualapító Kálnoky család leszármazottjának, gróf Kálnoky Tibornak a közbenjárásával több bírtokot is megvásárolt, és 2007 óta évenként egy-két hetet időz a településen. Ennek hatására Zalánpatak ismételten nagy hírnévre tett szert. Azóta számos turista megfordult a településen a világ minden tájáról, és ha valaki meghallja, hogy Zalánpatak, akkor rögtön Károly herceggel, azaz most már III. Károly királlyal köti össze a települést. Ez sarkallta kutató és gyűjtő munkára Préda Barnát, e sorok íróját, aki hivatásának érezte azt, hogy a Zalánpatakra érkezőkkel, vagy a település iránt érdeklődést mutató emberekkel megismertesse a település múltját, kulturális értékeit. Így született meg 2016. május 28-án Az én falum, Zalánpatak című falumonográfiája, illetve nyílt meg a település falumúzeuma, és ezt követően jött létre a Zalánpatak Falumúzeumért Egyesület, mely azóta nemcsak a falumúzeum, hanem a település kulturális életének is működtetője.
Zalánpatakon készült üvegek
fotó: Vargyasi Levente
Amint azt a múzeum első termének falán megtekinthető adásvételi szerződés is mutatja, a telket 1873-ban vásárolta id. Farkas Miklós, gróf Kálnoky Dénestől, és gróf Kálnoky Félixtől. Az adásvételi szerződés mellett egy úgynevezett Perefernumazaz hozománylevél is látható, mely 1893-ban kelt amikor is ifj. Farkas Miklós és Kasléder Mária – a múzeumalapító ükszülei – egybekeltek. Ők építették fel aztán 1894-ben a múzeumnak otthont adó épületet. A család 2010-ig élt a házban, utolsó lakója Farkas József nyugalmazott főerdész volt, aki unokája mellett szintén részt vett abban a hosszú ideig tartó restaurálási folyamatban, amely során 2016-ban megnyílhatott a falumúzeum.
fotók: Steigerwald Tibor
A kiállított anyag a kezdetektől egészen a huszadik század közepéig mutatja be a település múltját. A tárlat nagy becsben tartott ékessége a néhai Karácsony Zoltán által összegyűjtött hutaüveg gyűjtemény, melynek darabjait a gyűjtő utódai adták át a múzeumnak. Gazdag a néprajzi gyűjtemény is. Megtekinthetők azok az eszközök és berendezések, amelyeket egykor a zalánpataki emberek használtak. Ezen kívül láthatunk különleges okmányokat, perefernumleveleket, régi képeket és olyan szerződéseket, amelyek még az egykori Kálnoky gróffal köttettek a 19. század második felében. Ha valaki a hadtörténelem iránt érdeklődik, akkor a múzeumban több katonai fényképpel, emléklappal, felszereléssel és kitüntetéssel is találkozhat. Az érdeklődő látogatók megcsodálhatják a településen készült szőtteseket, s ha valaki a szövés tudománya iránt érdeklődik, az akár ki is próbálhatja azt, ugyanis a múzeum egyik helyiségében egy működőképes szövőszék is fel van szerelve.
fotó: Vargyasi Levente
A falumúzeumot két alkalommal is meglátogatta Károly herceg, és az ő támogatásával jelent meg angol nyelven a település monográfiája. Rajta kívül számos magasrangú látogatója volt a múzeumnak, többek között a brit környezetvédelmi miniszter.
fotó: Vargyasi Levente
A falumúzeum a hét minden napján szeretettel várja az oda betérőket, akik a látogatás során egy elzárt település 301 éves történelmébe, kultúrájába nyerhetnek betekintést. A tárlatvezetés során megismerkedhetnek a település hiedelemvilágával, továbbá különös történeteket, anekdotákat hallhatnak a régi zalánpataki emberek mindennapjaiból, melyből kiviláglik egy többször halálra ítélt település élni akarása, a múlt tisztelete, a jövőbe vetett hit, és az az erő amely a három évszázad viszontagságai alatt megtartotta az ebben a szűk völgyben élő egyszerű embereket, az üvegfúvók unokáit.
Préda Barna
fotó: Beliczai László
Borítóképet készítette: Steigerwald Tibor
