Nagy sikerrel zárult az Európai Régészek Szövetségének (EAA) 28. éves nemzetközi konferenciája Budapesten, melynek a Magyar Nemzeti Múzeum és az ELTE Trefort-kerti Campusa adott otthont. A négy napon keresztül zajló eseményekre a világ minden tájáról érkeztek kutatók, szakemberek; 194 szekcióban közel 3000 tudományos előadás hangzott el a régészet és a kapcsolódó interdiszciplináris kutatások területéről, illetve a kulturális örökségvédelem témakörében.
Az EAA történetében először az érdeklődők nemcsak a helyszínen, hanem élőben, online is követhették az előadásokat és az eseményeket az egész világon. A konferencia hibrid jellege lehetővé tette, hogy akik bármilyen okból nem tudtak fizikailag részt venni a konferencián, azok is ugyanúgy be tudtak kapcsolódni az előadások megtartásába és a műhelyvitákba, így a tudományos eredmények még szélesebb kör számára váltak elérhetővé.
A tudományos eredmények bemutatása mellett a konferencia kiemelt jelentőséggel bír az új szakmai kapcsolatok létrejöttében is. Ilyenkor számos új projekt, kiállítás, kutatási együttműködés ötlete születik meg, és a meglévő kapcsolatok tovább erősödnek. Meg sem lehet becsülni, hogy mennyi kreatív, előremutató kooperáció magja talált most termékeny talajra, melyből a jövőben új innovatív kutatási módszerek, projektek születnek majd.
Mindezek mellett az ide látogató szakemberek kirándulások, angol nyelvű kiállításvezetések révén ismerkedhettek meg magyar régészeti örökségünkkel a Nemzeti Múzeumban, Budapesten és vidéken egyaránt. Felsorolni sem lehet azt a számtalan egyéb társadalmi és közösségi eseményt, melyet az elmúlt napokban az Európai Régészek Szövetség Budapesten megrendezett 28. találkozóján a helyi szervezők kínáltak az ide látogató külföldi és haza régészeknek, antropológusoknak, természettudósoknak és örökségvédelmi szakembereknek. (Fogadás az MNM kertjében, táncos parti az óbudai Symbolban, MERC parti a Stifl Bárban és díszvacsora a Dunán hajózva.)
Az EAA éves közgyűlésén az európai szervezet több új tanácsadó testület létrehozása mellett döntött, amelyek közül a régészeti örökség védelme bizottságának dr. Virágos Gábor, az MNM NRI Régészeti főigazgató-helyettese is tagja lett.
A Magyar Nemzeti Múzeum „A régészeti csudák országa – országimázs 1876” című kiállítása
