Szeged középkori városmagjának egy részletét tárják fel a Móra Ferenc Múzeum régészei egy belvárosi ásatás során. Egy rendkívül jó állapotban megmaradt fa cölöpsorra és sáncárokra is bukkantak, mely egy középkorban készült erődítés lehetett a Palánk városrész körül. Az ásatás területéről az Árpád-kortól egészen a 20. századig terjedő időszakból kerültek elő tárgyi leletek, valamint feltárásra került egy 17-18. századra keltezhető épületmaradvány, a körülötte elhelyezkedő műhelygödrökkel.
Műemléki házak felújítása zajlik Szeged belvárosában, az Oroszlán utcában. A munkálatokkal összehangolva a Móra Ferenc Múzeum régészei végeznek régészeti feltárást a Krebsz- és Burger-háznál, mely épületek az egykori szegedi városmaghoz, a Palánkhoz tartoztak.
17-18. századi ház felülnézetből
Az ásatás során komoly, várostörténeti jelentőségű leleteket tártak fel a régészek: egy középkorból származó sáncárokra és egy hozzá tartozó, igen jó állapotban lévő fa cölöpsorra bukkantak. Rendkívül ritkaságnak számít, hogy ilyen épen megmaradt faanyagot tárjanak fel, ezért a pontosabb kormeghatározás és további információk kiderítése érdekében dendrokronológiai vizsgálatra (speciális kormeghatározási módszer) is küldenek egy mintasort.
Paliszádfal (cölöpsor)
Földbeásott hordó belülről kibontva (17-18. sz.)
A Palánk városrészt az 1879-es Nagyárvíz után teljesen át- és beépítették, így nagyon ritkán nyílik arra lehetőség, hogy ásatásokat lehessen végezni a középkori városmag területén. A feltárás során az Árpád-kortól kezdve egészen a 20. századig terjedő időszakból találtak leletanyagot, különböző tárgyakat, épületmaradványokat. Így például gazdag kerámiaanyagot a török korból, aranyozott üvegpoharakat a 18. századból, egy teljesen épen megmaradt bajonettet és egy fa borítású réz távcsövet a 20. század elejéről. Utóbbiak már nem régészeti korú anyagok, azonban mindenképpen fontosnak tekinthetőek néprajzi-várostörténeti szempontból.
Ép edény, ahogy az egyik kútból előkerült
I. világháborús bajonett, abban az állapotban, ahogy a földből előkerült
A régészeti feltárásért a Móra Ferenc Múzeum felelős, a munkálatokat pedig a KÉSZ Csoport végzi. A projektben a Cégcsoport és tagvállalatai, a KÉSZ Építő Zrt. és a Provim Kft. vesz részt, illetve a Mahard, amely a földmunkákat és bontást igénylő munkafolyamatokat végzi. A restaurációs folyamatok 2021 tavaszán kezdődtek és előreláthatólag 2023 tavaszáig tartanak, és a meglévő épületegyüttes teljeskörű felújítása és átépítése zajlik a bim.GROUP tervei alapján.
„Fontos számunkra, hogy a meglévő értékek mellett újakat teremtsünk. Csodálatra méltó, ahogy a földmunkák során feltárul hazánk történelme. A projekttel példát szeretnénk mutatni, hogy a múlt értékeit szem előtt tartva a modern kor szellemének megfelelő alkotást tudunk létrehozni” – mondta Tápai Árpád, a KÉSZ Csoport generálkivitelező tagvállalata, a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt. vezérigazgató-helyettese.
„A restauráció során fontos, hogy ne csak egy általános műemlékvédelmi és felújítási projekt kerekedjen ki, hanem a hagyományos elemek megtartása mellett egy korszerű, 21. századi funkciókkal rendelkező, használható épületegyüttes születhessen újjá. Célunk, hogy belesimuljon Szeged városképébe és megtartsuk az értékeket. Kiemelten fontos számunkra a beruházás, hiszen Szeged a KÉSZ Csoport egyik otthona, és felelősségünk a legmagasabb szinten, valamint kiváló szakértelemmel hozzájárulni a városinfrastrukturális fejlődéséhez” – tette hozzá Dr. Lovász Éva, a projekt jogi tanácsadója, a KÉSZ Csoport ügyvédje.
Hegedűs Anita
PR-referens
Móra Ferenc Múzeum
anitahegedus.mail@gmail.com
+36 20 278 2808
