Ősi kultuszok, sötét szentélyek, varázslatos templomok világába kalauzolja el az olvasókat a Határtalan Régészet téli száma. Kiderül például, kik voltak az egyiptomi túlvilág különleges lényei, milyen titkos lakomákat tartottak az ókori római szentélyekben, valamint mik is voltak a szent ligetek a mai Magyarország területén.
A Határtalan Régészet téli száma egy újabb izgalmas terület nyomába ered: régi idők vallásainak, különböző szentélyeinek és templomainak bemutatását tűzi ki célul. Az olvasók megismerkedhetnek távoli és hazai tájak egykori lakosainak hitvilágával, vallási szokásaival.
Az ókori egyiptomiak kapcsán kiderül például, hogy a túlvilági „keveréklények” rendszeresen átjártak a földi világba és különleges képességeikkel az élőkre is hatást gyakoroltak. Sok múmiatestű, állatfejű lény létezésében hittek: víziló, pávián, kecske vagy szamár is megjelent az ábrázolásokon.
Ezek a lények sokszor a lélek túlvilágra vezető útján bukkantak fel és a nevüket tudnia kellett a halottnak ahhoz, hogy tovább folytathassa útját a halottak birodalma felé. Az ókori Rómában a Mithras-szentélyekben rendszeresen tartottak lakomákat, a beavatottak a titkos szertartások során pedig a hollók és oroszlánok hangját utánozták.
Az avar, honfoglalás és Árpád kori temetőkben figyeltek fel a régészek egy érdekes jelenségre: a sírok között szabályos kerek foltokat találtak. Arra a megállapításra jutottak, hogy ezeket a foltokat úgynevezett szent ligetek foglalhatták el, olyan fás részek, ahol pogány szertartásokat tartottak, a fák ágaira pedig a feláldozott állatok csontjait aggatták.
A Határtalan Régészet című magazin célja az, hogy új formában mutassa be a régészet izgalmas világát: színes, gazdagon illusztrált lapszámai mindig egy-egy érdekes történelmi témát taglalnak.
