Folytatva a megkezdett hagyományt, ugyan még csak az év első negyede telt el, mi már számos értékes szakmai látogatásra kerítettünk sort. A Szépművészeti Múzeum szakmai napját követően több intézmény is fontosnak tartotta, hogy nyisson a közgyűjteményi szféra képviselői felé és valamilyen formában megmutathassák aktuális kiállításaikat, lehetőséget adva a szakmai diskurzus, párbeszédek kibontakozására.
Ezekről az eseményekről mi sem hiányozhattunk, hiszen az MNMKK MNM főosztályaként – OMMIK – többek között feladatunk vizsgálni a hazai múzeumi trendeket is. A kutatásaink, elemzéseink, illetve szakmai látogatásaink során megszerzett ismereteinket és tapasztalatainkat cikkek, toolkitek és szakmai módszertani ajánlások formájában osztjuk meg. Mostani beszámolónk keretében a BTM Kiscelli Múzeum és a Hagyományok Háza szakmai napjai mellett a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban tett szakmai látogatásunkba is bepillantást nyerhetnek az érdeklődők.
A BTM Kiscelli Múzeum szakmai napjáról – 2025. február 24.
A BTM Kiscelli Múzeum 2025. február 24-én tartotta meg szakmai napját a múzeumi szférában dolgozó kollégáknak és kísérőiknek. Az eseményen lehetőséget kaptunk arra, hogy kurátori vezetéseken keresztül ismerjük meg a múzeum időszaki kiállításait, szakmai szemszögből, mélyebb betekintést nyerve a tárlatok tartalmába. A nap fókuszában a Kiscelli Múzeum három aktuális, különböző korszakokat és tematikákat felölelő időszaki kiállítása állt.
A Bolyongások – Ország Lili Kiscellben című tárlatban dr. Árvai Mária művészettörténész tartott kurátori vezetést. A kiállítás különleges módon reflektált Ország Lili életművére, elsősorban a Kiscelli Múzeum saját gyűjteményéből válogatott alkotások bemutatásán keresztül. A művész alkotásai ugyan egy apró személyes térből – lakásából – indultak, mégis monumentális, spirituális távlatokat nyitottak és nyitnak meg ma is. A kiállítás installációi atmoszferikus módon idézték meg Ország Lili e zárt világát és festészetének meditatív jellegét. A tárlat egyedülállósága abban is rejlett, hogy a látogatók nem csupán festményeket és grafikákat láthattak, hanem betekintést nyertek az alkotó mentális labirintusába is.
"A művész alkotásai ugyan egy apró személyes térből – lakásából – indultak, mégis monumentális, spirituális távlatokat nyitottak és nyitnak meg ma is."
forrás: saját fotó
A Ki a raktárból! 3. – Több szálon című tárlat a hatvanas–hetvenes évek textilművészetét vette górcső alá, öt elfeledett mű segítségével. A kiállítás nemcsak az anyaghasználat és a technika oldaláról közelítette meg a műveket, hanem társadalmi, ideológiai és esztétikai kérdéseket is vizsgált. A korábban háttérbe szorult öt művön keresztül világította meg a korszak kultúrpolitikai és művészeti kontextusát. A Ki a raktárból! sorozat célja, hogy a múzeum raktárában megbúvó műtárgyak új értelmezési lehetőségeit tárja fel. A sorozat első tárlatához a Fővárosi Képtár gyűjteményének 19. századi anyagából válogattak, majd a második tárlaton a női alkotók gyűjteménybeli arányának, bekerülési lehetőségének szempontjából vizsgálták meg a gyűjteményt a 2022-ben a balatonfüredi Vaszary Galériában megrendezett Rippl-Rónai Józseftől Maurer Dóráig. Válogatás a Fővárosi Képtár modern gyűjteményéből című kiállítás nyomán. Ez alkalommal pedig folytatva a női reprezentáció gyűjteménybeli témakörét, a női alkotókhoz erősen kötődő textilművek váltak a korszakkal folytatott párbeszéd hordozóivá. A kiállítást dr. Róka Enikő kurátor mutatta be.
Tárlatvezetés a Ki a raktárból! 3. kiállításban
forrás: saját fotó
A Mézes élet – A Beliczay mézeskalácsos és viaszgyertyaöntő műhely története című kiállítás a Beliczay család mézeskalácsos és viaszgyertyaöntő műhelyének történetét tárta fel. Az interaktív elemekkel gazdagított vezetést Maczó Balázs etnográfus, történész vezette, melynek során a látogatók saját maguk is kipróbálhatták a mézeskalácsos hagyományokat. A kiállítás meghosszabbított nyitvatartással 2025. április 23-ig látogatható.
A szakmai nap nemcsak az ismeretek bővítését szolgálta, hanem értékes találkozási pontként inspiráló alkalmat adott a múzeumi szakma képviselői számára a közös gondolkodásra a hagyomány és kortárs értelmezés viszonylatában. A résztvevők egyhangúan pozitívan értékelték a tartalmas programot és a személyes vezetéseket.
Szakmai és innovációs napok a Hagyományok Házában – 2025. április 3-4.
A tavasz első napjai idén különleges hangulatban teltek a budapesti Hagyományok Házában. Az intézmény kétnapos Szakmai napok eseménysorozata keretében újra megnyitotta kapuit az érdeklődő szakmai közönség előtt. Míg április 3-án kimondott szakmai napon, április 4-én a nemzetközi innovációs napon vehettek részt a kulturális szféra képviselői. Az esemény célja volt, hogy bemutassák az új tendenciákat, s legfőképp, hogy szakmai párbeszédet, diskurzust teremtsenek, erősítve a hazai és nemzetközi kapcsolatokat is, hidat építve múlt és jövő, hagyomány és innováció között.
Szakmai napok a Hagyományok Házában
forrás: saját fotó
Első nap – Népművészeti jelentés a Hagyományok Házából
A Szakmai nap keretében a résztvevők bepillantást nyerhettek a népi kultúra kortárs alkalmazásainak kulisszái mögé. A szakemberek, kutatók és alkotók előadások, kerekasztal-beszélgetések és műhelymunka jellegű, workshop foglalkozások keretében osztották meg tapasztalataikat a hagyományos tudás újraértelmezéséről. A középpontban az énekes-zenés továbbképzések, a kézműves mesterségek oktatásának módszertani kérdései, valamint a digitális eszközökkel támogatott ismeretátadás állt. Mi több, üde színfoltként egy érdekes, interaktív marketing gyorstalpalón is részt vehettünk.
Második nap – Nemzetközi innovációs nap
Másnap, április 4-én, a Nemzetközi innovációs nap különleges színfoltot hozott a szakmai perspektíva mellé. Külföldi és hazai partnerek mutatták be, hogyan lehet a folklór értékeit átültetni a 21. század formanyelvébe. Megismerhettük a viseletek újraértelmezett formáit, interaktív tánctanító applikációkat, valamint a mesterséges intelligencia szerepét a hagyományőrzésben. Az esemény célja nemzetközi párbeszédet indítani a tradíciók jövőjéről – hogyan lehet azokat megőrizni úgy, hogy közben a fiatal generációk számára is elérhetők és élményszerűek maradjanak.ű
Az eseményt tematikus szecessziós városi séták, kiállítások és koncertprogramok színesítették, amelyek nemcsak remek inspirációs forrásokká, hanem közösségi élményekké is váltak.
Szakmai látogatás a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban – 2025. március 5.
A Ludwig Múzeum legújabb időszaki kiállításában – Női kvóta 02. Női alkotók, alkotó nők a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteményéből – Szipőcs Krisztina, az intézmény szakmai igazgatóhelyettese és a kiállítás kurátora kalauzolt körbe minket.
A 2024. október 18. – 2025. január 12. között látogatható, Női kvóta 01. Női alkotók, alkotó nők a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum gyűjteményéből című időszaki tárlat folytatásaként megnyílt második kiállítás 2025. január 24. és március 16. között volt megtekinthető.
A kiállítássorozat célja, hogy reflektáljon a női alkotók szerepére és művészeti reprezentációjára. Míg a Női kvóta 01. kifejezetten a női szerepekre és a nők művészi (ön)reprezentációjára összpontosított, a második felvonásban a nők által választott alkotói műfajokat és témákat, valamint művészeti teljesítményüket mutatják be az elmúlt öt évtized viszonylatában. A tárlat célja, hogy a különböző perspektívákon keresztül, hangsúlyozza a női alkotók aktív hozzájárulását a művészeti élethez és erősítse láthatóságukat a kortárs művészeti szcénában. Akik ellátogatnak a Ludwig Múzeum első emeletére, számos különböző műfajban és témában gondolkozó és alkotó művész munkáját láthatják. Minden teremben más-más téma köré szerveződő műalkotások fogadják az érdeklődőket. Az első 2 részben a háború, majd egy következő részekben a család és a gyermekek világát, a női identitás kérdéseit dolgozzák fel.
A kiállítás tervezésekor különös figyelmet fordítottak a világos koncepció mellett a művek elrendezésére és a látogatói élmény létrehozására is. Fontos kurátori, rendezői, mondhatni alkotói elv volt, hogy a kiállítás arculata összhangban legyen mind a bemutatott művek, mind a múzeum identitásával. Nem véletlen tehát, hogy a grafikai designt és az egész arculatot egy női alapítású, nőket foglalkoztató design cég – a DE_FORM – készítette. Ez az elv a megjelenésben kiválasztott színekre is igaz. A fáradt lila és zöld szín az 1960-as évekbeli szüfrazsett mozgalmakhoz köthető, melyek egy 21. századi letisztult formában, jól olvasható font készlettel társítva jelennek meg. Érdekesség, hogy szinte észrevétlenül, de mindkét plakáton megjelenik az ‘1’-es és ‘2’-es szám is. A lila-zöld, konkrét forma nélkülinek tűnő ábrázolás valójában egy létező fontkészlet számai.
Szakmai látogatás a Ludwig Múzeum Női kvóta 02. című kiállításában
forrás: saját fotó
A kiállítás megtekintése után, mint kollégák, lehetőséget kaptunk, hogy bepillantsunk a múzeum nyilvánosság elől elzárt területeire is. A raktár, az adattár és a könyvtár megtekintésén túl hasznos tapasztalatokat, információkat és ismereteket cserélhettünk, élénk szakmai diskurzust folytattunk az ottani dolgozókkal. Így útravalóként egy sokkal összetettebb és szélesebb skálát lefedő tudással, közgyűjteményi rátekintéssel távozhattunk.
Bízunk benne, hogy a jövőben is lesz még lehetőségünk, hogy szakmai napok és látogatások, a kulturális és kreatív szektor munkatársainak szóló események keretében erősíthessük szakmai kapcsolatainkat, ismerhessük meg a hazai múzeumok és közgyűjtemények, kulturális intézmények gyakorlatait, legújabb trendjeit és az ott dolgozókat foglalkoztató kérdéseket, legyen szó a megőrzésről, archiválásról, digitalizálásról, a digitalizált tárgyak online bemutatásáról vagy éppen a múzeumpedagógiai foglalkozásokról.
